Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. augusztus / 8. szám

2005. augusztus A hónap névnapja - István Augusztus ÉRTÉKEK ÉS KALENDÁRIUM Júliusban volt S3 éves. De ezt nehéz elhinni róla, annyi terv és ötlet foglalkoztatja. Samodai József évek óta lapunk Kalendáriumának szerkesztő­je. Aki figyelemmel kíséri ezt a rovatot, olyat is megtud a Ferencvárosról múltjáról, amelyet korábban sehol sem olvashatott Samodai Jó­zsef a könyv- és levéltárak gyűjteményének ala­pos ismerője, szívesen „nyomoz” olyan adatok után is, amelyeket nehéz beszerezni. Felsorolni is hosszú lenne, eddig hány művelő­dési és kultúrtörténeti írása jelent meg, és hány lapot, könyvet, lexikont szerkesztett. Csak né­hány példa: éveken át készített a Kalendárium­hoz hasonló eseménynaptárt a közszolgálati televíziónak, valamint a műszaki egyetemnek. Évtizedek óta kutatja, rendszerezi lakóhe­lyének, a XIV. kerületnek - ahol születése óta él - a történetét. Emlékkiállítást is rendezett Zug­lóról a Műcsarnokban. Munkásságáért megkap­ta a Zugló Díszpolgára címet, birtokosa számos emlékéremnek, oklevélnek. Most könyvet szer­keszt a magyarok kulturális életéről és a Ferencváros múltját tanulmányozza. AIX. kerületet még a katonai kiképzés idején ismerte meg a Ferenc József laktanyában, majd később a Kilián laktanyában, ahová tisztiiskolá­ba járt. Szomorúan emlékszik arra, hogy a László Kórházban halt meg édesanyja, hastí­fuszban. Neki bátyjával együtt szerencséje volt, felgyógyult e szörnyű betegségből. A Kalendárium összeállításához fantasztikus méretű ismerettár áll a rendelkezésére. Sok-sok évtized alatt gyűjtötte össze különböző irodalmi. Amikor Géza fejedelemnek és Saroltnak, az erdélyi Gyula fejedelem keresztény leányá­nak 970 körül fia született, a pogány Vajk nevet adták neki. Géza sok nagy tette között talán a legnagyobb volt, hogy a kisfiút már 972-ben megkereszteltette. A gyermek a ke- resztségben az István nevet kapta. Augusz­tus 20-án rá emlékszünk, nemcsak tetteire, de neve napjára is. Honnan származik e név? Miért éppen ezt választották a papok, akik a keresztvíz alá tartották a gyermeket? Mert akár tudatosan keresztelték Istvánra a kis Vajkot, akár nem, a névválasztás telitalálat volt. Az államalapí­tó király, aki bevezette országunkat a keresz­tény Európába, éppen a kereszténység első vértanújának nevét viselte. Küldetésük és feladatuk sok tekintetben rokon volt, annak ellenére, hogy királyunknak nem kellett életét áldoznia a keresztény hitért, meg­adatott neki, hogy művét befejezze, és erős országot hagyjon utódaira. István vértanú történetét Lukács örö­kítette meg az Apostolok Könyvében. A hét diakónus (szolga) egyike volt, akiket az apos­tolok választottak ki, hogy elsimítsák az ellentéteket a görög nyelvű idegen és a jeru- zsálemi hívők között. Hét művelt görög férfit vettek maguk mellé, akik egész életüket a keresztény vallás szolgálatába állították és bátran képviselték, hirdették és terjesztették azt egész Jeruzsálemben. Nem a pogányok, hanem a zsidók megtérítése volt a feladatuk. István kiemelkedett közülük bölcsességével, meggyőződésével, bátorságával, vitatkozó készségével. Tevékenysége, majd vértanúsá­ga jelenti az első lépést az önálló keresztény egyház megalakulásához, a teljes elszakadást a zsidóságtól. Sorsa sok tekintetben hasonló Krisztuséhoz. Őt is istenkáromlással vádol­ták, a jeruzsálemi főtanácsos elé hurcolták, de még az ítélet kihirdetése előtt a feldühö­dött nép kivonszolta a városból, és a történelmi, művészeti könyvekből, folyóiratok­ból, sport- és egyéb kiadványokból. Számítógé­pében is hatalmas adatbankot tárol. Amióta a Ferencváros Kalendáriumát készíti, meggyőző­dött arról, hogy óriási tudományos, kulturális, egyházi, művészeti és pedagógiai érték halmo­zódott fel a kerületben. Ezt igyekszik lapunk hasábjain közzétenni. Kreatív és innovatív ember Samodai József. Ahhoz persze, hogy ilyen sikeres életpályát mondhasson a magáénak, kellett a segítő, nyu­Damaszkuszi-kapu előtt halálra kövezte. Ez karácsony idején történt, ezért tartják István diakónus ünnepét december 26-án. A gyil­kosságnak tanúja volt Saul is, aki épp akkor érkezett Jeruzsálembe. Egy héttel később ezen a kapun hagyta el a várost, s mikor át­haladt rajta, még nem sejtette, hogy az úton, mielőtt Damaszkuszba érne, megjelenik neki Jézus, aki a vértanú István helyére állítja őt; Pál apostol lesz, aki az egész keleti világban elterjeszteti majd a keresztény vallást. László király 1083-ban VII. Gergely pápa jóváhagyásával szentté avatta István királyt (s ugyanekkor Imre herceget és Gellért püs­pököt is). A lépés nem volt mentes politikai megfontolásoktól: István volt az első európai szent király, méltó névadójához. Miként a mártír diakónus, ő is a szolgálatnak szentelte életét, erős, modem, európai országot teremtett a honfoglaló törzsek leszármazottaiból, hogy a következő évszázadokban ez az erős ország a sa­ját testével védhesse meg a keresztény Európát a pogánynak nevezett népek támadásaitól. Mária Terézia 1774-ben tette országos ün­neppé augusztus 20-át, államalapító kirá­lyunk szentté avatásának napját. godt családi háttér is. Máriával, a feleségével immár 58 esztendeje házasok. Idősebb lányuk külkereskedő, a fiatalabb kozmetikus, s a fiuk a napkollektorfűtés specialistája. Öt unokájuk is magasra tette a mércét a tanulásban, egyetemet, főiskolát végeztek, illetve végeznek, s a legfiata­labb még gimnáziumba jár. A minta nemcsak a szülők, hanem nagypapájuk munka- és tanulási kedve. Józsi bácsi mindig kitalál valami újat és érdekeset a fiataloknak, most éppen egy vetél­kedő összeállításán dolgozik. G. A. Ferenci Zsuzsa 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom