Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. február / 2. szám

2006. február N egyvenhét év a Leöveyben A csengetésre kedves, barna hajú asszony nyit ajtót. A háttérből Mozart-muzsika hallatszik.- Nagyon kedvelem a klasszikus zenét - mondja Haid Kornélné Sárbogárdi Edit tanárnő, miköz­ben beljebb terel a szobába. - Feltöltődöm általa, akárcsak a Börzsönyben lévő kertemtől - teszi hozzá. - Alig várom, hogy jobb idő legyen, és mehessek oda dolgozni. No, meg fogadjam a kedves vendégeket.-Nemrég még tanított, túl a nyugdíjkorhatáron.- A 2004—2005-ös tanévben még dolgoztam. Nem titkolom a koromat, 73 éves vagyok.-És 47 évet töltött aLeövey Klára Gimnáziumban.- 1958-tól 1988-ig voltam aktív: kémiát, fizikát, filozófiát tanítottam, majd ezt folytattam nyugdí­jasként is. Igaz, mind kevesebb óraszámban, hiszen egyszer át kell adni a stafétabotot a fiataloknak. -Mi inspirálta önt a pedagógusi pályára?- Eredetileg orvosnak készültem, de helyhiány miatt nem jutottam be az egyetemre. Gondoltam, egy év múlva ismét jelentkezem, addig is elkez­dem az ELTE Természettudományi Karát, amit a tanáraim is javasoltak. Mivel nagyon jó társaság alakult ki az évfolyamunkon, nem hagyhattam ott őket, és megtetszett az új hivatásom is.- Tanárként mi volt az ars poeticája?- Megszerettetni a fiatalokkal a természettudo­mányokat. Hogy ne érezzék olyan idegennek a kötelező tananyagot sem. Igyekeztem humorral fűszerezni az óráimat, hogy lekössem a diákja­im figyelmét. Persze a jelesért nálam is meg kellett dolgozni.- Emlékszik-e különleges esetre?- Egy tanítványom, aki egyébként nem volt jó tanuló, úgy megszerette a kémiát, hogy még az országos versenyre is eljutott, és az első tíz kö­zött végzett. Úgy éreztem, sikeréhez egy kicsit én is hozzájárultam. S talán abban is volt szere­pem, hogy több diákomból kémia szakos tanár, illetve gyógyszerész lett.- Mi tetszett önnek a Leöveyben, mi tartotta ott ennyi időn át?-A szellemisége. Az, hogy nem egy tudósgyár, de önállóságot, önbizalmat ad a gyerekeknek, akik felnőttként helyt is állnak a mindennapi életben.- Tanítványai még ma is felkeresik, meghívják a rendezvényeikre.- Érdekes volt tavaly azokkal a lányokkal talál­kozni, akik 1965-ben érettségiztek. Mert az én emlékezetemben természetesen még a régi kép élt róluk. Osztályfőnökként ballagtattam őket. Hogy elrepült ez a negyven év! Sajnos nekem nem szüle­tett gyermekem, de a sors kárpótolt ezért. Az isko­lában nagyon sok gyermekem volt.-Férjét öt éve elveszítette.- Még az egyetemen ismerkedtünk meg, ő ve­gyész lett. Vidéki gyerekként állandóan vissza­vágyott a természetbe, így lett telkünk a Bör­zsönyben. Harmincöt fenyőfa, egy csörgedező kis patak, vaddisznók, őzek fogadnak ott en­gem, távol a város zajától.- De azért a Ferencvárost is szereti.- Tízéves koromtól élek a kerületben, el sem tudnám képzelni másutt az életemet. Edit néni sokat olvas, kedvenc írója Márai Sán­dor, s persze komolyzenét hallgat. És ápolja a régi barátságokat. Ötven éve a levelezőtársa egy francia tanárnő. A levélváltásból életre szó­ló barátság lett, már többször találkoztak itthon, illetve Franciaországban. Németországi baráta­it is gyakran felkeresi, szeret utazgatni. Kovács Judit főiskolai docens, aki tizenkilenc éven át középiskolai tanárként dolgozott együtt Haid Kornélnéval, ezt mondta róla: „Edit tíz évig volt igazgatóhelyettes, és közben egy nagyon rövid, átmeneti időre igazgató is a Leöveyben. Nagyon népszerű volt, nem ismert fáradtságot, ha a diákjaiért vagy a kollégáiért kellett cselekedni. Az iskola híres kórusát kül­földi vendégszereplésre is elkísérte, szorgal­mazta és segítette a leöveys évkönyv létrejöttét, igazán pozitív időszakot éltünk meg együtt. Ő olyan ember, aki mindenkivel megtalálja a han­got, szeret adni, és ezért neki is sokat adtak ta­nítványai és munkatársai. Mégpedig szeretetet.” Garamvölgyi Annamária Autóval jön a segítség Tankönyvbemutató A Szalmaszál a Hajléktalanokért Alapítvány és az Új Út Szociális Egyesület a ferencvárosi utcai szociális gondozószolgálat működtetéséhez, közös használatra egy vadonatúj, ezüstszínű Suzukit kapott a részvénytársaságtól. Ezzel jár­ják a kerületet, visznek takarót, hálózsákot, me­leg teát, élelmet a hajléktalanoknak, s ha olyan emberre bukkannak, aki orvosi segítségre szo­rul, azonnal be tudják szállítani a kórházba. Nagy segítséget jelent a Suzuki cég adománya, hiszen a szociális munkások így gyorsabban és könnyebben tudnak eljutni a rászorulókhoz (G.j Fotó: Steiner Gábor 14 Ferencváros Immár harmadszor találkoztak egymással a tankönyvkiadók és a ferencvárosi pedagógu­sok azon a nagyszabású börzén, amelynek idén januárban is a Szent-Györgyi Albert 12 Évfolyamos Iskola díszterme volt a helyszíne. A kétnapos tankönyvbemutató megszervezé­sével a ferencvárosi önkormányzat ezúttal is dr. Orbán Györgyöt, a Ráday Könyvesház ve­zetőjét bízta meg. Itt voltak a legnevesebb könyvkiadók: az Apáczai, a Dinasztia, a Mozaik, a Krónika Nova, a Cser, a Korona, a Műszaki, az Okker és a Flaccus Kiadó, a Nemzeti Tankönyvki­adó, a Romi Suli, a Hueber magyarországi képviselete, az Oxford University Press, vala­mint a Cartographia. A tankönyvbemutatóra a tanítók és tanárok mellett meghívást kaptak az óvodapedagó­gusok is. A vendégek válogathattak a sokféle hasznos kiadvány közül, s megtekinthették azokat a rendhagyó előadásokat is, amelye­ket a könyvkiadók képviselői tartottak. (G.) Fotó: Steiner Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom