Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. január / 1. szám

A diabétesz Klub a FESZ-ben Az FMK nyugdíjas klubja „ven­dégségben” járt a FESZ oktatási központjában. A klubtagok meg­hallgatták dr. Bors Katalin főorvos asszonyt, aki az időskorban egyre gyakoribb csontritkulásról, és a betegek-orvosok együttműködé­séről tartott előadást A csontritku­lás előrehaladtával egyre gyako­ribb a csonttörés. Egy 1998-ban készült felmérés kimondja: a házi­orvosok szerint, mindössze a bete­gek 11%-a tartja be minden vonat­kozásban orvosa utasításait. Kül­földi megfigyelés, hogy a nagyon magasan és a rendkívül alacso­nyan szocializált emberekből ke­rülnek ki a legkevésbé együttmű­ködő betegek Az is általános ta­pasztalat, hogy ha a betegség már krónikus, fokozatosan javul az együttműködés az orvossal, amelynek fö területei a gyógyszer­szedés, a diéta, a torna, a fizioterápia, a rizikófaktorok csök­kentése és a rendszeres megjele­nés a vizsgálatokon, kontroliokon. Köztudott, hogy a csontritkulás döntő többségében a nőket érinti, de 60 éven felül növekszik a be­tegség kialakulásának esélye a fér­fiakban is. Napjainkban sokféle gyógyszer áll rendelkezésre a csontritkulás kezeléséhez, ami nem a teljes gyógyulást, hanem a betegség stagnálását, vagy elő­rehaladtának lassítását eredmé­nyezi. A házigazda meglepetése zárta az összejövetelt: terített asz­tal és finom uzsonna. -arth­Civilizációs ártalom, korunk népbetegsége a diabétesz, azaz a cukorbetegség. Az IDF (Nemzet­közi Cukorbeteg Szövetség) ada­tai szerint, a mintegy 350 millió betegből 600 ezer él Magyaror­szágon. Frederick Banting és Charles Best együtt kutatták a cukorbetegség kialakulásának okait, és fedezték fel 1921-ben az inzulin nevű hormont Ezzel a cu­korbetegségben szenvedők esélyt kaptak az életre. A diabétesz olyan anyagcsere­betegség, amit a hasnyálmirigy ter­melte inzulin hiánya, illetve fel- használásának zavara okoz. Kétféle változatát különböztetjük meg: a fi­atalkorit és a felnőttkorit. Amíg előbbi egyértelmű tünetekkel jár (szomjúság, fogyás, viszketés), ad­dig a felnőttkori gyakran csak a vé­letlennek köszönhetően derül ki (pl. egy szemfenéki vizsgálat alkalmá­val). Mindkét típusánál az idő mú­lásával romolhat a látás, a vese mű­ködése, kialakulhatnak különféle idegrendszeri bántalmak, súlyosabb formáiban vakság, veseelégtelen­ség, szívinfarktus, agyvérzés. Megelőzésük és késleltetésük - a diabetológusok egybehangzó véle­ménye szerint - akkor lehetséges, ha a diagnózis felállításától kezdve törekszenek a notmoglikémiás be­állításra. Ez azt jelenti, hogy az egészséges ember fiziológiás inzu­lin-elválasztását legjobban megkö­zelítő kezelést kell folytatni. Az USA-ban nagyszámú betegen - kö­zel tíz évig - végzett vizsgálat bizo­nyította, hogy intenzív inzulinkeze­léssel elérhető a normál vércukor- szinthez közeli érték. Ez nem egyenlő azzal, hogy a beteg napon­ta többször kap inzulint. A kezelés olyan életvezetés elsajátíttatása, amelyben a beteg „gondolkodik” saját hasnyálmirigye helyett, és minden nap, a következő hat órára előre eldönti inzulinszükségletét. Döntéséhez figyelembe kell vennie napi mozgásigényét, munkavégzé­sét, a fronthatásokat, nőknek a menstruációs ciklust is. Az orvos ál­tal „alapként” megtervezett inzu­linszükségletet a beteg a napi aktu­alitásoknak megfelelően tovább változtatja. Az intenzív inzulinke­zelést