Ferencváros, 2006 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2006. augusztus / 8. szám

2006. augusztus A hónap névnapja - Ilona Augusztus 1875 márciusától 1876 augusztusáig ipari és keres­kedelemügyi miniszter volt SIMONYI Lajos báró - a napóleoni háborúk legendás óbesterének, SIMONYI József huszár ezredesnek a fia aki 1948-ban futárszolgálatot teljesített Görgey Artúr tábornok mellett. Emlékét egyik utcánk őrzi. 1959. Elhunyt KÖRMENDI-FRIM Jenő szobrász. Kerületünkben híres alkotása az 1934-ben a Sobi­eski u. 49. sz. ház falára került emléktábla, melyet „a törökverő lengyel király SOBIESKI JÁNOS tiszteletére állított a MAGYAR-LENGYEL EGYESÜLET STOWARYSZENIE WEGIERS- KO POLSKIÉ”. 1962 augusztusában lépett érvénybe a CSÁRDÁS köz, az EGYETÉRTÉS, a HUROK és az IFJÚ­MUNKÁS utcák névhasználata. 1.1881. Bezárt a Kálvin tér 9. sz. alatt, a volt Szé­napiacon épített híres Két Oroszlán vendégfogadó. 1866. „Nagy szenzáció! Bámészkodó sokaság je­lenlétében megindult a LÓVASÚT-közIekedés!”; az első járat a Szénapiacról Újpestig. 1946. Életbe lépett az új pénznem, a FORINT. Értéke a hatalmas infláció után: 1 Ft 400 ezer quadrillió pengő volt. 2.1874. NAGY BALOGH János festőművész pá­lyáját, szobafestő- és mázolóként kezdte; két évig az Iparrajziskola, majd az Iparművészeti Iskola es­ti tanfolyamának növendéke volt. Egy súlyos kato­nai sebesülése következményeként karja megbé­nult, bal kézzel dolgozott tovább. 3.1961. Elhunyt a losonci születésű TILDY Zoltán református lelkész, politikus, 1946-1948 között köztársasági elnök, miniszterelnök. 1956. novem­ber 4. után a Legfelsőbb Bíróság hatévi börtönre ítélte, amelyből - 1959-ben - a még hátralevő időt felfüggesztette, és szabadlábra helyezte. 1863. GÁRDONYI Géza író születésnapja. A Kálvin téri református gimnázium diákjáról az iskola emlék­tábláján olvasható:„A nemzet hősi múltjának nagy álmodozója, az iskola három alsó osztályának volt tanulója.” 5.1872. „Sokáig beszéltek a főváros polgárai arról az ünnepségről, amelyet az ezen a napon, a Sorok­sári úton felépített KÖZVÁGÓHÍD (MARHAVÁ- GÓH1D) felavatásán rendeztek a szarvasmarhavá­sár területén”- olvasható a korabeli újságokban. 6.1945. Ezen a napon dobták le az első atombom­bát a japán Hirosimára. 8. 1868. Elhunyt RUTTKAY Sándomé (BERET- VÁS Gizella), a Kálvin téri református templom krip­tájában őt helyezték örök nyugalomra utolsóként. 9.1950. Elhunyt SCHÖPFLIN Aladár Kossuth-dí- jas író, irodalomtörténész, akadémikus. Elsők közt A név a görög Heléna magyar változata, s bár nálunk is elterjedt, maradjunk még a görögök­nél. Hiszen ki más juthatna elsőként eszünkbe Helénáról, mint ama híres-hírhedt „Szép”, a casus belli, aki miatt kitört a trójai háború. Legalábbis Homérosz szerint. Hogy mindez valóság volt-e, vagy csak a költői képzelet szü­leménye, nem tudjuk biztosan. Mindenesetre szép a mese, amely az Iliászból és a görög mi­tológiából kibontakozik. Szép és persze na­gyon emberi is, mint minden ebben a gyarló, istenekkel berendezett, varázslatos görög vi­lágban. Heléna, a spártai király­lány maga is félistenként lát­ta meg a napvi­lágot. Egy to­jásból bújt elő, mert Léda volt az ő anyja, a hattyús Léda, akit a fehér ma­dár képében csábított el