Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. május / 5. szám

KONYHAMESÉK A töltött karalábé Kényes étel. A férfiember csak piszmogva turkálja, a gyermek már a szagától is fin­torog. Egyetlen feltétlen híve van: a ház asz- szonya, aki lankadatlanul próbálkozik meg­szerettetésével, ezért nem retten vissza attól, hogy évenként egyszer az asztalra tegye. Ilyenkor igyekszik nagyon, vendéget is hív, (akiről tudja, hogy imádja a töltött karalá­bét), és megtévesztésképp különféle nevek­kel illeti, csak hogy ne lógjon ki a lóláb. Pél­dának okáért tavaszi töltikének vagy petre­zselymes húsgombócnak titulálja, és rette­netesen nagyot szellőztet, miután megfőtt. Az illúzió azonban csak átmeneti lehet, mert a tálaláskor minden turpisság kiderül. De akkor már mindegy, akkor már ott van, és meg kell enni. Ha ímmel-ámmal, ha duzzo- gások közepette is, de csak elfogy, egyesek újra szednek, a vendég pedig el van ragadtat­va. És a ház asszonya is. A tavasz első zsenge zöldségének üde roppanása - ha nem főtt szét a karalábé - kárpótolja a „miért nem lehetett valami rendeset főzni” kérdésért, és erőt ad neki, hogy jövő májusban újra kísér­letezzen. Csak valami rendes nevet kellene neki találni. Vagy egy jó adag rántott húst is kisütni, csak úgy feltétnek, a „nyúltáp” mellé. Hozzávalók (négy személyre): nyolc kis fej karalábé, fél kiló darált sertéshús, egy marék félig főtt rizs, öt deka vaj, fél liter tej, 2 deci tejföl, egy evőkanál liszt, egy gerezd fokhagy­ma, egy csokor petrezselyem, egy tojás, egy mokkáskanál vegeta, só, bors. Elkészítés: a meghámozott gumókat kara­lábévájóval kivájjuk, a falát lehetőleg egyen­letes vékonyságúra. A kivájt darabokat a gombócok mellé tesszük majd a lábosban, eszünkbe se jusson kidobni, de ha van kecske, nyuszi vagy mindenevő családtag a háznál, egy-egy formás kis golyót juttassunk neki is. A tölteléket ugyanúgy készítjük, mint a töltött káposztáét, de nem teszünk bele pirospaprikát, csak sót és borsot, azt se sokat, ne uralkodjon a fűszer íze. Tegyünk viszont bőven a petrezselyemből, jusson a tálalásra is egy kis adag zöld, a többit dolgoz­zuk bele a húsmasszába. Tegyünk föl egy la­pos lábosban enyhén sós vizet forrni, töltsük meg a karalábékat, majd tegyük a forró vízbe a kivájt darabkákkal együtt. Tíz perc főzés után szűrjük le az egészet, és egy formás jénaiba ízlésesen rendezzük el őket. Ekkor lép színre a besamel. Aki tudja hogyan készül, most nyugodtan ugorhat, aki nem, figyeljen! Az igazi besamel lelke a való­di vaj. Nem helyettesíthető olajjal, margarin­nal, pláne nem zsírral! A gyöngyözőre hevített vajba beleszórjuk a lisztet, épp csak felhevítjük, beletesszük a vegetát, egy kis sót, borsot, és már öntjük is rá a hideg tejet. Ettől a pillanattól kezdve nem távozhatunk a kislá- bos mellől. Kitartóan kell kevergetni, amíg lassan besűrűsödik, és csomómentes, sely­mes, illatos krémmé válik. Kóstoljuk meg, elég ízes-e, ha nem, tegyünk még hozzá egy kis vegetát, reszeljünk rá egy leheletnyi szerecsendiót. Tejföllel elkeverjük, újra kós­toljuk és ízesítjük, ha kell. A petrezselymet is hozzáadjuk, és az egész szépséges mártást ráöntjük a jénaiban sorakozó gombócokra. Közepes lángon sütjük, míg villánk kön­nyedén belehatol a „töltike” karalábéfalába, mondhatni beleszalad, mint a vajba. KALENDARIUM BÁRCZY Károly polgármesternek, aki sokat tett az iskola modern berendezéséért. 11.1928. BARLAY Vali művésznő az Erkel u. 1. (Csarnok u. 3-4.) sz. házban született. Itt éltek szülei és nagyanyja is. 1930. Ezen a napon került sor hazánkban az első nemzet­közi labdarúgó-mérkőzésre, amikor Olasz­ország és Magyarország mérkőzött az FTC Üllői úti pályáján. Erről a mérkőzésről sugá­rozták az első nemzetközi rádióközvetítést, amely PLUHÁR István nevéhez fűződik. 12.1816. A Kálvin téri református templom alapkőletételele. 1933. KRÚDY GYULA író, hírlapíró, irodalmunk egyik legkiemelke­dőbb művésze, ezen a napon hunyt el. A Fe­renc krt. 8., majd apósa házában a Ferenc krt. 24. alatt lakott barátjával, CZOLNOKY Viktor íróval. 13.1824. KERKÁPOLY Károly közgazdász, politikus, miniszter Szentgálon született, lakása a Gönczy Pál u. 2. sz. alatt volt. 1966. Ezen a napon avatták fel a Ráday u. 5. sz. alatt a KOSZTOLÁNYI Dezső Művelődési Otthont, az avatóbeszédet DEVECSERI Gábor mondta. 15.1940. BEKE József hídtervező mérnök, a Szabadság híd egyik tervezője a mai napon hunyt el. 16. 1925. NOVÁK Ilona (Popper Imréné) úszó, edző, sportvezető Budapesten szüle­tett. Az FTC örökös bajnoka, aranydiplomá­sa; Az Úszósport Hírességeinek Csarnoka (Hall of Fame) tagja. 17.1876. Megindult a lóvasút a mai Lónyay utcában. 23. 1950. Szegeden született CSANYI Béla tekéző, edző az FTC örökös bajnoka, arany­diplomása. 24.1833. JÓZSEF nádor - a nagy árvíz után - elvitette felesége, Hermina hercegnő „drága hamvait” a Kálvin térről a budavári kápolnában épített főhercegi kriptába. 28. 1916. MIKSZÁTH Kálmán író 88 éve hunyt el. Emléktáblája a Lónyay u. 13. sz. házon ad hírt arról, hogy 1902-ben kerüle­tünkben lakott. 30. 1923. JENEY László vízilabdázónk Kolozsvárott született. Samodai József mezsu 17 2004. május

Next

/
Oldalképek
Tartalom