Ferencváros, 2007 (17. évfolyam, 1-9. szám)
2007. január / 1. szám
Hálózat és labirintus Egy hálózat vizuális leképezése, megjelenítési formája a labirintus. Számtalan változata létezhet egy ilyen alakzatnak. Az Übü-képek alkotója, Kováts Albert festőművész egy ideje ezzel a labirintussal szoros rokonságban lévő fogalommal és formavilággal, a hálózattal foglalkozik művészetében - tulajdonképpen mégis jobb, ha így nevezzük, hiszen vizuális megjelenítésről van szó -, a labirintussal. A görög monda szerint Minótauroszt, Minósz király és Pasziphaé torz, bikafejű, embertestű, királyi gyermekét, az önfeledten pusztító, emberevő szörnyet rejti a „labirintus”. Ifjakra és szüzekre éhezik a labirintus beszűkült értelmű ura, de jön a hős Thészeusz, aki az Ariadnétól kapott gombolyag segítségével jut ki belőle, miután megölte a szörnyeteget. Nem is a szörny itt az igazán veszélyes, hanem az őt körülvevő és szolgáló rendszer, a labirintus bonyolult hálózata. A szörnyet, ha szemtől szembe találkozik vele egy hős, meg tudja ölni. De az őt körülvevő labirintus mindenkit elbizony- talanít. Ismeretlen, idegen közeg, látszólag fel- ismerhetetlenül egyforma falaival, szögleteivel, értelmetlennek tűnő kiszögelléseivel. Vagy építőként ismeri, mint Daidalosz, a tervező, vagy kell egy gombolyag fonál is az életben maradáshoz. Más lehetőség nincs. Franz Kafka A per című regényében találkozhatunk ezzel a tehetetlenségérzettel. Amikor egy hivatalnok az ügyek intézése közben küldözget ide és oda, sajnálkozva, de közben valamilyen rendelet ilyen-olyan pontjaira, paragrafusainak bekezdéseire hivatkozik, amely azt mondja ki és mantrázza nekünk: nos, akkor mi is benne vagyunk abban a bizonyos labirintusban. Az arctalan ügyintézők rengetegében még a pártállami diktatúra is megértést követelhetett tőlünk magának. Itt mindenki csak egy kicsit lett tettestárs, vagy talán még az se, csak betartatja és betartja a szabályokat. Az, hogy esetleg a szabályok nem jók, fel sem merül. Az, hogy közben nem lehet másként gondolkodni? Miért kéne? Miért nem jó az, ami van? Ha elfogadja, kap egy gombolyag fonalat. Valameddig ki tud jutni a hálózat labirintusából, a felismert szükségszerűség jegyében. Bizony, az ördög a részletekben van, ahogy egyik művének címével Kováts Albert utal is rá. Ki, hol köti meg kompromisszumát? Mi a szerepe Daidalosznak történetünkben? Hiszen ő az értelmiségi, aki megtervezi és meg is építi a labirintust. Azt az építményt, ami az uralkodó pár és a Minótaurosz kivételével mindenkinek rossz. A kérdések kínzóan megmaradnak. Kováts Albert festményei erről a labirintusélményről szólnak nekem. Ő nem vár a gombolyagra. Más megoldást keres: szisztematikusan próbálja feltérképezni labirintusainak járatait. Minden mű újabb térkép, lehetőség a túléléshez, újabb lehetőség a kijutásra. Kováts Albert jó festő, és tagadhatatlan a lelki rokonsága Klee, Vajda Lajos, Bálint Endre művészetével, de nagy témái, az Übü-sorozat vagy a Hálózatok-sorozata gondolatilag átívelnek Alfred Jarry groteszkjeitől a „Diktátor” félelmetesen pontos és árnyaltan sokféle, igazi Kováts Albert-es megjelenítéséig. Az aprólékosan kidolgozott, valószínűtlen, szeszélyesen indázó vonalak, vonalkázások sokaságával, amelyek összhatásukban mintha légi felvételek lennének a földről, festészete elérkezik egy intellektuális abszurdhoz, egy finoman szerkesztett, organikus szürrealizmushoz. Mindezek a most hetvenéves művészt a mai magyar festészet talán leginkább meditativ alkotójává avatják. Knox Gyors ütemben halad az építkezés Védősisakban, gumicsizmában nem szokás egyetemre menni. Számunkra mégis ez volt a célszerű viselet, amikor néhány hete a sajtóbejáráson felkerestük a Czuczor-Közraktár- Mátyás-Lónyay utcák által határolt telektömböt. Itt készül a PPP-kon- strukcióban (magántőke bevonásával) megvalósuló, 35 ezer négyzet- méter szintterületű multifunkcionális épülettömb, amely a Budapesti Corvinus Egyetem könyvtári és oktatóbázisa lesz, és ahol a Studium Irodaház is helyet kap. A fejlesztő, a Wallis Ingatlan Zrt. elégedett lehet, hiszen a márciusi alapkőletételtől alig nyolc hónap telt csak el, és elérték a szerkezetkész állapotot. Az átadás 2007 szeptemberében lesz. Az új egyetemi könyvtár és az oktatási épület 22 ezer négyzetméteren terül majd el. A több mint ezer helyiségben 3500 hallgató és 350 oktató, valamint adminisztratív dolgozó kap helyet. Az egyetemi nagyelőadó 500 személyes lesz. A fennmaradó 13,5 ezer négyzet- méteren található a befektető által működtetett Studium Irodaház. Az irodakomplexum olyan cégek számára előnyös, amelyek tevékenységükben valamilyen módon kapcsolódnak az egyetemhez. Az épület alatt kétszintes, több mint 400 férőhelyes - ebből 9 mozgássérültek számára kialakított - parkolóhelyet létesítenek. A magyar felsőoktatás fejlesztésének szemléletes példája ez a beruházás. Az egyetemi hallgatók az új tanévtől végre kényelmes és korszerű körülmények között, világszínvonalon tanulhatnak, készülhetnek az életre. Garamvölgyi Annamária Ferencváros 19 2007. január
