Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)

2007. július / 7. szám

gítségre mindenképpen szükség lesz. Addig is legyenek nagyon óvatosak, ha útjukba esik ez a kereszteződés! PANELTÜZEK SOK-SOK TANULSÁGGAL Újabb - most már emberhalállal is járó - tragikus tűzesetek hívják fel a figyelmet a lakótelepi házak fokozott tűzveszélyességé­re, illetve lakóinak minderre fittyet hányó magatartására. Áprilisi számunkban már felhívtuk a figyelmet arra, hogy az olyan épületekben, ahol összeköttetésben vannak a lakások szellőzőnyílásai, pár tízezer fo­rintért beszerelhetők az úgynevezett tűzgát- ló csappantyúk, amelyek füst és hő hatására lezárják a tűz útját. Most megriadva, figye­lemfelhívásként megismételjük ezt a köz­lést, s hozzátesszük: egy-egy jól megvá­lasztott helyre felszerelt és folyamatosan karbantartott füstérzékelő is sokat segíthet. E sorok írója e rovatnak lassan tíz éve gaz­dája. Ez idő alatt háromszor is cikkezett ar­ról, hogy jobb érzésű tűzoltó sikítva futás­nak eredne, ha azokkal az állapotokkal szembesülne, amelyeket a házak folyosóin és erkélyein maguk a lakók teremtenek. Amikor mozdíthatatlan rácsokkal zárják körül vagy beépítik erkélyeiket, egy fontos menekülési-mentési úttól fosztják meg ma­gukat. Amikor egyes lépcsőház- vagy fo­lyosószakaszokat kulcsra nyíló rácsozattal választanak le - hogy megnehezítsék a be­törők útját, vagy hogy több rakfelülethez jussanak -, saját menekülésük sebességét, a tűzoltók közlekedését is lelassítják. Ennek, amikor minden másodpercnek jelentősége van, súlyos ára lehet, ráadásul a lakótársa­kat is megfosztja egy lehetséges menekülési iránytól. Társasházainkban nem egy helyen vannak szinte teljesen bebútorozott közle­kedési útvonalak is, amelyek így jelentősen leszűkülnek. Egy jeles gátfutónak is becsü­letére válna át-átugrani a művi akadályokon. Érdemes körülnézni, hány helyen tárolnak pont a lépcsőre futó, keskeny utakon nagy tömegben rendkívül gyúlékony kacatokat, vagy a lépcsőfordulókban termetes, dézsás növényeket. A Rönk-rovat hűséges olvasói bizonyára emlékeznek rá: azt is szóvá tettem már e hasábokon, hogy gyerekeink hócsaták cél­táblájának használják a katasztrófaelhárítók számára kulcsfontosságú, utcai tájékoztató­lemezeket, például a tűzoltók számára külö­nösen fontos - az áramtalanítási és vízvételi helyszínekkel kapcsolatos - útbaigazítókat. Néhány ilyen, ma már nem fémből, hanem műanyagból készült iránymutatót, noha akik elcsenik, semmi gyakorlati hasznot nem remélhetnek tőle, mégis leszerelnek és eltüntetnek az oszlopokról, a házfalakról. A tűzoltók sem az újpalotai, sem a csepeli tűznél nem tudták megközelíteni a házfala­kat, amiként akarták, mert a szabálytalanul parkoló gépkocsiktól nem fértek a legjobb pozíciókba. Bőven van tehát mit végig gondolni a lakó- közösségeknek. Okos ember - tartja a mon­dás - ugyanis más kárán tanul. KÖSZÖNET ÉRTE! Bizonyos tekintetben az újságíró is olyan ember, mint a bűnöző. Szeret visszatérni a tett helyszínére. Kíváncsi például arra, hogy azon a játszótéren, amelyet nagy ünnepség keretében nemrég adtak át az Ifjúmunkás utca 32. előtt, milyen „külsérelmi” nyomok keletkeztek egyetlen hónap alatt. Már he­gyezi is a ceruzáját, s szentül hiszi: remek témát agyait ki. Nem csalódik: csakugyan megírni érdemes jelenségre bukkan, még ha szerencsére ellentétes előjelű is azzal, mint amire számított. Rend és tisztaság fogadja, sőt több is ennél. Azt látja, hogy az avatásnál csupasz fémke­rítésre virágtartókat szereltek, s beültették petúniákkal. A többi növény is frissen lo­csolt. Egy anyuka éppen rászól apró kisfiá­ra, hogy a csokipapírt, amelyet imént gom­bóccá gyűrve eldobott, azonnal szedje fel, s vigye a szemeteshez. Jó látni mindezt. Ha az újságíró furcsáll valamit, széles körű oknyomozásba lendül. Előbb az anyukát, utóbb a tőle kapott tájékoztatás alapján a Rönk tagjait kezdi faggatni a jelenségről. Mivel aztán a megszerzett információk egy­bevágnak, boldogan „leplezi le” a Csárdás köz 3. sz. ház gondnokát. Mint kiderült ő, azaz Kovács Zoltán a maga kezdeményezé­sére szerelte fel a virágtartókat, s ültette be azokat virágokkal. Ő az, aki - még törött karral is - rendszeresen megöntözi a játszó­tér többi növényét s gyepét. Többen állítják, hogy időnként rászól a rakoncátlanabb gye­rekekre is, nem hagyja, hogy helytelenked- jenek a játszószerek környékén. A kerítés­kapu kezelését is magára vállalta. Magán- szorgalomból, önkéntesen s térítésmentesen nyitja és zárja. Akad tanú, aki azt is meg­erősítette, hogy esetenként még sötétedés után is körbejár, ellenőrzi, hogy rendben van-e minden. Köszönet érte! EGYNYÁRI VIRÁGBEMUTATÓ - 2007 Tizennegyedik alkalommal rendezik meg a lakótelep virágünnepét, az egynyári virág- bemutatót, amelynek ünnepélyes megnyitá­sára idén is a központi virágágyásoknál, a Dési Huber és Ifjúmunkás utcák egybetor- kollásánál kerül sor. (A lakótelepen túlról érkezők kedvéért: a rendezvény helyszíne az Ecseri úti metróállomástól rövid sétával közelíthető meg.) Július 5-én (csütörtökön) 10 órakor az Ug- rifüles óvodások kedves műsorral köszöntik a megjelenteket. Dr. Gegesy Ferenc polgár- mester, országgyűlési képviselő és Flidasi Gyula, a részönkormányzat elnöke megnyi­tója után Kákics Tibor, a Virágos Magyar- országért Mozgalom szervezőbizottságának elnöke, a Főkertész Szövetség tiszteletbeli elnöke méltatja majd az esemény jelentősé­gét. Mint eddig minden alkalommal, az érdek­lődőknek - afféle tárlatvezetésként - most is részletesen bemutatják a kiültetett vala­mennyi egynyári növényt. Ezek idén is egy­től egyig magyar nemesítésűek, s a legilleté­kesebb, dr. Kováts Zoltán akadémikus, a nemesítőjük fogja ismertetni.valamennyit. (Nemcsak itt lehet azonban majd gyönyör­ködni a színpompás virágtársításokban, a lakótelep valamennyi virágágyásába ezek kerültek. Idén nagyjából 8400 növényt ül­tettek ki.) A városrészi önkormányzat a megnyitóra mindenkit hív, s minden érdeklődőt szeretet­tel vár. Hegedűs Sándor (fotó: krivi) Ferencváros 11 2007. július

Next

/
Oldalképek
Tartalom