Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. június / 6. szám

2006. június Jún ius 1.1943. A Török Pál u. 1. alatti Kép­ző- és Iparművészeti Szakközépisko­lánkban már 1903-tól tartottak művé­szettörténeti előadásokat, mint az az első tanár, Lyka Károly visszaemlé­kezésében olvasható: „A minden al­kalommal zsúfolásig megtelt előadói terem utolsó padsorában ült Agothay igazgató úr (63 évvel ezelőtt, ezen a napon hunyt el), BARCZY István polgármester és más vezetők; előttük a különféle hivatásra készülő növen­dékek hallgatták az előadásokat.” 3. 1891. E napon született PATRUBÁNYI Gergely, Budapest első tiszti főorvosa. Igen sokat tett a város közegészségügyi viszonyának megjavítása, a levegő tisztasága ér­dekében; szorgalmazta a csatornázás bevezetését, az egészséges település feltételeinek kialakítását. A Vámház krt. 13.-ban lakott, ahol emléktábla is látható. 1899. BÉKÉSY György bio­fizikus születésnapja. A Nobel-díjas- sá lett magyar származású tudós a Zombori úti Posta Kísérleti Állomás­ról indult a tudományos hírnév felé. 5. 1912. Elhunyt CHOLNOKY Viktor író, újságíró, lakása a Ráday u. 54. alatt volt. KRÚDY Gyula ba­rátja, Őszi délutánok Cholnoky Vik­torral című írásában feleleveníti a Ráday utcai kiskocsmák, egykori bérházak, a verklis kintornájától han­gos szűk utcák hangulatát, megörö­kítve az akkori környék jellegzetes alakjait is. 9. 1847. HAUSZMANN Alajos építész, műegyetemi tanár, akadémi­kus, közgazdasági történetíró, publi­cista született e napon. 12. 1816. A Kálvin téri templom alapkőletételének napja 14. 1882. GEREVICH Tibor mű­vészettörténész születésnapja. Az esztergomi Keresztény Múzeumot igazgatta. Jelentős szerepe volt az esztergomi királyi palota feltárásá­ban. Lakása a Ráday u. 32. sz. alatt volt. 15. 1873. ISTÓK János szobrász- művész születésnapja. Lakása a Rá­A hónap névnapja - Margit Az év tizenöt Margit-napjának egyikét, talán a legnépszerűbbet június 10-én ünnepeljük. Noha az alábbiakban a leghíresebb magyar Margitról fogunk megemlékezni, szükséges elöljáróban le­szögezni, hogy Árpád-házi Szent Margit névün­nepét nem most, hanem január 18-án, a szerzetes nővérré lett királylány halálának napján jegyzik. Ennek ellenére magyar naptárban ennek nyoma sincs, január 18-a, mint jól tudjuk, régóta a Piros­káké. A név, amely a Margaréta rövidített változata, görög eredetű, azt jelenti, gyöngy. Állítólag a ba­biloni mar galliti kifejezésre vezethető vissza, ez olyasmit tesz, mint a tenger leánya vagy a vilá­gosság gyermeke. Egyik szebb, mint a másik! Margit, országépítő nagy kirá­lyunk, IV. Béla és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő leá­nya 1242-ben Dalmáciában született. Ide menekült a ki­rály és várandós felesége az országba betörő tatárok elől. Háborús gyermek volt, s en­nek minden következményét viselte, amit előkelő szárma­zása és a középkor rá mért. Még világra sem jött, amikor szülei felajánlották őt Isten­nek, hogy szabadítsa meg az országot a barbár hordáktól. A Mindenható mintha elfogadta volna az áldozatot: Batu kán váratlanul, mint ahogy érkezett, vissza is vonult; földig rombolt, felperzselt országot hagyva maga után. (És mellesleg páratlan történelmi lehetősé­get IV. Bélának, hogy újjáépítse Magyarországot, és ezzel legnagyobb királyaink sorába emelked­jen.) A királyi pár megtartotta fogadalmát, és a hároméves Margitot Veszprémbe, a Domonkos­nővérekhez adták. A rend ekkor még csupán né­hány évtizede működött, a nővérek szent buzgal­ma, jámborsága határtalan volt, életük célját és tartalmát Szűz Mária szeretete, Krisztus szenve­déseinek átélése, a vezeklés és a teljes önfeláldo­zás jelentette. A király, hogy szeretett leányát kö­zelebb tudhassa magához, kolostort építtetett Bu­da közelében, a Nyulak szigetén a Domonkos­nővéreknek. A Margitszigeten ma is láthatjuk a romjait annak a kolostornak, ahol a tizenkét éves Margit 1254-ben fogadalmat tett, s ahol azután rövid, mindössze huszonnyolc évig tartó életét leélte. A Margit életéről szóló leírásokból kide­rül, hogy a leány zsenge kora ellenére is ponto­san tudta, mit tesz, s önként vállalta a sorsot, me­lyet apja szánt neki. Aki utóbb mintha már bánta volna, hogy Istennek ajánlotta gyermekét, de már semmit sem tehetett ellene. Hiába akarta volna később férjhez adni Margitot, amihez Róma en­gedélyét is megkapta volna, a leány nem nyújtot­ta kezét sem a lengyel, sem a cseh királynak. Hit­tel és meggyőződéssel választotta Isten országát, amelyet szebbnek talált minden földi birodalom­nál. Mindamellett hűséges barátja maradt apjá­nak, és támogatta IV. Béla politikai törekvéseit. Mélyen átérezte ennek a kapcsolatnak a fontossá­gát és felelősségét. Áldozatos és alázatos élete példa volt a társnői, de még a szülei számára is. Szentté azonban csak a 20. században, 1943-ban avatták. Miként nővérét, Kingát, Lengyelország és Litvánia patrónáját, aki még később, 1999-ben lépett a szentek sorába. Miként a legtöbb „klasszikus” név, manapság a Margit sem divatos. Ma a legnépszerűbb Mar­git kétségkívül a jámbor életű szent királylányról elnevezett sziget a főváros közepén. A sziget sze­relmesei akár Margit napján is kisétálhatnak ide, hogy elidőzzenek az évszázados romok tövében. A bátrabbak azonban valószínűleg inkább a he­gyeket választják, hogy e szép, kora nyári napon, a kimerítő túra után megpihenjenek egy napsü­tötte, margarétás réten. Ferencz Zsuzsa Animációsfilm-rajzoló OKJ-s tanfolyamot indít a Pannónia Filmstúdió nyáron. Várják a műfaj iránt érdeklődőket, akik szeretnék megtanulni a rajzfilmes szakmát (államilag elis­mert bizonyítvány). Megszerzett tudásukat számítógépes munkáknál (játékok, website-szerkesztés, grafikai tervezés) is hasznosíthatják. A jelentkező választhat, hogy a 8 hónapos tanfolyam délelőtti vagy délutáni csoportjában tanulja-e a szakmát heti 2 alkalommal. Jelentkezés: 06-1 250-1355,250-0432

Next

/
Oldalképek
Tartalom