Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. március / 3. szám
Ferencvárosi séták A Lónyay A régi, híres pesti gimnáziumok közül való. Hírnevét talán csak a fasori evangélikus gimnázium múlja felül, ahol a legendás Rátz tanár úr matematikaóráin a huszadik század legnagyobb tudósai készültek a világhírre. Nobel- díjast azért a Lónyay is nevelt, Szent- Györgyi Albertet. Az meg csak különös véletlen, hogy miként a fasori, a Lónyay is adott egy híres Neumannt a világnak. Előbbi a számítógép atyját, Neumann Jánost, míg a Lónyay Neumann Ferije Molnár Ferenc néven lett világhírű író. A ház, ahová ezúttal invitálom önöket, a Ferencváros azon részén található, amelyet ma református negyednek is neveznek. A Kálvin tér és környéke a pesti református egyháznak megalakulása óta a középpontja volt. Itt, az egykori Széna piacon épült fel az első imaház, majd 1816 és 1830 között a ma is látható templom, aztán sorra alakulnak meg az egyházi intézmények: hivatalok, teológia, iskolák, könyvtár, levéltár, egyetem. A ma újraéledt református negyeddel egy későbbi séta alkalmával fogunk megismerkedni. Úti célunk ezúttal csak az egykori Lónyay utcai Budapesti Református Főgimnázium, melynek épületében ma a Szent- Györgyi Albert Gimnázium működik. A XIX. század elején a Széna (Kálvin) téri imaház épületében már működött elemi iskola, mely 1873-ban az akkor emelt Lónyay utca 6-8. sz. alatti épületbe költözött. A gimnázium 1859-ben kezdte meg működését a Kálvin téri templom melletti egyházi épületben. 1880-ban, az akkor már elhíresült iskola is a kibővített Lónyay utcai épületbe (4/c sz. alá) került, s ekkor lett református főgimnázium. (Az evangélikusok fasori gimnáziuma majd csak huszonöt év múlva, 1905-ben nyitja meg kapuit.) A református gimnázium 1943 novemberéig működött a Lónyay utcában, innen a Kinizsi utca 5-7. szám alatt felépült korszerű épületbe költözött, majd az egyházi iskolák megszüntetésével 1952-ben ezt is bezárták. Csak 2000-ben nyílt meg újra a Kinizsi utcában. Az egykori református gimnázium nyitott szellemiségű iskola volt, művelt és tudós tanárokkal, így a pesti polgárcsaládok szívesen íratták ide gyermekeiket. Miként a jómódú belvárosi orvos is, akinek fia, Neumann Ferenc 1887 és 1895 között a Lónyay diákja volt, s később Molnár Ferencként A Pál utcai fiúk című regényében állított maradandó emléket kedves iskolájának, osztálytársainak, tanárainak, és halhatatlanná tette a Ferencváros e tenyérnyi darabkáját is. Nemcsak a Pál utcaiakat, hanem a vörösingeseket is társairól mintázta, sőt épp Áts Ferinek, a félelmetes, de nagylelkű, lovagias és tiszta kezű vezérnek kölcsönözte saját nevét. A regényt olvasva bejárhatjuk a Lónyay utca környékét, eljutunk a Rákos utcába (ma Hőgyes Endre utca), melynek szegényes, földszintes házában élt és halt meg a kis Nemecsek, a Kinizsi utcába, ahol a komoly és csöndes Boka lakott, végigsétálunk a Köztelek utcán, halljuk a lóvasút tülkölését, a verkli csörömpölő hangját, és látjuk a csinos Cselét, amint törökmézre alkuszik az olasznál. Az író mindig hálával és szeretettel emlékezett egykori iskolájára, szeretve tisztelt irodalomtanárára, a rendkívül művelt Baráth Ferencre, aki még Nagykőrösön Arany János tanítványa volt, Arany László barátja, s aki negyven évig tanított a Lónyayban. Az ő nyomdokaiba lépett többek között Áprily Lajos, aki a harmincas évek elején öt éven át volt az iskola tanára. Akiket pedig az a szerencse ért, hogy ennek az iskolának a falai között tölthették gyerekkorukat, Molnár Ferenchez hasonlóan bizonyára „öreg fejjel is hű és hálás diákjai maradtak az iskolájuknak”. Ferencz Zsuzsa Dr. Ormossy Attila rendőr ezredes, kapitányságvezető értékelte a IX. kerületi rendőr- kapitányság tavalyi munkáját a Ferencvárosi Művelődési Központban. A kapitány összességében elégedett rendőrei szakmai teljesítményével, de elismerte, a rendőrségi munkában is vannak olyan területek, ahol a jövőben fokozottabban kell helytállni. Elhangzott: 6099 bűncselekmény szerepel a hivatalos papírokon. Csökkent a vagyon elleni bűncselekmények száma 8,2 százalékkal, a gépkocsilopások száma 16 százalékkal, nőtt viszont a lopások száma négy százalékkal, és 2003-hoz képest 129 betöréssel volt több tavaly. Ezeken a területeken tehát jelentős előrelépést kell a jövőben elérni, hiszen éppen a lakosságot legközelebbről érintő kérdésekről van szó. Ha sikerül javítani e számokon, a rendőrség megítélése is jelentősen javulhat. A kapiÉVÉRTÉKELÉS tány hangsúlyozta, a Ferencváros a bűncselekmények számát tekintve az első öt keDr. Ormossy Attila, dr. Gegesy Ferenc polgár- mester és dr. Koronczay Miklós aljegyző rület között szerepel, ami már évtizedek óta alig változott. Ennek egyik oka, hogy a bűncselekmények mintegy 70-75 százalékát nem helyi lakosok és nem helyi lakosok ellen követik el, mégis, mivel a kerületben történnek, a helyi statisztikát rontja. A részletekre kitérve elhangzott, hogy a nyomozás 47,7 százalékban volt eredményes, ami országos átlagban jónak mondható. A gépjárművekkel kapcsolatban a legtöbb felderítés a kerületben történt. Az értekezlet az alosztályok munkájának értékelésére is kitért. Külön dicséretet kapott a gazdaságvédelmi alosztály és az igazgatásrendészeti osztály. A kerületi rendőrségen jelenleg 217-en teljesítenek szolgálatot hivatásosként, 26-an közalkalmazottként. A közrendvédelmi alosztályon 13 betöltetlen állás van. A kerületi rendőrségen 176-an látják el a mindennapi feladatokat. Az állomány nagy része fiatal, de minden egység pontosan és szakszerűen végzi munkáját. Kisdi Máté Ferencváros J 9 2005. március
