Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. február / 2. szám
Az első sergyárak Magyarországon veranda ? ' > I grill&wlne Magyarországon az első nagyüzemű serfőzőház II. Rákóczi Ferenc fejedelem úr birtokán volt: az Ungvárvára váruradalmához tartozó Podheringen (ma Őraljafalva). A fejedelem rendeletére egy egész jobbágyfalu dolgozott a gyárban, az ott készített sert pedig a Rákóczi-szabadságharc kuruc vitézei fogyasztották el. Minthogy a sert a középkorban a betegek, idősek segítő ajándékának tekintették mindenütt, így hazánkban is, a régi kórházakat - ispotályokat - fenntartó szerzetesrendeknek külön ispotályos serfőzése volt, vagy az adott város ajándékozott sert ispotályának. Szabadságlevelekből tudjuk, hogy Buda városa 1711- től minden évben nagy mennyiségű sert ajándékozott a Ferenc-rendi barátoknak, hogy azt osszák szét a szegény emberek között. A kórházakat támogatták minden olyan büntetéspénzből is, amely seres vonatkozású volt. Ilyenek voltak a sercsempészek, serhamisítók vagy a hamis mértéket használók pénzbüntetései. A szabad királyi városokban számos serfőző céh működött. A céh élén állt a főcéhmester és az alcéhmester, mellettük működött az öregek tanácsa, a vénség. A céh vagyonát a céhláda őrizte, amelynek őre három kulcsos ember volt. A céhekbe masgyere- keket szerződtettek, akik három évre álltak be inasnak, majd újabb három évre külföldi vándorlóútra indultak. Onnan hazaérkezve mesterremeket tettek, így váltak ifjúmesterekké, majd mesterekké. A vándorlegények legényszállóban laktak, ahol az úgynevezett Legényláda addig látta el őket élelemmel és lakással, míg munkahelyhez nem juttatta őket. A Legényládába minden legény hetidíjat - ez az úgynevezett heti fi- tying - fizetett be. A legényt ezután nagy ünnepségek és tréfás mókák között szabadították föl. Rúdon lova- goltatták, vízzel telt serlés kádban fürösztötték, vagyis mindenféle csúfságot űztek vele annak jeléül, hogy attól a naptól kezdve, a fölszabadítás napjától kezdve, mástól többé ne tűrjön el hasonló csúfságokat. A fölszabadított inas a főcéhmestertől nyaklevest kapott, aki a következő beszédet intézte hozzá: „Fiam, ez az utolsó pofleves, amit a tekintetes Nemes Céhtől kapsz! Eddig a napig apád helyett neveltünk magyar tisztességre! Mától kezdve az élettől fogsz kapni pofleveseket, ha nem viseled magad emberségesen! Emlékezzél erre az utolsó atyai poflevesre!” A legrégebbi magyarországi serfőző céhek a mára határainkon kívülre került Pozsonyban, Besztercebányán, Kolozsvárott, Körmöcbányán, Lőcsén voltak. Buda és Pest szintén tekintélyes serfőzéssel rendelkezett. A budai serfőzőházak a Duna-parton álltak, egyrészt azért, hogy a sűrűn lakott városrészeket ne élje tűzi veszedelem, másrészt azért, mert a parton fúrott kutak szolgáltatták a főzéshez a vizet. A budai mesterek rendszeres céhes serezéseiket valamely céhes mestertársuknál tartották, aki mint telek- és serfőzőjogos polgár maga is főzhetett sert. Azaz a mészárosok például nem vendégfogadókban sereztek, hanem mészárosmesterek budai polgári házaiban. A török uralom után két nagy serfőzőház működött Budán: az Erzsébet híd budai lábánál található, ma is ismert Tabán területén a Tabáni Serfőzőház, valamint a mai Fő utcában az úgynevezett Vízivárosi Serfőzőház. Pest Serfőzőháza a török hódoltság előtt és alatt a mai Váci utcában volt. 1815-ig mint serfőzőház működött, azután 1869-ig kaszárnyául szolgált. 1815 után több serfőzőház is épült Pesten: a mai Országház helyén a Mayerffy családé, a Lónyai utcai Zálogház helyén a Petz családé, a Margit híd pesti hídfője mellett a Tíiköry családé, hogy néhányat említsünk a sok közül. Tihanyi Orsolya Gasztrokalendárium JANUÁR Hizlalt ártánvokat megölni. - A téli gyümölcsből kiszedni a rothadtat. - Nyálra, fogolyra, császármadárra, fácánra vadászni, mert húsok igen ízletes. - Szent János- kenyérmagot ültetni. - „A ki pirított húst akar füstölni, hogy nyárban el-tartson, ebben az hóban füstöllye.” Kiss Zoltán séf e havi kérdése: Melyik sültet szokták sörrel locsolgatni?- szarvasgerinc- bőrös malac- karácsonyi pulyka GARABONCIÁS TALÁNYOK Gyerekek, fiatalok! Rejtvényrovatunkat a GARABONCIÁS EGYÜTTES szerkeszti. A kérdések, feladatok az együttes útjelzői, érdekességeket idéznek a történelmi játékok jegyében. A rejtvények megfejtését a hónap utolsó tanítási napján adjátok postára a szerkesztőség címére. Küldhetitek a megfejtést a garabonciások e-mail rímére is: garaboncias@t-online.hu A helyes megfejtések beküldői jutalomban részesülnek: történelmi tárgyú könyveket, történelmi játékokhoz használható eszközöket, garabonciás kivá- gós játékokat, a GARABONCIÁS EGYÜTTES előadásaira szóló bérletet kapnak. A GARABONCIÁS TALÁNYOK hatodik száma után - 2007 májusában - találkozót rendezünk a hat rejtvénycsomag valamennyi megfejtője számára (azok számára is. akiknek nem volt eredményes megfejtése)! A találkozón történelmi játék, látványos történelmi műsor vár rátok, és a GARABONCIÁS TOMBOLÁN értékes nyereményekre számíthattok (történelmi játékok, jelmezek, albumok és „Garabonciás vendégkártya”, mely számos érdekes eseményre szolgál belépőül. A találkozón jelentkezni lehet a GARABONCIÁS EGYÜTTESBE. TALÁNYOK FEBRUÁRRA 1. Shakespeare színművében a tréfás manó egy mesterembert szamárrá változtat. A történetet a garabonciások barokk táncjátékában láthatjátok. Mi a neve a gonosz manónak? 2. Az ötéves gyermekként megkoronázott francia király kiváló táncos volt. Táncos gyermekéveit idézi a garabonciások barokk táncjátéka. Táncos szerepére és méltóságára emlékeztet gyakran idézett „művészneve” - mi ez a név? 3. A rajzon egy táncospárt láttok, barokk öltözetben. A garabonciások műsorában gyakran látható a „táncok királynője”. Mi ennek a barokk táncnak a valódi neve? Ferencváros 15 2007. február
