Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. ferbuár / 2. szám
2005. február K ALENDÁRIUM 1931. Kivonják a forgalomból a konflisokat. 1936. A Tűzoltóságot haboltóval látják el. 1.1747. A pesti Német Színház leégett. 1913. Megnyílt a Ráday-könyvtár (Ráday u. 28.). 3. 1839. Megjelent a PESTI MUEGYLET megalakulására vonatkozó felhívás. A választmány elnöke FÁY András, alelnöke KOSSUTH Lajos. 4. 1911. PÜSKI Sándor könyvkereskedő, -kiadó született 94 éve e napon. 1962-ben hamis politikai vádakkal letartóztatták, szabadulásáig, 1963-ig börtönben volt. A New Yorkba emigrált könyvkereskedő a Ráday u. 22. lakója volt. 5.1788. KISFALUDY Károly író, költő, szerkesztő születésnapja. 1821-től szerkesztette az AURÓRA irodalmi zsebkönyvet, és megszervezte az Auróra-kört az Üllői, út 17.- ben, a „Bártfay-házban”. 6.1896. DÉSI HUBER István születésnapja. 7.1860. CSAJÁGHY Sándor Csanádi püspök elhunyta. A Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek tanító szerzetesnővérek társulatát a püspök hívta be az országba. Az egyetlen női szerzetesrend volt 1950 után, amely fenntarthatta rendházát és gimnáziumát, a PATRONA HUNGÁRIA katolikus leánygimnáziumot. Kerületünkben 1930-ban nyitották meg a rendházat a Knézics u. 5-7. szám alatt 1936. ALEXICS György nyelvész, irodalomtörténész halála. Egyetemes Irodalomtörténete Heinrich Gusztáv szerkesztésében jelent meg 1905-ben. Lakása a Ferenc krt. 22.-ben volt. 1963. KÁRPÁTI Aurél színházi szakíró, költő, színikritikus (Pesti Napló, az írószövetség elnöke, a PEN Klub alelnöke) Kossuth- és kétszeres Baumgarten-díjas a mai napon hunyt el. Lakása a Tompa u. 9. alatt volt. 1997. Elhunyt XANTUS Zoltán, a Ferencváros múltjának, helytörténetének áldozatkész és alapos kutatója. 9.1812. A pesti Német Színház megnyitása. 1874. KABDEBÓ Gyula építész születésnapja. 1910-12. évi iskola- és kislakás-építési terv vezetője volt. Az Üllői út 119. sz. alatt lakott. 12-13. 1942. A SOU DEO GLORIA Szövetség székháza (Kálvin tér 8.) adott otthont 16 Ferencváros Régi mesterségek: ékszerkészítő, aranyműves Az ember legintimebb kultikus tárgyai évezredek óta az ékszerek. Általában közvetlenül a testünkön viseljük őket. Hiedelmeink szerint elhárítják a rosszat, a bajt, biztosítanak kedvesünk hűségéről, a rang kifejezői lehetnek, vallási hovatartozást jelképezhetnek, vagy csak egyszerűen - szépek! Az ékszer viselője ma, még ha időnként talizmánként hordja is, elsősorban önmagára kívánja felhívni a figyelmet. Külsejének előnyös vonásait kívánja fokozni vele. Ezért természetes, hogy mindenkinek más illik, és bizonyos alkalmakra más-más ékszert viselünk. A Ferencváros rekonstrukciója során újjáépült városrészben, a Páva utca egyik üzletében találtam rá a helyre, ahol mindez érvényesül. Itt működik már két éve e régi szakmának két fiatal képviselője, ők alkotják az szítése. Ebből is hihetetlenül nagy és ötletes a választékuk. Szórólapjukon fedezem fel, hogy - és ez már a legújabb idők szele - választékukat, szolgáltatásaikat az interneten, saját weboldalukon is bemutatják. így akár otthon is kiválaszthatjuk magunknak azt a kis, nekünk tetsző ékszert. Bár beszélgetésünk az előtérben folyt, kíváncsiságom nem hagyott békén, a műhelyt is meg kellett néznem! A fal mögött egy más világ fogad. A hagyományos ötvösasztalon a forrasztó-, csiszolófelszerelések, mindenféle nyeles, hegyes, éles szerszám, reszelők, máshol présgép, hengerlőgép, dróthúzó gép a hozzá való lyukszerszámsorozatokkal. És természetesen nagyító és nagyítós szemüvegek, hiszen a tárgyak és a díszítmények is igen aprók. Rúd, huzal vagy lemez alapanyagból készítik, hajlítják, préselik forrasztják ékszereiket. Affianced ékszerstúdiót. Schrank Béla aranyművesmester, a stúdió szellemi vezetője gyerekkori kézügyességét fejlesztette tovább a Práter utcai ötvösiskolában, majd vállalati gyakorlat és a mestervizsga megszerzése után kezdte el az önálló vállalkozást. Jelenleg ő ma az aranyművesszakma egyik legjobbja. Társa, Nagy Gertrúd szintén aranyműves, korábban a Duna Művészegyüttes táncosa, az érettségi után szintén a Práter utcai ötvösiskolában tanulta meg a szakmát. A mestervizsga megszerzése a célja, most készítette el szakmai remekét. Itt a stúdióban kézzel készített, egyedi, illetve kis szériás, magas színvonalúan kivitelezett briliáns és alkalmi ékszerek közül válogathatunk kedvünkre. Tényleg csak a pénztárca szab határt. Szinte minden igényt kielégítő, saját tervezésű ékszerek ezek. A fiatal művész-mesterek különleges profilja a jegygyűrűk és a hozzájuk való kísérőgyűrűk kéNéha viaszminta is készül a különleges darabok elkészítéséhez. Ezt máshol öntik, és itt cizellálva kapja meg végső formáját. Együtt dolgoznak a szakosodott kollégákkal. Egyik önt, más követ csiszol, ki ezüsttel foglalkozik, ki vésnöki munkákat vállal. Csak így, munkamegosztással lehet megfelelni az új idők kihívásainak. Kelendőek az ékszereik! A polgárosodás, a lassan kialakuló jobb módú réteg meghozza talán a visszatérő ügyfeleket is. Erre vannak bizonyos jelek. Sokat ront a helyzeten az Olaszországból és Törökországból áradó nemesfém ékszer, amely gépi tömegáru, ezért dömpingáron kerül a piacra. Ezért is örülnek az új kezdeményezésnek: a magyar kollégák és szervezeteik megjelentették a Magyar Kortárs Ékszerészeti Katalógust. Megjelenni ebben a védelem első lépése a szakma és a közönség részére, és a tájékozódáson túl valamiféle garancia a minőségre. Knox
