Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. március / 3. szám
2005. március A hónap névnapja KALENDÁRIUM 1864. Márciusig az Erkel (Három pipa) utca 20., Üllői u. 3. II. emeletén bérelt négyszobás lakásban élt ARANY János családjával. 1919. Márciusában KRÚDY Gyula a Ferenc krt. 24.-ben bérelt lakásban élt másfél esztendeig, a házon emléktábla. Regényeiben, novelláiban visszavisszatért a Ferenc körút és környékére. 1. 1854. PETZ Samu építész születésnapján elsősorban a kerületünkben fennmaradt emlékeit idézzük: A Központi Vásárcsarnok, az Üllői u. 121. a fővárosi tisztviselők ötemeletes bérháza a Haller u. sarkán. Kedvelte a neogótikát és a neoromán stílust. 1949. Felavatták a DÉSI HUBER-emléktáblát az Ipar u. 11. sz. házon. 3. 1853. NOSZLOPY Gáspár, Kossuth Lajos forradalmi kormánybiztosa, JUBÁL Károly és GASPARICH Kiüt kivégzése a Ludoviceumnál (a magyar hivatásos tisztképzés egykori főiskolája), Üllői u. 8. Noszlopy emléktáblája a Telepy u. 2/b sz. alatt látható. 1858. Elhunyt BAJZA József költő, író, kritikus szerkesztő, a BARTFAY László lakásán 1826-ban megynyüt AURORA Irodalmi Kör tagja. 4.1972. Párizsban elhunyt PÁN Imre művészeti író, költő, az EURÓPA ISKOLA (Üllői u. 11-13.) néven 1945-ben alakult művészcsoport alapító tagja. 6.1867. HILD József építész, a kerületünkben ma is megtalálható két műemlék épület, az Üllői úti laktanya és a Kálvin téri református templom alkotója 138 éve hunyt el. A klasszicizmus építésze alkotásaival nagymértékben hozzájárult a korabeli Pest városképének kialakulásához. 1925. KÁLMÁN György Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes, kiváló művész születésnapja. A Ráday u. 14.-ben lakott. 7.1799. Kora tavaszi jeges árvíz a Dunán. 8.1770. PÁPAY Sámuel nyelvész írta az első magyar nyelvű rendszeres irodalomtörténetet „Magyar literatúra esmérete” címen. Születésnapjára emlékezünk. 1827. VAJDA János költő, hírlapíró, kiemelkedő magyar lírikus, a Kisfaludy Társaság tagjának születésnapja. 9. 1910. LÉNÁRD Sándor orvos, író, költő, műfordító születésnapja. Tréfából lefordította latinra A. A MILNE világszerte ismert és kedvelt művét, a Micimackót. 1961. DARVAS Szilárd költő, humorista, konferanszié 52 éves SÁNDOR, JÓZSEF, BENEDEK Ők hárman a néphagyomány szerint összetartoznak, a tavaszi napforduló táján együtt hozzák zsákban a meleget. Az ő ünnepükhöz fűződik a legtöbb hagyomány, évszázados népi megfigyeléseken alapuló, az időjárásra vonatkozó hiedelem. Vannak olyan vidékek, ahol még mondát is szőttek a három meleghozó története köré. Az egyik mese szerint Szent Péter, megelégelvén a hosszú telet a földön, zsákba kötött egy jó nagy adag meleget, és leküldte Sándorral a földre. A derék Sándor azonban már a Tejúton elakadt. Húzta a vállát a nehéz zsák, hogy megizzadt belé. Betért hát a Tejút melletti kocsmába, hogy megpihenjen kicsikét. Küldi hát Szent Péter Józsefet, nézzen utána, hol kujtorog Sándor, de bizony ő is ott ragadt az ivóban. Nem történt ez másként Benedekkel sem. Akkor Mátyást küldi Szent Péter utánuk, de neki már ostort adott a kezébe. Meg is ijedt tőle a három víg koma, s iszkoltak gyorsan a földre a zsák meleggel. Sándor március 18-án érkezett, ő az első meleghozó. Ha ezen a napon szép az idő, jó termés lesz az évben. A hagyomány szerint ekkor kell kiengedni először a méheket a kasból. Március 19-e József napja, a gyermek Jézus nevelőjének, Szent Józsefnek az ünnepe. Sok szokás és hiedelem fűződik hozzá. Ezen a napon megszólalnak a madarak, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípot”. Ekkor érkeznek meg a fecskék, jelezve, hogy közeleg a meleg, napos idő. „Fecskét látok, szeplőt hányok!” - kiabálták (feltehetően) a szőke lányok. József-napon megkezdődhetett a szántás, ha pedig záporeső esett, az azt követő szivárványból meg lehet jósolni, mennyi búza vagy bor terem majd. Március 21-e a naptár szerint a tavasz első napja, a bencés rendet alapító Szent Benedek névünnepe. Állítólag, ha ekkor dörög az ég, száraz lesz a nyár. A néphit szerint ez a nap gyógyító erejű, ezért ekkor zsírt és fokhagymát szentelnek. (A fokhagymát értem, hiszen ennek gyógyító hatását ma is ismerik, na de kérem, a zsír?!) Mi, szegény, szmogtól fuldokló városlakók, a globális felmelegedéstől és a közelgő jégkorszaktól egyaránt fenyegetett 21. századi emberek talán már csak mosolygunk ezeken a kedves és naiv hagyományokon. Számunkra lassan a „szabályos” időjárás, a napsütéses, szép tavasz is a legendák ködébe vész. De azért játszani még lehet. És olyan jó néha hinni a mesékben! Ferenci Zsum 2. RENESZÁNSZ KARNEVAL GYULÁN A Ferencváros sportakrobatái - február 12-én - nagy sikerrel szerepeltek a gyulai reneszánsz karneválon. A Kalandos történet 7-én, a meghívással kezdődött. Sebtiben kitalálni a műsort, eljutni Gyulára és leküzdeni az időjárás viszontagságait. Ezek voltak a megoldandó feladatok. A csapat van annyira profi, hogy a gyakorlatot pillanatok alatt összeállította. Az utazáshoz a segítség az önkormányzat sportirodája adta. Paál Kálmán, Kovács Megyesi Adám és Maj- tényi Anikó összefogásának eredménye volt az a szuperbusz, amely- lyel a behavazott országot keresztülszelve megérkeztek a fiatalok. A hajnali havazásból azonban rettenetes ónos eső lett. A csapat hosszas várakozás után tudott csak elindulni a felvonulókkal, addigra mindenkire ráfagyott az átázott jelmez, ami alá csak mérsékelten lehetett aláöltözni. A huszonhárom csapat közül az előkelő második helyen végeztek. Sikerükben nagy része volt a a békéscsabai és a Nemzeti Színháznak - ők adták a jelmezeket - és Bajcsev Péter bolgárkertésznek, aki az ajándékvirágokat biztosította. S. K. 16
