Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. június / 6. szám

Nudlikörkép Nudli, gnocchi, nokedli, galuska. Ha hiszik, ha nem, rokonok. Alak, íz és elkészítési mód tekinteté­ben mindenképp, de etimológiailag is. Lehetnek édesek és sósak, géppel-kézzel egyformára henger- getettek vagy szabálytalanra szaggatottak. A noked­li és a galuska közötti különbséget nehéz lenne meghatározni, de a nudlit és a gnocchit is csak ak­kor választhatjuk külön, ha pirított zsemlemorzsá­ban vagy pestós (zöld bazsalikommártás) mártás­ban látjuk viszont a tányéron. Egy szó mint száz, a magyar konyhában éppúgy otthonosak a dundi vagy hosszúkás tésztahengerek, mint tőlünk észak­ra vagy délre, és ezerféleképpen elkészíthetők. A gombóccal egy tányérból figyelő krumplinudlit nem kell külön bemutatni senki hazánkfiának, és ha manapság már mélyhűtőből kapjuk is ki a zacskót, amelyből dermedt állapotban csobbannak egyene­sen a forró vízzel teli lábosba, még emlékszünk gyerekkorunkból a gyúródeszkára, a tésztakígyóra és anyáink konyákig lisztes kezére. Mert azért úgy az igazi: házi készítésű, fahéjas cukorral bélelt szil- vatöltelékes, gömbölyded formák és angyalbö- gyölők, ahogy nagyanyám hívta őket. Bár nagyi „korhatáros” beszólásait mi, unokák nem vehettük a szánkra büntetlenül, az angyalbögyölőt előtte is kimondhattuk. Amikor elmagyarázta, mit jelent, majd feldőltünk a nevetéstől. Gurgulázva ismétel­gettük, ízlelgettük a szót, és lopva a fiúkra sandítot­tunk. Igazi gyerekcsemege volt a gombóc és a nudli. Lehetett anyuval együtt formázni a konyhaasztalon, trükköket ellesni és arányérzéket tanulni. Persze apu nem szerette. Azt mondta, nem embernek való. Mármint férfinak. Ezért az ő adagja nem zsemle- morzsában, hanem hagymás-paprikás szaftban nyert polgárjogot a családban. Ezt a „magyaros” változatot soha, sehol, senki konyhájában nem lát­tam viszont azóta sem. Pedig egyszerű és nagysze­rű. Nem túl könnyű, de nem is túl nehéz étel. Hozzávalók 4 éhes személyre: 1 kiló mélyhűtött krumplinudli 1 púpozott kanál zsír 1 púpozott teáskanál pirospaprika só, bors, ízlés szerint A lobogó, forró vízbe dobott nudlit addig főzzük, ameddig a zacskón azt feltüntették. Fontos, hogy megnézzük, mert az előfőzött nudlinak elég két perc, a nyersnek tíz is kell. Fogunk egy helyes, kö­zepes méretű láboskát, legjobb, ha piros és zomán­cozott. Felolvasztjuk a zsírt, de épp csak olvadásig, és lehúzzuk a tűzről. A pirospaprikát belekeverjük, beleszórunk pár tekerés friss borsot, ízlésünk sze­rinti sót, és a kifőtt, nem túl hideg vízzel leöblített nudlit is beleborítjuk. Lefedjük, és ha kell, még me­legítjük kicsit, majd fedővel együtt addig rázogat- juk, amíg a piros szaft egyöntetűen beborítja az ösz- szes angyalbögyölőt. Gondolhatják, nem nagy ügy ez a paprikás nudli. Lehet, de azért próbálják ki. Meglepően finom. Akik nem tartanak otthon zsírt, olajjal is elkészíthetik. Gondolom. Bár még sosem próbáltam. Megjegyzem, anyu pecsenyezsírral csi­nálta, olyan jó kis krémes, sült oldalas alól kikotort, barnásán nyúlós üledékkel együtt. Persze akkor még reformkonyháról senki sem hallott, és azt hi­szem, ez az étel nem is nagyon adaptálható. Javas­latom a következő: tálalják egy könnyű, hűvös, sza- harinnal édesített gyümölcsleves után, amelynek kalóriatartalma minimális. Tudják, hogy a kecske is jóllakjon, meg az a bizonyos káposzta is meg­maradjon. -mezsu­/ Uj egyenruha Új egyenruhában teljesítik feladataikat a Fővárosi Közterület-felügyelet munkatársai. A szolgálati ruházaton karjelzést, névkitűzőt és jelvényt viselnek. Szolgálata ellátása során intézkedésre jogo­sult hivatalos személy, emellett köztisztviselő. Intézkedés előtt felügyelői minőségét szóban közli, és szolgálati igazolvánnyal, valamint egyedi azonosító számmal ellátott felügyelői jelvénnyel iga­zolja magát. A szolgálati igazolvány tartalmazza a felügyelő arcképét, nevét, a munkáltató megne­vezését és címét, továbbá a felügyelői jelvény sorszámát. Janocsek Ferenc Június day u. 22.-ben volt. 1893. Elhunyt ERKEL Ferenc zeneszerző, karmes­ter és zongoraművész, a magyar ze­netörténet büszkesége; Kölcsey Him­nuszának megzenésítője. A róla elne­vezett (korábban Három pipa) utca 19.-ben lakott, amelynek falán dom­borműves arcképe látható. 17.1876. Megindul a lóvasút a Há­rom nyúl, ma Lónyay utcán. 22. 1882. SOMLYÓ Zoltán költő, újságíró, műfordító születésnapja. Lírájára kezdetben Reviczky és Makai hatottak. A NYUGAT közölte verseit, de „nem fogadta” körébe. A Liliom u. 50.-ből később a Liliom u. 35.-be költözött. 1928. Elhunyt BALLAGI Aladár történész, egyete­mi tanár, akadémikus; a Ferencváros országgyűlési képviselője. A Közok­tatásügyi Népbiztosság elbocsátotta több egyetemi tanár társával a Buda­pesti Tudományegyetemről. A refor­mátus gimnázium tanára volt. A Rá­day u. 61.-ben lakott. 24. 1931. Elhunyt KUNCZ ALA­DÁR író, szerkesztő, az Eötvös-kol- légium növedéke volt. Ady költésze­tének lelkes híve, esztétikai tanulmá­nyai a Nyugatban jelentek meg. 27. 1956. A PETŐFI KÖR vitát rendezett a sajtó és a tájékoztatás problémáiról. 28. 1955. Elhunyt SZEKFŰ Gyula történész, publicista, egyetemi tanár, akadémikus életének 72. évében. A magyar polgári történetírás egyik ki­emelkedő alakja. Az Eötvös-kollégi- um növendéke volt 1943^14-ben. 30. 1879. MÓRICZ Zsigmond író, szerkesztő születésnapja. Az Üllői úton lakott, először a 91.-ben, majd a 95.-ben. 1936. június végén jelentette meg a GONDOLAT című folyóirat szer­kesztősége DERKOVITS GYULA ti­zenegy darabból álló fametszetsoro­zatát, melynek témája az 1514-es Dózsa-féle parasztháború. A Török Pál utcai Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában tette meg hiva­tása kezdő lépéseit. S amodai József 17 2006. június K ONYHAMESÉK

Next

/
Oldalképek
Tartalom