Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)
2005. július / 7. szám
2005. július A polgár kérdez — a polgármester válaszol Tisztelt Polgármester Úr! Gyakran járok a Bokréta utcában, és mindig megállók egy pillanatra a 8. számú ház előtt. Ez egy régi, földszintes, lakatlan épület. A szép, új házak közé ékelődve „virít”. Vajon mi lehet az oka, hogy még nem bontották le? Pedig igencsak megérett rá. Az ajtaja nyitva, valószínű, hogy a csövesek is bejárnak. Mivel a Bokréta sétálóutca lesz, szerintem ezt a dohos építményt nem kellene meghagyni. Tisztelettel: Hámor József Tisztelt Hámor Úr! Teljes mértékig egyetértek véleményével. Az önkormányzat szerint sem kellene e háznak már állni, a város- rendezési terv szerint is bontandó. Az ingatlan magántulajdonban van és nincsenek jogi lehetőségeink arra, hogy az épület bontására rábírjuk a tulajdonost. Tisztelettel: dr. Gegesy Ferenc polgármester HARMÓNIA A Gát utcában működő Ferencvárosi Komplex Óvoda és Általános Iskola - beleértve a korai fejlesztést is - 198 fogyatékos gyermeket oktat, nevel akár a születéstől 18 éves koráig. Igazgatója, Tőkés Sándor, akinek az intézmény több mint 30 éve a munkahelye, ismét bizalmat kapott- már nem először - a tantestülettől és a ferencvárosi önkormányzattól. Újraválasztása alkalmából tervei felől érdeklődtünk.- Folytatni szeretnénk azokat a programokat, amelyek már sikeresen működnek, és lehetőségeink szerint megpróbáljuk bővíteni is azokat. Gondolok itt a nyári táboroztatásokra. Gyerekeinket 15 éve rendszeresen elvisszük a ferencvárosi önkormányzat balatonlellei táborába, ahol az idén kilenc napot pihentek. Lehetőségünk van a kincsesbányai táborba is eljutni. A költségek a szülőknek minimális kiadást jelentenek. Továbbra is pályázunk, hogy olcsóbbá tegyük fogyatékos gyermekeink számára a nyári kikapcsolódást, mert többségüknek esélye sincs utazásra és a kiszakadásra a mindennapi környezetből.- Konkrétan milyen terveket tűzött ki maga elé a következő ciklusra?- Elképzeléseim három nagy kérdés köré csoportosíthatók. Az első: a három éve eredményesen működő óvodai logopédiai csoport mellett az iskolában is szeretnénk ilyet létrehozni, hogy minél több gyermek folytathassa tanulmányait a többségi általános iskolában, beszédhátránya ne legyen akadály. A második: óvodai csoportunkat szeretnénk jobban differenciálni az egyes fogyatékosságok sajátosságai szerint, mert így eredményesebb lehet a képzés. A harmadik: a többségi általános iskola tanterve alapján kiscsoportos osztályokat hoznánk létre - reményeink szerint 2006 őszétől -, hogy gyógypedagógusaink még több segítséget adhassanak gyerekeinknek az önálló életvitelhez.- Manapság gyakran hallunk az esélyegyenlőségről és az integrációról...- Egy bizonyos pontig és szintig híve vagyok az integrációnak, a jelenlegi szabályozással azonban nem értek egyet. E szerint azokat a gyerekeket, akiknek az intelligenciahányadosa eléri a 70-es szintet, már a többségi általános iskolába integrálják. Biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb ez nagy problémát fog okozni. Ugyanis az általános iskolák sem szakemberrel, sem módszertannal nincsenek fölkészülve fogadásukra és fejlesztésükre, arra, hogy ép értelmű és fogyatékos gyerekek egy osztályban tanuljanak. Attól félek, hiába a jó szándék, gyerekeink még inkább sérülni fognak. A félreértések elkerülése végett; én szíwel-lélekkel támogatom a „másság” elfogadtatását, de a mostani tendencia éppen az ellenkező hatást fogja elérni. Bízom benne, hogy a „megőrizve, megtartva, megújítva” szemlélet kerekedik felül.-Az iskola fontos feladatának tekinti a gyerekek munkára nevelését, a munka megszerettetését. Mit jelent ez a gyakorlatban?- Fontos, hogy a gyermek az egyéni képességeinek megfelelően válasszon pályát. Van egy elképzelése, és vannak az adottságai, de ezek néha nem fedik egymást. Ezért a nyolcadik osztályba kerülés előtt három vizsgálaton - közösségin, egyénin, illetve orvosin - esnek át gyermekeink. Az eredményeket összevetjük azzal, amit a gyermek szeretne. Alapvetően bármilyen szakmában tovább tanulhat, ha megvan hozzá az egyéni alkalmassága. Többségük betanított munkás lesz, de egy-egy gyermekből szakmunkás is lehet. Igyekszünk őket úgy orientálni, hogy ne érje őket csalódás az életben. Bartha Zsuzsanna Idén először „deák”-emlékérem A „deák” Tanulmányi Ösztöndíj Közalapítvány Zombory Miklós alpolgármester és Bodó Márton képviselő kezdeményezésére új elismerést alapított, a „deák” Emlékérmet, amelyet a kuratórium döntése alapján azok a ferencvárosi, végzős általános iskolás diákok kaphatják, akik felső tagozatban minden tanévben tanulmányaikat kiemelkedő eredménnyel végezték el, aktívan részt vettek az iskola közösségi életében, a Ferencváros helytörténetének kutatásában, és kimagasló teljesítményt nyújtottak a kerületi, ü- letve az országos tanulmányi versenyeken. Paál Kálmán alpolgármester és Ferenczi Árpád, a kuratórium elnöke június 8-án, a házasságkötő teremben adta át az elismeréseket a diákoknak. A tíz kerületi fenntartású alapfokú oktatási intézményből iskolánként - igazgatói és tantestületi javaslat alapján - tanévenként egy-egy gyermek részesülhet a plakettel együtt járó pénzbeli jutalomban, amelynek összege 50 000 Ft. Idén kilenc iskola élt a javaslat lehetőségével. A díjazottak: 1. Simon Gábor - Kosztolányi Dezső Általános Iskola 2. Zsíros Ádám - Telepy Károly Testnevelés Szakosított 12 Évf. Iskola 3. Kiss Éva - József Attila Ált. és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4. Bellon Zita - Molnár Ferenc Általános Iskola 5. Cseh Tamás - Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium 6. Lakatos Alexandra - Ferencvárosi Komplex Óvoda és Általános Iskola 7. Lamouris Philippe - Bakáts Téri Ének-zenei Általános Iskola 8. Varga Anna - Körösi Goma Sándor Kéttannyelvű Általános Iskola 9. Györke Nóra - Szent-Györgyi Albert 12 Évf. Iskola Solténszky 8
