Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. szeptember-október / 9-10. szám

Főzzünk be, egyszerűen! A lekvárfőzésről mindenkinek vannak emlé­kei, ugye? És nem túl kellemesek. Fortyog, köpköd a lávaszerű anyag, a lábos szélén, mint a vulkán kürtőjén, bugyog kifelé, össze- pöttyözve a tűzhelyet, a csempét, a padlót, a háziasszony karját, dekoltázsát. A szeplők mindenhova odaragadnak, Dante poklához hasonlít a konyhánk, és mi a purgatórium szé­lén lavírozunk kötényben, a fakanálba kapasz­kodva. Amikor már azt hisszük, ennél rosz- szabb nem lehet a helyzet, akkor a készre fő­zött lekvárt még befőttesüvegbe kell önteni, anélkül hogy leforráznánk a kezünket, szalicillel meghinteni, celofánnal lefedni, majd cihába, paplanba, párna közé dugni, hadd dunsztolódjon. Félnapos munka, testvé­rek között is. Van azonban a befőzésnek egy korszerűbb, gyorsabb és egészségesebb módja. Szalicil egyáltalán nem kell hozzá, a dunsztolást pedig teljesen elhagyhatjuk. Szük­ségünk lesz viszont odafigyelésre, precizitás­ra, türelemre. Cserébe két óra leforgása alatt túl vagyunk — a gyümölcspucolástól a csava­ros üveg lezárásáig — a befőzésen. Hogyan is? Próbaképpen először kis mennyiséget ve­gyünk, és ha bevált, duplázzuk, háromszoroz­zuk az adagot. Az alábbi négy kiló szilva há­rom darab literes befőttesüveget tölt meg. Hozzávalók: 4 kiló besztercei szilva 20 deka kristálycukor 1 zacskó kocsonyásító és tartósító por (2 kg gyümölcshöz) A szilvát megmossuk, kimagozzuk, félbevág­juk, vastag aljú lábosba tesszük. Rászórjuk a cukrot, és kis lángon odatesszük főni. Időn­ként megkeverve körülbelül fél óráig rotyog- tatjuk, addigra a szilva egyik része elfő, híg le­vet ereszt, másik része még darabos. Egy ala­csony, de nagy átmérőjű lábosban vizet forra­lunk, és megpróbáljuk gyöngyöző állapotban tartani. Beleteszünk két befőttesüveget és a fe­dőiket, sterilizálás végett. A lekváralapanya­got csak addig húzzuk le a tűzről, amíg a rúdmixerrel belenyúlunk, és kettőt-hármat nyomunk a gombon. Ennyi épp elég ahhoz, hogy részben pépesítse a masszát, de még ma­radjanak benne kisebb darabok. Visszatesszük a tűzre, beleöntjük a két kiló gyümölcshöz va­ló zselírozó port, és még tíz percig keverget- jük, rotyogtatjuk. A tűzhely mellé egy vastag konyharuhát terítünk a pultra, a sterilizált be­főttesüveget konyhai csipesszel kiemeljük a gyöngyöző vízből, a forró lekvárt belemerjük, a csipesszel kiemeljük a csavaros fedőt is, és úgy szorítjuk rá az üveg szájára, hogy kézzel csak kívülről érünk hozzá. Figyelem! Egyet­len ujjal sem értünk a fedő és az üveg belsejé­hez! Nedves ronggyal letörülgetjük az üveg falát, és már tehetjük is félre. A vizes lábosba mindig beleteszünk egy másik befőttesüveget az előző helyére, és újrakezdjük a töltögetést. Csak arra kell vigyáznunk, hogy ne forrázzuk le magunkat! A lekvár nem lesz túl sűrű, nem lesz túl híg, nem lesz túl édes, és nem szaglik majd a szaliciltól. Nem kell dunsztolni, ágy­neműtartóba dugdosni, az üvegek már mehet­nek is a kamrapolcra. Ugye nem bonyolult? És majdnem bio. Kajszibarackkal, meggyel, eperrel ugyanígy járjunk el, de már csak a jö­vő évben próbálhatjuk ki. mezsu Október 1.1916. A Lónyay utcai (18. sz. alatti) szerkesz­tőségben és kiadóhivatalban jelent meg a NYU­GAT című folyóirat 1912. júniustól a mai napig. 4. 1760. RUDNAY Sándor esztergomi érsek, bíboros-hercegprímás született e napon. Az ak­kori tanácsnok pártfogásába ajánlotta a lakos­ság azon igényét, hogy ideiglenes templom épüljön a Bakáts téren. Elődeink kezdeménye­zésére ezen a napon tartották a FERENC-napi búcsút (az egykori „paszulybúcsút” vagy „pa- calos búcsút”, ahogy a népnyelv nevezte) a Bakáts téri templom védőszentjére, Assisi Szent Ferencre emlékezve. A kerület e régi ha­gyományt elevenítette fel 1991-ben. 1896. A Ferenc József híd (Szabadság híd) ünnepélyes átadása a király jelenlétében. 5.1825. XANTUS János utazó, néprajzkutató születésnapja. Szerepe volt a pesti állatkert létrehozásában; megnyitása után annak első igazgatója volt. Az Üllői út 1. alatt lakott. 6.1939. UDVARDY Tibor Liszt-díjas opera­énekes ezen a napon énekelte először a Hu­nyadi Lászlót az Operában. A Bakáts utca 2/D lakója volt. 6. 1849. Emlékezzünk a 13 aradi vértanúra, akiket Haynau osztrák tábornok végeztetett ki. AULICH LAJOS tábornok (1792—1849), DAMJANICH JÁNOS tábornok (1804—1849), DESSEWFFY ARISZTID tábornok (1802— 1849), KISS ERNŐ altábornagy (1800-1849), KNEZIC KÁROLY tábornok (1808—1849), gyakran tévesen Knézitsként vagy Knezichként említik, LÁHNER GYÖRGY tábornok (1795— 1849), LÁZÁR VILMOS ezredes (1815— 1849), LEININGEN-WESTERBURG KÁR­OLY gróf tábornok (1819-1849), NAGYSÁN­DOR JÓZSEF tábornok (1804—1849), gyak­ran tévesen Nagy-Sándor Józsefként vagy Nagy Sándor Józsefként említik, POELTENBERG ERNŐ tábornok (1813—1849), gyakran téve­sen Pöltenbergként említik, SCHWEIDEL JÓ­ZSEF tábornok (1796—1849), TÖRÖK IG­NÁC tábornok (1795-1849), VÉCSEY KÁ­ROLY gróf tábornok (1807—1849). 13.1923. Ismét leég a Soroksári út 24. szám alatt (először 1866-ban) épített CONCOR­DIA malom. 15.1905. Elhunyt SZÁSZ Károly író, költő, mű­fordító, református püspök, akadémikus. Ő for­dította le elsőként teljes terjedelmében Dante Is­teni színjátékát. Lakása az Üllői út 7. alatt volt. Samodai József 49 2006. szeptember—október K ONYHAMESÉK

Next

/
Oldalképek
Tartalom