Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. január / 1. szám
2007. január F ERENCVÁROSI ÚJSÁGÍRÓT TÜNTETTEK KI Varga Ilona Kisebbségekért díjas A magyar kormány a közvélemény figyelmének felkeltése, a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében 1995. szeptember 28-án úgy döntött, hogy december 18-át, az ENSZ Nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbséghez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata közgyűlés által történt elfogadásának napját a kisebbségek napjává nyilvánítja. Az esemény jelentőségének emelésére, a kisebbségek érdekében alapították meg a Kisebbségekért Díjat. Az Országház kupolacsarnokában tavaly decemberben a kitüntetettek egyikeként kerületünk lakója, a Táncsics-díjas újságíró, Varga Ilona vehette át e magas elismerést. Varga Ilona a Magyar Rádió Cigányfélóra című műsorának felelős szerkesztő-riportere. Csodálatos orgánuma bizalomébresztő és feszültségoldó is egyben. Erre a hangra oda kell figyelni, mert túl azon, hogy kellemes, az igényesség állandósulására törebzik. Igényesség és hitelesség, amely korrektséggel párosul. E hármas fonat „ megtartja ” Varga Ilona műsorait - írta róla évekkel ezelőtt nagynevű néhai pályatársa, Rácz Lajos költő. Ilona másfél évtizede lakik a Tűzoltó utcában. Egy ormánsági kis falu cigánytelepén született, beás anyanyelvű családba. Hatéves korában csak ezen a nyelven tudott beszélni. Az általános iskola elvégzése után egy pécsi gimnázium tanulója lett. Érettségi után férjhez ment, gyermeket szült. Kesztyűgyári dolgozó lett. 1984-ben beiratkozott a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző tagozatának népművelés-magyar szakára. A főiskola elvégzése után hat évig tanított egy diákotthon kisegítő iskolájában. 1989-ben a Magyar Rádió szerződést kötött vele; a Cigányfélórát alapító csapat munkatársa lett. 1991-ben újságíró-oklevelet szerzett a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémián, majd 1992-től előbb az ÉLTE média szakán, majd a szociológia szakon szerzett újabb diplomákat. A kontinens első roma középiskoláját, a pécsi Gandhi Gimnáziumot létrehozó Gandhi Alapítvány egyik alapítványtevője volt, jelenleg az iskolafenntartó Gandhi Közalapítvány és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kurátora. A Tegnapután Országos Cigány Kulturális Egyesület elnöke. 1996-ban az Idegennyelvi Továbbképző és Vizsgaközpont az ő vezetésével akkreditálta a beás cigány nyelvet az állami nyelvvizsgarendszerbe. 1996-tól nyelvvizsgáztat a nevezett intézményben anyanyelvéből. 0 szerkesztette az első beás/magyar-magyar/beás szótárt, amely közel tízezer szót tartalmazott. E tevékenységéért 1998- ban a Union Chamber neki ítélte azt az ifjúsági díjat, amelyet annak idején a fiatal Kennedy és Kissinger is megkapott. Amikor tudtára jutott, hogy a magyar nyelvben kevéssé járatos cigány emberek a bíróság előtt kérhetnék, hogy anyanyelvi tolmács segítse őket, de ilyen engedéllyel rendelkező szakember egy sincs az országban, felsőfokú tolmácsvizsgát tett: ő az ország első beás tolmácsa. Különböző folyóiratokban rendszeresen jelennek meg beás műfordításai, interjúi. Részt vett a cigány kulturális alaptanterv kidolgozásában is. Három cigány irodalmi szöveg- gyűjteményt állított össze középiskolások számára, pedagógiai tanulmányai jelentek meg a Gyerekcigány és Tanári kézikönyv című kötetekben. Szociológiai kutatásai közül különösen a középiskolai tanulmányaikat megkezdő, de onnan kimaradó roma fiatalokkal, a cigány munkanélküliség kérdésével, illetve a társkereső hirdetéseket feladók cigányokkal kapcsolatos előítéleteivel foglalkozók váltottak ki nagy visszhangot. Cigány életuta- kat bemutató interjúkötetét Hanglenyomatok címen adta közre. Szótárával együtt összesen öt önálló kötete jelent meg, és négy másikban működött közre. Munkásságáért egyéni és csoportos Tolerancia Díjban, Pro Humanitás Díjban, két alkalommal rádiós nívódíjban, 2004-ben pedig Táncsics Mi- hály-díjban részesült. Kevés hozzá fogható okosan, szakmai alázattal és fantasztikus elkötelezettséggel, kiemelkedő hivatás- és identitástudattal működő cigány írástevőt ismerünk - konferálta fel a rádióban egyik kollegája a kitüntetésekor vele készített interjúját. Varga Ilona azonban - mint mindig - kedvesen, de határozottan visszautasította a zavarba ejtő méltatást. Egyik kedvenc költőjét, a sokaság fiát, Váci Mihályt idézte: „Használni akartam - nem tündökölni ” Mint elmondta, újságírói mottója is tőle származik: „Nincs jogod, hogy hangot ne adj azoknak, akiknek motyogás a hangjuk, meg káromkodás!” Eddigi életútját szemlélve, megfelel a maga által magasra tett mércének. Lakóhelye, a Ferencváros is büszke lehet rá.-hsAjándékok a „deák” Közalapítványtól Tíz kiválóan tanuló, de szociálisan hátrányos helyzetű általános iskolás vehetett át december 7-én a „deák” Tanulmányi Ösztöndíj Közalapítvány jóvoltából értékes ajándékokat Pál Tibor alpolgármestertől a roma tárgyi jutalmazás keretében a polgármesteri hivatal tanácstermében. A tanulók tanulmányi, közösségi, sportbeli érdemeit Kállai Lászlóné, a „deák” Közalapítvány kuratóriumi elnöke méltatta. Az ünnepi eseményen részt vettek a kuratórium tagjai, valamint Paál Kálmán korábbi alpolgármester, aki ötletadója volt ennek a jutalmazási formának. Számítógépet és monitort kapott: Busa Szabolcs (Kosztolányi Dezső); Jónás Anett (Molnár Ferenc); Ajtai Richárd (Ferencvárosi Ált. és Szakiskola); Jónás Áron (Telepy) és Kupái István (József Attila); monitort és mp3 lejátszót: Szabó Klaudia (Weöres Sándor); házi- mozirendszert és fellépőruhát: Szilágyi Vivienj Bakáts); műkorcsolyát és görkorcsolyát: Macsinga Szandra, Váradi Tiffani és Csercsa Mária (mindhárman: Ferencvárosi Komplex Ált. Isk.). (G.) 18 Ferencváros