Zeusz, ezért szült tojást s a tojás­ban Helénát, aki a Föld legszebb asszonya lett. Menelaosz vette feleségül, s boldogan éltek és uralkodtak Spártában, míg a szépasszonyt el nem rabolta a trójai királyfi, Páris. Ment a kül­döttség Trójába, de a nőt nem adták. Szépsége úgy elbűvölte a trójaiakat, hogy a háborút is vállalták érte. Tíz évig tartott a csata, de hiába, Trója falai bevehetetlenek voltak. Aztán jött Odüsszeusz, jött a faló, a falóban a görögök, és minden eldőlt. Trója annak rendje s módja sze­rint leromboltatott, a sérelem megtorolva, a hősök hősi halált haltak. Odaveszett Páris is, Menelaosz pedig a romok között rátalált hűtlen asszonyára. Rövid habozás után mégsem ölte meg, kibékültek, hazamentek Spártába. Útjuk nem volt rövid, akár Odüsszeuszé, nyolc évig tartott. A világra szóló kaland véget ért, s ők békében (és boldogságban?) éltek és uralkod­tak tovább. Augusztus 18-án természetesen mégsem e szépséges és nagy vihart kavart hölgyre emlé­kezik a keresztény naptár. Jóllehet görög föl­dön maradunk, másfél évezredet ugrunk előre az időben. A később szentként tisztelt, egysze­rű családból származó Ilona mint Nagy Kons­tantin császár édesanyja vonult be a történe­lembe. Császárrá lett férje félreállította, előke­lőbbre cserélte Ilonát, az egykori vendéglős lá­nyát, akit később fia maga mellé vett, és csá­szárnévá nevezett ki. Ilona vezette a birodalmi kincstárat, az ő nevét és arcmását nyomták a pénzekre. A császárné jóra használta hatalmát, segítette a szegényeket, elesetteket. Nem tud­juk, mikor tért át a keresztény hitre, s hogy ő térítette-e meg a fiát, vagy az őt, de példasze­rűen gyakorolta a keresztényi erényeket és ir­galmat. Aszta­lához hívta a szegényeket, és maga szolgálta fel nekik az ételt. Rendkívül okos asszony lévén ő volt az, aki rendre elsi­mította a családi viszályokat. A hagyomány szerint 326-ban, szentföldi zarándokútján Jeru­zsálemben, a Golgotán megtalálta a keresztet, amelyre Jézust feszítették. Ilona égi jelet ka­pott, hogy eldönthesse, a sziklaüregben fellelt három kereszt közül melyik volt a Megváltóé. A helyen fényes templomot emeltetett. Ilona magas kort ért meg, halála után testét Rómába vitték, egy kör alakú mauzóleumban temették el, amelyet a római zarándokok rendre fölke­restek. Az Ilona név a középkorban vált népszerűvé Magyarországon. Ünnepe, augusztus 18. a né­pi kalendáriumban asszonyi dologtiltó nap, amikor tilos kenyeret sütni, kotlóst ültetni, ke­mencét befűteni. A név elterjedéséhez hozzájá­rult a homéroszi történet alapján keletkezett középkori Trója regény Szép Ilonája és a 16. századi széphistória Árgírus királyfiról és Tün­dér Ilonáról. Ferenci Zsuzsa Kedves Nyugdíjasok! Tisztelettel és szeretettel hívjuk kerületünk nyugdíjasait egy újonnan megalakuló nyugdíjasklub tagjainak sorába. Érdeklődni és jelentkezni mindennap 19-20 óra között lehet a 210-4485-ös telefonszámon. Terveink szerint egész évben gazdag programkínálattal várjuk tagjainkat: színház- és hang­verseny-látogatásokra, kirándulásokra, sétákra, teadélutánokra és minden másra, amelyet a tag­ság szeretne. Mindenkinek baráti kezet nyújtunk! Jöjjön közénk, itt barátokra lelhet! Soltész Lajos 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom