Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. január / 1. szám
2004. január Á rverés a hajléktalanokért Van, aki saját hibájából, és van, aki önhibáján kívül kerül az utcára. A társadalom ezt nem igen veszi figyelembe, alapvetően negatívan viszonyul a hajléktalan emberekhez. Könnyen általánosít: alkoholisták, nem akarnak dolgozni, megérdemlik a sorsukat. Mielőtt bárki hasonlóan ítélne, kérjük, gondolkozzon el azon, hogy mennyire kilátástalan annak az embernek az élete, akinek nincs fedél a feje fölött. Néha elegendő lenne egy-egy szalmaszál, amelybe belekapaszkodhatnának. A Thaly Kálmán utcában működik egy hajléktalanszállás, ahol létrehozták a Szalmaszál a Hajléktalanokért Alapítványt. A közelmúltban jótékonysági aukciót rendeztek az Andrássy Palota konferenciatermében. Az árverés anyagát kortárs művészek, galériák, múzeumok ajánlották fel a hajléktalan emberek támogatására. Ösz- szesen 114 művész 162 alkotása került kalapács alá, amelyből 94 talált gazdára. A költségek és kiadások levonása után az alapítvány - s közvetve a hajléktalanok - 3 millió forint bevételt könyvelhettek el.- A rászorulók nevében, köszönjük a felajánlóknak, hogy lehetővé tették a jótékonysági árverést - mondta Totka Erzsébet, az alapítvány munkatársa. b.zs. Biztonság az utakon Elemi érdekünk, hogy biztonságosan közlekedhessünk. Ehhez télen külön erőfeszítésekre van szükség, hiszen a havas, jeges utak sokszor veszélyessé teszik a közlekedést. A sózás, amelyet a jég ellen szoktunk alkalmazni, hatékony, gyors és olcsó módszer. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a só mennyi kárt okoz, akkor már nem lehetünk elégedettek. Gondoljunk történelmi ismereteinkre, hogyan használták egyes népek az ellenséges terület felszámolására a sót. Budapest fáinak, cserjéinek, füves területeinek nagyarányú pusztulását nem csak az aszályos nyarak okozták. A fák gyökérzónájába folyamatosan szivárog le a sós hóié, ami a tövükben felhalmozódott. A növényzet óriási érték! A növények telepítése, gondozása nagy anyagi áldozattal jár. A fák, a cserjék, a pázsit kipusztulása mindannyiunk számára anyagi veszteség. Ennél is fontosabb, hogy az élő növényzet széndioxidot nyel el, oxigént termel, szennyezőanyagokat köt meg, javítja a mikroklímát, véd a zajtól és a rezgésektől. Nem elhanyagolható, bár pénzben nehezen kifejezhető, hogy a fák, bokrok, virágok, pázsit gyönyörködteti szemünket, jótékonyan hat idegrendszerünkre. Nélkülük sivár lenne otthonunk, környezetünk. A só nemcsak a növényzetet pusztítja el, hanem súlyosan rongálja az utak alatt futó közműveket, felgyorsítja a fémek korrózióját, és a cipőnket is tönkreteszi. Mindez hatalmas károkkal jár, amit mindannyiunknak meg kell fizetni. Azzal a kéréssel fordulunk Budapest polgáraihoz, hogy az utakat, járdákat ne sózással, vagy homokkal kevert sóval oldják meg, hanem lapátolják el a még tiszta havat (ezt lehet akár a zöldterületre is halmozni), majd vegyszermentes, nem oldódó érdesítő anyagokkal (finom zúzalék, homok, fűrészpor, faforgács stb.) tegyék biztonságossá a közlekedő felületeket. Levegő Munkacsoport Egészségesebben termelni, étkezni! Azt - gondolom - senki sem vitatja, hogy a mezőgazdaság, a vidék fejlesztése csak a környezet védelmével összehangoltan valósulhat meg. Pontosabban, megvalósulhat anélkül is, csak minek? Ebből a tételből következik, hogy jogos a különböző, természet óvó szervezetek észrevétele, hogy az agráriumot - csak és kizárólag - a meglévő környezeti értékeket óvva, azok értékállóságát fenntartva szabad fejleszteni. Ez az úgynevezett fenntarthatóság elve. A Föld barátai, ahogyan a közelmúltban, Krakkóban találkozott civil szervezetek nevezik magukat, azt szeretnék elérni, hogy az EU ezt a gondolatot tegye magáévá, fogadja el, mint megvalósítandót. A „Krakkói nyilatkozat” aláírói azt kérik, hogy az intenzív mezőgazdaság által okozott károk helyreállítását is vegyék figyelembe a különböző támogatások odaítélésénél. Azokat az összegeket, amelyeket a vidék fejlesztésére szánnak, fordítsák környezetbarát mezőgazdasági termelésre, és a vidéki gazdaságok fenntarthatóságának biztosítására. A közös agrárpolitika reformja a keresztirányú megfelelést érvényesítse, azaz korlátozza a környezetet károsító növényvédő szerek, mesterséges anyagok, genetikailag módosított szervezetek alkalmazását. Célszerű lokalizálni a táplálékláncot, ezzel a gazdálkodó szektorban spórolni lehet a szállításon, és sokféle foglalkoztatási lehetőséget lehet megteremteni. Különösen az új tagállamokat érintheti hátrányosan, ha a kereskedelmi gyakorlatban és az elosztásban nem változik a versenypolitika. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy a feleslegtermelés megszűnjön, így a közvetlen vagy közvetett exporttámogatást el kell törölni. Ha a piac szereplői - a vásárlók - a „vágyott” eljárásokkal előállított, különböző szerektől, mesterséges anyagoktól és genetikailag módosított szervezetektől mentes, lehetőleg helyi élelmiszereket tudják hazavinni, s erre még reklámokkal, ismertetőkkel a figyelmüket is felhívják, akkor közel a Kánaán, azaz egy egészségesebb, élhetőbb élet. HáJá Módosul a felnőttképzés A Felvételi Információs Szolgálat a közelmúltban kerek- asztal-beszélgetést szervezett a felnőttképzésről. (Nagy szükség volt a felnőttképzési törvény módosítására. Átalakulás előtt áll a köz-, és felső- oktatás is.) A szakértők is nehéz helyzetben vannak, hiszen a törvény is tág fogalomként kezeli, hogy mi a felnőttképzés? Ugyanúgy ide tartozhat a gombaszakértői, mint a nyelvtanfolyam, vagy a fél- és egyéves szakképzés is. Létezik nem formális oktatás, például a Mindentudás Egyeteme, vagy a BBC oktatási csatornája Nagy-Britanniában. A felnőttképzés terén azonban az új szemléletet azoknak is el kell sajátítaniuk, akik gimnáziumba, egyetemre vagy főiskolára járnak. Azért magas a diplomás munkanélküliek száma, mert a szakmailag képzett fiataloknak hiányzik az önmenedzselési képességük. A felnőttképzés lehetőséget ad arra, hogy a pályakezdő tovább- és átképzésekkel jobban igazodjék a munkaerőpiac aktuális elvárásaihoz. (Forrás: FISZ Szerkesztőség és Hírügynökség) Ha nem kapja a lapot, hívja a 3Profi Kft.-t: 351-54-51. 22 [Ferencváros
