Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. június / 6. szám
Nem elírás, nem sajtóhiba, csupán némi játékosság - fővárosunkról, a kerületről szóló írások, történetek, legendák és nagyszerű képek sorjáznak Körösi Zoltán legújabb, Ferencvárost megéneklő könyvében. Melynek kiadója, a Kalligram is a kerületben székel...- Igen, kizárólag ferencvárosi történetek, legendák és események vannak benne. Sok női történet. Olyan élettörténetek, amelyek nőkkel, ferencvárosi nőkkel estek meg. Képanyagát illetően pedig mintegy ötven-hatvan fotográfia. Egyrészt Ferencváros több mint száz évnyi történetéből, a Helytörténeti Gyűjtemény több mint háromezres fotótárából kiválogatott 40-50 fotó, másrészt új képek: Czabán György barátommal nyakunkba vettük Ferencvárost és az Iparművészeti Múzeum legtetejétől a rozsdaövezet legaljáig bejártuk, és rengeteg képet készítettünk. Szeretném, ha az én szövegeim közel olyan erővel tudnának megszólalni, mint ezek a fantasztikus képek. Egyébként pedig már az az élmény, ahogy a szűkebb és homályosabb utcákban is milyen hihetetlenül szívesen álltak a fotógép elé az ott lakók - már az megérte a munkát. Ha Budapest „nőváros”, akkor legyünk egy kicsit pikánsak: Ferencváros vajon melyik testrésze ennek a hölgynek? Nyilvánvalóan, ahogy a szövegben fól is bukkan, a dimbes-dombos budai oldal a keblek vidéke...- Meg vagyok győződve róla, hogy a világ nagy és fontos városainak igenis van neme. Tehát, ahogy Berlin bizonyosan férfi, vagy Róma bizonyosan nő, úgy gondolom, hogy Budapest androgün, ami azt jelenti, hogy egyesíti magában a női és férfi vonásokat. Ferencvárosról azt tudom mondani, hogy... Nem tudom, az olvasók közül hányán tudják, hogy Ferencváros valójában két nagy országútnak köszönheti a létrejöttét: a Dunának és az Alföldi országútnak. Az Alföldi országút maga az Üllői út volt. Korábbi ejtése szerint - ahogy a pestiek használták: Üllei út -, még korábban pedig Körösi útnak is hívták. Ami nekem különösen kedves, természetesen... És ami Pest városának kecskeméti kapujánál indult...- így van. Egy időben Kecskeméti útként is emlegették. A szárazföldön hajtották föl a lábasjószágot, elsősorban a marhát, kisebb részben a sertést. A vízi úton pedig hozták a gabonát. Tehát az élelmiszer-feldolgozó ipar és kereskedelem hozta létre magát a városrészt. A külső részét elsősorban a húsfeldolgozó ipar adta, gyönyörű elrendezésben egyébként. Legtávolabb volt, ugye, a végterméket feldolgozó, Illatos árok környéki enyvégető gyár. Beljebb a sertés-, ló- és marhavágóhíd. Még beljebb a különböző malmok és legbelül - ahol a termékeket eladták - a Nagyvásárcsarnok. Azt javaslom, hogy most mindenki szakítsa meg az olvasást. Vegye elő Budapest térképét és nézze meg Ferencváros körvonalait. Azt fogja látni, hogy pontosan egy lapockacsont formáját adja ki. Hogy jut eszedbe épp a lapockacsont?- Családunk több generáción át ilyesmivel foglalkozott. Apai nagyapám egy Vas megyei faluban volt hentes-mészáros-vendéglős. Es hol bukkantál a Ferencvárosra, a szűkebb lakókörnyezetedre vonatkozó adatokra, legendákra?- Különös szerencse, hogy Ferencvárosban párját ritkítóan működik egy remek helytörténeti gyűjtemény, a Pipa utcában, aminek - még nagyobb szerencsém -, hogy egy kitűnő ember, Gönczi Ambrus a vezetője, aki sok anyagot adott Ferencváros történetéből. És legalább ilyen fontos volt, hogy - egyébként meglévő gátlásaimat leküzdve - amikor lehetett, szóba elegyedtem környékbeli emberekkel. Szerintem nagyon igaz az a közhely, hogy a történetek az utcán szembe jönnek velünk. Én nap mint nap gyalog járok, nap mint nap megtelhetne a jegyzetfüzetem. Ami most éppen egy piros-fekete kis notesz. Telik is rendesen. Most ez a könyv szaladt ki belőle. Csak nem jutottunk közelébb a nem-meghatározáshoz...- Tudjuk, hogy az egyik legférfiasabb név a budapesti kerületek közül Ferencvárosé. Amely ráadásul egy Habsburg császár nevét kérte magának, hogy elnevezhesse magát. De talán nem véletlen, hogy itt is női történetek jönnek szembe... Azt hiszem, ez a kettősség határozza meg a kerületet. Alig van olyan részlete, amire ha rálapozunk, amibe ha belenézünk, ne kettősséget találnánk. A palotáktól a dzsumbujig. Az újjáélesztett körzetektől a földszintes kis házakig. A kötet anyagának egy része a Kulturális Örökség Minisztériuma „Édes anyanyelvűnk” pályázatán, novella kategóriában első díjat hozott a szerzőjének. A „társszerző” kerület és lakosai nevében ehhez gratulálunk.- Nagyon köszönöm. Azt gondolom, hogy annak is szól ez a díj, hogy ezek valós történetek egy valós városról, egy valós városrészről. Scholsky-Gellért Tibor * * * Körösi Zoltán az Ünnepi Könyvhéten dedikálja frissen megjelent kötetét: június 4.-én 13 órakor a Szent István téren, a Kalligram Kiadó standján, 16.30-kor a Ráday utcában; június 5.-én 17 órakor és június 6.-án 13 órakor ismét a Szent István téren. A Budapest, nőváros c. kötet a könyvesboltok mellett kapható a Helytörténeti Gyűjteménynél, a Pipa utcában. Foglaljon helyet! Ezt ajánlja a Matáv Szimfonikus Zenekar a 2004-2005-ös évadra. A komolyzenei koncertek egy részének helyszíne a Matáv Zeneház lesz a Páva utcában. A felnőttek gyönyörködhetnek majd Bach, Mozart, Mendelssohn, Brahms, Rossini zeneműveiben, megnézhetik Puccini Bohémélet című operáját, meghallgathatják a Rahmanyinov-fesz- tivált, hogy a rendkívül széles kínálatból csak néhány példát említsünk. A fiatalabbakat különleges helyszíneken várják a komolyzenei előadásokra: az Európa Rendezvényhajóra, az Uránia Filmszínházba és a Magyar Természettudományi Múzeumba. A Matáv Zeneház és természetesen a zenekar régóra együttműködik a ferencvárosi önkormányzattal. Ott lesznek a népszerű Ferencvárosi Nyári Játékokon is. (g. a.) R'N'R napközis tánctábor A Vörösmarty Mihály Általános Iskolában 2004. augusztus 23-27. között jazz balett és akrobatikus elemekkel átszőve, ill. vetélkedőkkel és sportversenyekkel színesítve. Tel: Bagi Krisztina 06-30-239-5741 Ferencváros 19 2004. június
