Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. február / 2. szám
A napokban zajlik az önkormányzatok költségvetésének tervezése. Fejlesztésekre, építkezésre több mint 50 százalékkal többet szán az állami költségvetés, ebben szerepel egy uniós pályázatokat segítő alap, a kerületek útjavítására fordítható 2 milliárd forint és a 4-es metró beruházásának első szakasza is. Jelentősen emelkedtek a címzett és céltámogatások, amelyekből a ferencvárosi önkormányzat ifjúsági és szabadidő- központ építésére idén 400 millió forintot használhat fel. A fővárosi és kerületi önkormányzatok bevételeinek nagyobb hányada a költségvetési törvény alapján közvetlenül hozzájuk érkezik, illetve helyi bevételként náluk marad. A személyi jövedelemadó települési önkormányzatokat megillető részét - a helyi adókat, például: iparűzési, idegenforgalmi adó - és néhány más bevételt azonban a fővárosi és kerületi önkormányzatok között egy számítási mód alapján évente megosztják. Erről szeretném egy kicsit bővebben tájékoztatni Önöket, mert az Országgyűlés 2003 decemberében törvénybe foglalta a forrásmegosztás módját. Korábban erről a fővárosi közgyűlés rendeletben döntött, s a módszer sok kritikát kapott. A forrásmegosztás a főváros és a kerületek közötti elhúzódó viták alapja volt, nem segítette az egységes fővárosi gondolkodás kialakulását. Az éves önkormányzati költségvetések nem voltak megfelelő időben tervezhetők, a gazdálkodás nem volt kiszámítható. A módszert folyamatosan újították, de az csak felemásan érvényesült. Ezen változtat a tavaly év végén elfogadott, forrásmegosztásról szóló törvény. A jogszabály a fővárosi és kerületi önkormányzatok megegyezésén alapul, a kerületek között érvényesült a szolidaritás gondolata. Bár maradtak szakmai véleményeltérések, abban egyetértés alakult ki, hogy a nyugalom, a kiszámíthatóság érdekében szükség van a törvényi szabályozásra. A törvény a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok számára - így Ferencváros számára is - az eddigieknél jóval kiszámíthatóbbá, áttekinthetőbbé és tervezhetőbbé teszi a gazdálkodást, megnyitja az önkormányzatok jobb együttműködésének lehetőségét, megszünteti az év eleji, megalázó vitákat. A ferencvárosi önkormányzat időben kiírhatja a beruházások közbeszerzési pályázatait, az iskolák, óvodák vezetői a korábbiaknál hamarabb értesülhetnek költségvetési keretükről. Összességében: idén javultak önkormányzati gazdálkodásunk külső pénzügyi feltételei, az évek óta megszokott körültekintő tervezéssel és takarékos gazdálkodással Ferencváros önkormányzatának jó esélye van szeretett városrészünk további fejlesztésére. Pál Tibor országgyűlési képviselő Dr. Kökény Mihály Pál Tibor Találkozzon velem, illetve munkatársaimmal február 12-én 17.00 órakor (Lónyay utca 22.) és február 26-án (Balázs Béla u. 38.) február 13.16.00 órakor József Attila Lakótelep Közösségi Ház, Toronyház u. 3/B g, ORSZÁGGYŰLÉSI ^ KÉPVISELŐK FOGADÓÓRÁI SZÉP MAGYAR BESZÉD Péchy Blanka 1960-ban, százötven évvel Kazinczy Ferenc nyelvújító mozgalma után hívta életre a Kazinczy-díj Alapítványt a magyar nyelv ápolására, a szép magyar beszéd megőrzésére és terjesztésére. A széphalmi mester nyelvújító tevékenysége készítette elő a talajt a 19. századi magyar irodalom kibontakozásához, Vörösmarty, Petőfi, Arany költészetének felvirágzásához. Péchy Blanka a nemes és értékes örökség méltó gondozását tűzte ki céljául, abban az időben korántsem mindennapi kezdeményezésével. Megérezte az anyanyelv tisztaságát fenyegető veszélyt. „Sokszoros felelősség hárul a szép magyar beszéd hivatalos terjesztőire... fel kell ébresztenünk a felelősségteljes érdeklődést az élőbeszéd és anyanyelvűnk szent ügye iránt” - olvasható az alapító okiratban. E szavak ma időszerűbbek, mint valaha. Az alapítvány az első években a Kazinczy-díj odaítéléséről döntött. Ez „elismerő jutalom azoknak a művészeknek, rádió- (televízió-) szereplőknek és tanároknak, akik példaértékűen beszélnek, széles körben alakítják, művelik, ápolják a szép magyar beszédet”. Elsőként Makay Margit színésznő kapta meg a díjat, 1963-ban. Szomorúan és ijedten tapasztaljuk, hogy napjainkban a szép magyar beszéd kihalóban van. A rádióállomások, televíziós csatornák újabb és újabb üdvöskéi nem a fő- és mellékhangsúlyokkal, a szakaszhatárokkal bajmolódnak, hanem azzal küzdenek, hogy legalább egyetlen mondatot hibátlanul végig tudjanak mondani. Péchy Blanka - az idén lenne száztíz esztendős - bosszúsan csóválná a fejét annak hallatán, hogyan törik kerékbe szép magyar nyelvünket azok, akiknek éppenséggel példát kellene mutatniuk. Tisztelet a nagyon kevés kivételnek! Ezért is örvendetes és reménykeltő, hogy miként 1978 óta minden évben (korábban háromévenként), az Oktatási Minisztérium és az alapítvány idén is meghirdette az országos „Szép Magyar Beszéd” versenyt az általános és közép- iskolások számára. Februárban kezdődnek az iskolai fordulók, az országos döntőt hagyományosan a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban rendezik április 23-25. között. A versenyen határon túli magyar diákok is részt vehetnek. A győztes gimnazisták jutalma a Kazinczy- érem, az általános iskolásoké a jelvény. A „kicsik” döntője Kisújszálláson lesz április 2-4. között. Bízunk benne, hogy az idei győztesek sem „tűnnek el”, továbbra is nyilvánosan művelik, tanítják, terjesztik a szép magyar beszédet. fezsu Forrásmegosztás és költségvetés
