Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. június / 6. szám
2005. június E LSŐ GYERMEKEINK BIZTONSÁGA Az elmúlt hetekben kerületünk többször került az újságok címoldalára, lakóinak jó ízlését sértő, a Ferencváros egészét érintő erkölcsi kárt okozó Lurdy Ház szexpláza kapcsán. Úgy gondolom, hogy a Ferencváros 15 éves erőfeszítésével folytatott városmegújító és rehabilitációs munkájáért méltán kivívott hazai és nemzetközi elismerését és támogatását egy ilyen kétes hírnév nem válthatja fel. Szerencsére a ferencvárosi szexpláza kezdeményezés már a múlté, kérésemre kollégáim megkeresték a Lurdy Ház vezetőit, és mindany- nyian egyetértettünk abban, hogy elsődlegesen a Ferencváros lakói fontosak, elmondták, hogy értük szeretnék fejlesztem a bevásárlóközpontot, amely eddig is a családokat helyezte középpontba szolgáltatásainak, illetve árukínálatának kialakításában. Az ott megnyílt BM-okmányiroda, illetve a földhivatal kirendeltsége mellett tervezik, hogy a lakossági igényeknek megfelelően minél előbb egy gyógyszertár is szolgálhassa a kerület lakóit, amely kezdeményezést én is messzemenően támogatom. De téljünk vissza a szexpláza-ügyre. Ha a jogi hátterét nézzük a dolognak, a Lurdy Ház és a telek, amelyen felépült, magántulajdon. A jelenlegi szabályozás szerint sajnos sem az ön- kormányzatnak, sem a kerület lakosságának - beleértve a bevásárlóközpont közelségében található sűrűn lakott épületek lakóit - nem lett volna törvényes lehetősége az ott tervezett tevékenység megakadályozására. Természetesen a Ferencváros országgyűlési képviselőjeként felelősséget érzek az itt lakó családok és gyermekek iránt, ezért május 2-án elhangzott parlamenti felszólalásommal szeretnék elindítani egy olyan folyamatot, amelynek eredményeként törvényi keretek adnak lehetőséget arra, hogy olyan helyeken, illetve azok közelében, ahol az emberek mindennapi életük során vásárolnak, különböző szolgáltatásokat vesznek igénybe, ne nyílhassanak a közízlést botrányosan sértő szexshopok, szexplázák. Kérdésemre Juhász Gábor, a Belügyminisztérium államtitkára válaszolt: „Minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy a sokakat irritáló szexpiaci vállalkozások ott és csak ott működjenek, ahol erre igény van, és ahol másokat nem zavar. Kökény Mihály képviselő úrral egyetértve magam is úgy vélem, nem lenne szerencsés megoldás, ha a főváros vagy más település közigazgatási központjában, bevásárlóközpontokban, védett övezetekben, illetve olyan helyeken, amelyek közelében oktatási, egyházi intézmények működnek, szexipari vállalkozások működnének.” (Idézet Juhász Gábor államtitkár válaszából.) Számomra első a ferencvárosi családok, gyermekeink biztonsága, ezért is vállaltam az ügy képviseletét, és törekszem arra, hogy a szükséges jogszabályváltozások minél előbb bekövetkezzenek! Dr. Kökény Mihály ORSZÁGGYÜLÉSI KÉPVISELŐK FOGADÓÓRÁI Dr. Kökény Mihály 9.17.00 Lónyay utca 22. MSZP-iroda 23.17.00 Balázs Béla utca 38. MSZP-iroda Júlisban és augusztusban a képviselő úr nem tart fogadóórát. Pál Tibor 10.16.00 József Attila-lakótelepi Közösségi Ház, Toronyház u. 3/B KELEKÓTYA JONATHÁN - ÚJ MESEJÁTÉK A STUDIO „K”-BAN A Mátyás utcai pinceszínházban rendszeres látogatók a gyerekek. Fodor Tamás és társulata fontosnak tartja, hogy színházkedvelő felnőtteket neveljen. Gyermekeknek szóló előadásaik mindig különleges élménnyel szolgálnak. A Nemzeti stúdiószínpadán játszott Hamupipőke már túl van az ötvenedik előadáson, és két éve telt házzal megy. Hasonló sikerszériát jósolhatunk az áprilisban bemutatott Kelekótya Jonathánnak, Szilágyi Andor bábjátékának, melyet Fodor Tamás rendezett. „Ármány- és szerelemszínház bábokkal iskolásoknak” - célozza meg a darab műfaját és közönségét a színlap. Nem azért, mintha az óvodások nem tudnák, mi az ármány, a szerelem és a színház, inkább a játék módja, a színpadi megjelenítés különleges eszközei kívánnak kicsikét „érettebb” publikumot. Fodorék nem véletlenül nevezik ezt a fajta előadást így: „színház bábokkal”, hangsúlyozni akarván ezzel, hogy itt nem hagyományos bábszínházát játszanak. A bábokat nem paraván mögött mozgatják és beszéltetik láthatatlan kezek és szájak, hanem a bábos, vagyis a színész kilép a színpadra, s együtt játszik az általa „megszemélyesített” bábuval. Tehát nem „dugják” el azt, aki életet kölcsönöz a merev babáknak, hanem éppen ez a mindenki által látható életre keltés lesz maga a színház. Mintha - játékból, és csakis a játék idejére - számunkra is láthatóvá válnának azok az egyébként láthatatlan kezek, szellemek, amelyek életünket irányítják, s amit mi, felnőttek sorsnak nevezünk. S amíg a felnőtt így filozofálgat a falhoz szorulva (mert a nézőtéren egy gombostűt sem lehet leejteni), szinte hallani véli a serdületlen nézőközönség visszafojtott lélegzetét. Nem pusztán a történet izgalma, a technikai megoldások („apu, ezt hogy csinálják?”) varázsolják el őket, hanem éppen az, hogy ők maguk is részesei lehettek egy varázslatnak, amit úgy hívnak: színház. A történetben minden megvan, ami egy meséhez kell. Öreg és szenilis király, aki folyton fázik, mert a kelekótya suszterinas, Jonathán nem foltozza meg a mamuszát, folyton csak bongorál. (Istenem, micsoda szó!) Van szépséges és jóságos királykisasszony, aki persze hogy Jonathánba szerelmes, meg ármánykodó és árulkodó karmorás, bájos nevű lények, jók és gonoszok, és a végén természetesen a szerelem legyőzi az ármányt, a jó pedig a gonoszt. A bábok (Németh Ilona munkái) most is kedvesek, karakteresek, gyönyörűek. A színészek bravúrosan vezetik végig őket a mesén. Valamennyien - Homonnai Katalin, Hannus Zoltán, Nyakó Júlia, Szabó Domokos, Tamási Zoltán, Nádasi László, Spilák Lajos, Téglás Márton - nagy rutinnal és lelkesen vesznek részt a játékban, mozognak, mozgatnak, beszélnek, sírnak, énekelnek, bohóckodnak. Látjuk őket, és mégis láthatatlanok. Nagyszerűek! A Stúdió „K”-ban évek óta érdekes kísérlet zajlik egy sajátos, újfajta gyermekszínház megteremtésére. A kísérlet sikerét a Hamupipőke után most a Kelekótya Jonathán is igazolja. Ferenci Zsuzsa 6 A LÓNYAY UTCAI REFORMÁTUS GIMNÁZIUMÉRT ALAPÍTVÁNY tájékoztatja az érdeklődőket, hogy a 2004. évi KÖZHASZNÚSÁGI JELENTESÜNK elkészült, és székhelyünkön, a Ráday Gyűjteményben (Ráday u. 28.) megtekinthető.
