Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)
2006. szeptember-október / 9-10. szám
2006. szeptember—október A hónap névnapja - Mihály Szeptember 2000. Megkezdődött az új NEMZETI SZÍNHÁZ építése a Duna-parton, a BAJOR Gizi parkban. 1. 1697. Az előrelátó ferencvárosi vezetés igyekezett a német zsoldosok letelepedésének feltételeiről gondoskodni. Még temető létesítéséről is határoztak. 1930. Véres tüntetés Budapesten, amelyben részt vettek a Soroksári úti üzemek és a környező gyárak is. 1930. SZEGEDI Taszilónak, a bencés gimnázium igazgatójának vezetésével nyílt meg a PATRONA HUNGÁRIÁÉ Leánygimnázium egy osztállyal, 48 tanulóval. Vegyes óvoda, vegyes elemi iskola, polgári leányiskola, leánygimnázium és női kereskedelmi szaktan- folyam is működött az épületben. 5. 1944. A Bakáts téri kerületi elöljáróság székházát légibomba-találat érte, ezért a polgármester az elöljáróság egy részét a Török P. u. 2. sz. alá, az Iparrajziskolába telepítette ki. 8.1906. Elhunyt HŐGYES Endre patológus, orvosprofesszor, egyetemi tanár, a Budapesti Pasteur Intézet első igazgatója. Az egyik első magyar tudós, aki rendszeres bakteriológiai kutatásokat folytatott. A veszettség elleni védőoltás új eljárását dolgozta ki, amelyet az egész világ megismert és alkalmazott. 1890- ben létesítette a PASTEUR Intézetet és Kórházat az egyetem Üllői út 2. sz. alatti orvoskari központi épületének földszintjén, ahonnan 1904-ben költözött a Rákos, ma Hőgyes E. u. 7—9. sz. épületbe. Az Egészségügyi Tudományos Tanács évenként kiosztandó Hőgyes Endre-emlékérmet alapított 1961- ben. A Rákos utca 7—9. sz. ház lakója volt. 1908. Az Üllői út 77. sz. alatt épített ÖRÖKIMÁDÁS-templomot e napon szentelték fel. 12. 1875. Elhunyt RANOLDER Nepomuki János veszprémi püspök, egyetemi tanár. Ő alapította és építtette a Vendel utcában a RANOLDER Intézetet. 1937. Átadták a forgalomnak a HORTHY ISTVÁN (Petőfi) hidat. 14.1930. Felszentelték a SZENT KERESZT- plébániatemplomot az Üllői út 145. alatt. 16.1890. A polgármesteri hivatal földszintjén lévő helyiségek Schiferl Pál vendéglős részére történő bérbeadásáról olvasható közlemény a Fővárosi Közlöny korabeli számában. 19.1927. A mai napon adták át a Gyáli út 6. sz. alatt az Országos Közegészségügyi Intézetet. Szeptember 29. a négy főangyal (arkangyal) egyikének, Szent Mihálynak az ünnepnapja már a VI. század óta. A név héber eredetű (miká el), jelentése: aki olyan, mint az Isten. Az angyalokról, arkangyalokról márciusban, Gábriel kapcsán már megemlékeztünk. Ők az Isten hírnökei, összekötők az égi birodalom és az emberek között. Erre utal maga a szó is, a görög eredetű angelosz azt jelenti, hírnök, küldött. Mihály a főangyalok között is a legfőbb. Ő Isten hercege, az arkangyalok vezére, a mennyei seregek kapitánya, a mennyország alkirálya, a római katolikus egyház védőszentje, miként Izraelé is, a Föld angyala, a béke védelmezője, az olajfa, a mandulafa, a vasárnap angyala, s legfőképp ő a sátán legyőzője, ezért tartják földi megtestesítőjének Sárkányölő Szent Györgyöt. Szent Mihály segíti az életből a túlvilágra az emberi lelkeket, s a végítéletkor ő mérlegeli jó és rossz cselekedeteinket. Ezért gyakran ábrázolják mérleggel a kezében. Neki szentelték a legtöbb magyar templomot, alakja — Gábrielével együtt — megjelenik a magyar Szent Koronán is. A magyar néphagyományban szereplő Szent Mihály lova a hordozható ravatalt, a halottszállító saroglyát jelenti, amelyen utolsó útjára kísérik a halottat. A Göncöl- szekér másik neve is Szent Mihály szekere, a Tejúté pedig Szent Mihály útja. Szeptember 29. közel van az őszi napfordulóhoz, így Mihály napja a gazdasági év fordulóját is jelenti. A Szent György-nap- kor legelőre küldött állatokat ilyenkor hajtották vissza, ez volt a pásztorok elszámolásának és elszegődésének napja. A Hortobágy környéki juhászokat Mihály naptól Mihály napig fogadták fel, ez volt számukra a legnagyobb ünnep az évben, ilyenkor mulatságokat, bálokat rendeztek. Ekkor kezdődött az úgynevezett kisfarsang, az őszi lakodalmak időszaka, amely Katalin- napig tartott. Ez a nap az ősz kezdetét jelenti, egy göcseji mondás szerint: Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet. A Szamosháton azt tartották, aki Szent Mihály után szalmakalapban jár, attól ne kérjünk tanácsot. A világ leghíresebb, Szent Mihály tiszteletére emelt épülete kétségkívül a franciaországi Mont-Saint-Michel-apátság, amely 1979-ben a legelsők között lett a világörökség része. A normandiai parttól egy kilométerre, az árapálysíkságból kiemelkedő gránitsziklán áll a kereszténység egyik legrégibb emléke. A történet szerint 708-ban Avranches püspöknek megjelent Szent Mihály arkangyal, és megparancsolta, hogy építsen kolostort a tengerből kiemelkedő sziklán. A kolostor első templomát már ugyanebben az évben fel is szentelték, majd azokban az években, amikor a honfoglaló magyarok megérkeztek a Kárpát-medencébe, felépült a bencés kolostor. Különleges elhelyezkedése miatt — apálykor száraz lábbal elérhető volt, dagálykor pedig szigetté vált — a kolostor évszázadokon át misztikus jelentőséggel bírt. A francia forradalom idején börtönné alakították, így működött 1863-ig, de ekkor már sokan (köztük Victor Hugo is) követelték, hogy nyilvánítsák műemlékké. Ez 1874- ben meg is valósult, Mont-Saint-Michel azóta Franciaország egyik legelső történelmi műemléke. Sajnos 1879-ben gátat építettek a kolostor és a szárazföld közé, ezzel Mont-Saint-Michel megszűnt árapálysziget lenni. Éppen napjainkban, 2006 júliusában döntött úgy a francia kormány, hogy elbontják a gátat, és visszaállítják az eredeti, természetes állapotot. Visszaadják a tengernek, ami az övé, s a sziget újra sziget lesz. Ha már Franciaországban járunk, nem mehetünk és nem is megyünk el szótlanul Párizs, a Boulevard Saint-Michel és Ady mellett. Ez a híres Szent Mihály útja, ahol nesztelen suhant a Párizsba beszökött ősz. Adynak s utána a többi, Párizst járt magyar költőnek meg ennek a gyönyörű versnek köszönhetjük, hogy azóta Párizs és a Szent Mihályról elnevezett boulevard egy kicsit a miénk, magyaroké is lett. Ferenci Zsuzsa 48
