Ferencváros, 2005 (15. évfolyam, 1-12. szám)

2005. július / 7. szám

A Gát utcáról ma már mindenkinek József Attila jut először eszébe. Szü­lőháza, különösen most, a centená­rium évében, szinte kötelező zarán­dokhelye a költő rajongóinak. Bizonyára sokuk szeme megakad a szemben lévő háromemeletes, nyerstéglával burkolt épületen (4-6. szám), amelynek robusztus, csúcsíves homlokzatát egyszerű rózsa­ablak, tetejét vaskos kőkereszt díszíti. A szűk utcába beszorított, temp­lomnak látszó építmény valóban az, méghozzá a Középső-Ferenc- város első plébániatemploma. A millenniumi nagy fellendülés időszakának jó nevű építé­sze, Hofhauser Antal tervei alapján emelték 1903-ban, vagyis állt már, amikor a költő a szemben lévő házban 1905-ben megszületett. A templomhoz és a hozzá épült zárdához egy- holdas kert is tartozott, melynek szép téglakerí­tése a Thaly Kálmán utcai oldalon húzódik. Az épületegyüttest a Lazarista Missziós Atyák ado­mányokból emeltették, és Páli Szent Vincének szentelték. A Gát utcai első kápolnának, majd a később felépült Haller téri plébániatemplomnak, tá- gabban az egész Középső-Ferencváros keresz­tényeinek védőszentje, Páli Szent Vince, a szegények papja, istápolója, nevelője Dél- Franciaországban született 1581-ben. egy Paul nevű falucskában, innen ered a Páli (Paulból származó) előnév. Pappá szentelése után egész életét a szegények megsegítésének, felemelésének szentelte. Számos egyesületet hozott létre, melyeknek célja a szegények testi­lelki gondozása volt. Nemcsak a betegek ápolásával foglalkoztak, hanem a szegény sorsú emberek, főleg a fiatalok oktatásával is. Segítették őket munkához jutni, megszüntették a koldulást. Önfelál­dozó leányokból, akik életüket a szegények segítésének szentelték, 1633-ban megalakította a Szeretet Leányai társulatot. Ennek tagjai voltak a szürke ruhás, fehér főkötős irgalmas nővérek, akik falun, külvárosokban ételt osztottak, bete­get ápoltak. Néhány évvel koráb­ban, 1625-ben Szent Vince tudós pa­pokból alakított közösséget. A falusi szegényeket tanították, amolyan népművelői feladatot láttak el. Ezek a tanító papok a lazaristák, nevüket a Szent Lázárról elnevezett házról kapták, amelyben laktak. A Középső-Ferencvárosban, a külváros szegényei között hamar megjelentek Páli Szent Vince szerzetesei, az irgalmas nővérek és a lazarista atyák, akik azután felé­pítették első templomukat a Gát utcában. A kis templom azonban hamarosan szűknek bizonyult, a zárdaépületet pedig már 1919- ben átadták hitoktatói otthon számára. Új, nagyobb templom kellett a külváros szegé­nyeinek, a Páli Szent Vincéről elnevezett plé­bániának. A hírhedt nyomortelepen, a Zita-ba- rakk-lakótelepen állt ugyan egy deszkatemp­lom, s működött is 1938-ig, de nagyobb és kőből épült templomra volt szükség. Helyét a Haller és Mester utca sarkán, a volt piac és egykori temető helyén jelölték ki. Itt szentelték fel 1936- ban az új plébániatemplomot. Az egyszerűségé­ben megkapóan szép, neoromán stílusú épü­letet szintén neves építész, Fábián Gáspár ter­vezte. A Gát utcai egykori plébániatemplom most is működik, látogatható. Jelenleg Kaniziusz Szent Péter tiszteletét hirdeti, a jezsuita papét, aki a reformáció idején a „tűzvonalban”, Németországban és Svájcban harcolt a katolikus hitért és egyházért a val­lás megújítói ellen. A volt zárdaépületben pedig a Ferencvárosi Komplex Óvoda és Iskola működik. A Gát utca hallatán bizonyára most is József Attila fog először eszünkbe jutni, s ez így is van rendjén, de ha erre járunk, vessünk egy pillantást erre a kis templomra is. Különleges ékessége ez nemcsak ennek a még szegényes, de megújulásra és megszépülésre „ítélt” környéknek, hanem az egész Ferencvárosnak. Ferenci Zsuzsa Ferencvárosi séták A szegények temploma BARTÓK BÉLA UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG Egyházközségünk életében fontos események a vasárnapi isten­tiszteletek mellett a gyülekezetépítő rendezvények és közösségi délu­tánok. Ilyen esemény volt az elmúlt időszakban a Farkas Árpád költő­vel való találkozó. Anyák napja alkalmával a gyermekek felköszön- tötték az édesanyákat és nagymamákat. Idesorolhatók még az irodal­mi estek, a zenés áhítatok, mely alkalmakra neves előadóművészeket hívunk meg. Elmaradhatatlan az unitárius találkozók megszervezése, amikor ismerősök, barátok, rokonok találkozhatnak. Egyházi szinten lélekemelő zsinati ünnepséget rendeztünk május 22-én, amikor sor került a püspökbeiktatásra és lelkészszentelésre. A nyárra kirándulásokat, táborokat szervezünk. További információkat a kedves érdeklődő a www.unitarius.hu és a http://unitarius.lap.hu inter­netes oldalakon olvashat egyházközségünkről és unitárius egyházunkról. Az unitárius hitben való nagykorúságot a konfirmáció jelenti. „En­gedjétek és ne tiltsátok, hogy hozzám jöjjenek e kisgyermekek..,” (Máté 19,14 - halljuk Jézus kijelentését. A vallásoktatás során mi is megismertetjük a gyermekekkel a Biblia tanítását. A konfirmáló nö­vendékek az evangélium tanítása mellett megismerik egyházunk történetét és hitelveinket. A hitelveket - különös tekin­tettel a 13-14 éves konfirmáló növendékekre - az Unitárius Káté foglalja össze kérdések és feleletek formájában. A többéves vallásoktatás és az egyéves konfirmációi előké­szítő alkalmával formálódik a lélek az ifjú életében, szilárdul meg hite a megismert taní­tások alapján. Mindezen isme­retét és hitét a konfirmáló növendék ünnepélyes keretek között, a gyülekezet színe előtt megvallja, és hitéről bizonyságot tesz. A bizonyságtételt megpecsételi az úrvacsora vételével, melyben első alkalommal részesül, és a továbbiakban az egyház önálló tagja lesz, felelősséget vállalva minden cselekedetéért és hithűségéért. Adjuk meg a testnek is, ami a testé, de a léleknek is, ami a léleké. (lásd Máté 22,21). Léía Sándor lelkész

Next

/
Oldalképek
Tartalom