először a diabetológusoknak kellene megtanulniuk, mert ez a gyógyítás új útja. A tudományos vizsgálatok egyértelműen bizonyí­tották, hogy az intenzív inzulinterá­piával a szövődmények kivédhe- tők, illetve progressziójuk 30-60%- ban lelassítható. Minél kevésbé működik együtt a beteg kezelőor­vosával, annál inkább „röghöz kell kötni”, azaz minden nap ugyanazt a rendszert követnie. Egyetlen egy - akár gyógyszerrel, akár inzulin in­jekcióval kezelt - cukorbetegnek sem szabad elfeledkeznie a diéta fontosságáról. Számos tanácsadó szakkönyv áll a betegek rendelke­zésére, és ajánlott diétás nővérrel is konzultálni! Napjainkban már korszerű gyógyszerek, inzulinok és diétás ké­szítmények segítik a diabetológust és a cukorbetegeket. Alkalmazásuk­kal könnyebben megteremthető a szervezet egyensúlya, de a betegnek is meg kell tanulnia együttélni be­tegségével. Ha ez sikerül, ugyan­olyan teljes életet élhet, mint egész­séges embertársai. Bazsu lajból. Virágos növényeinket akkor kell tápanyagokkal ellátni, amikor a virágzás megindul. Az aktív növeke­désen kívüli időszakban nem kell táp­lálni növényünket, kivétel a ciklá­men, amelyet levirágzása után kell tápanyagokkal felfrissíteni. A virágos növények tápanyag-utánpótlását leg­egyszerűbben műtrágyákkal tudjuk megoldani. Ezeknek a növényeknek elsősorban nitrogénre van szükségük. A virágok fejlődéséhez a kálium és a foszfor jelenléte is fontos. Műtrágyát beteg növénynek soha ne adjunk, ugyanis a tápanyagfelvétel ebben az Vegytisztán Az EU-csatlakozás kapcsán ismét elő­térbe kerültek azok a nézetek, amelyek a naponta használt étkezési és kozmeti­kai cikkek összetételének folyamatos vizsgálatát szorgalmazzák. Ha kimutat­ják a feltételezések szerint káros vegyi anyagot a termékekben, akkor azok sür­gős cseréjét, adott esetben a forgalom­ból kivonását is kezdeményezhetik. A környezetvédő szervezetek, a ma­gyarországi Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a leve­gő munkacsoport aktivistái szerint nem tartható tovább az a korábbi álláspont, hogy a régen használt anyagokat nem kell felülvizsgálni, mert azokat már megszoktuk. Természetesen - nem csak itthon - a vegyipar alapvető gaz­dasági érdeke, hogy ne szorgalmazza ezeket a vizsgálatokat. Érdekes, hogy a hazai és az EU- szabvány egyaránt csak az 1981-nél későbbi alkalmazásokat vizsgálja, ezért viszonylag alacsony azon vegyi össze­tevők száma, amelyeket később „vetet­tek be”, hiszen azok már vizsgakötele­sek voltak. A vegyipar másik „frontja”, hogy csak a 10 tonnánál nagyobb mennyi­ségben gyártott termékeket vizsgáltat­ná, holott ez a határ idáig 1 tonna volt Ezt a „gyengítést” joggal kifogásolják a hazai és nemzetközi civil szervezetek. Legfontosabb javaslataik: tiltsák azo­kat a veszélyes anyagokat, amelyek he­lyettesíthetők, maradjon az 1 tonnás vizsgálati súlyhatárérték, minden ter­méken legyen kötelező feltüntetni an­nak összetételét, s végül: a cégek ne hi­vatkozhassanak üzleti titokra az általuk használt vegyi anyagok meghatározá­sánál. -hegyi állapotban lelassul, növényünk kiég­het, elpusztulhat Gyakorlati tanácsok: virágos nö­vény vásárlásánál ügyeljünk arra, hogy bimbója ne legyen halvány, színtelen, mert előfordulhat, hogy nem fog kivirágozni. Ha egészséges növényünk - állapotától függetlenül - kevés virágot nevel, annak oka a túlzott nitrogénadagolásban keresen­dő. Ha a virágföld felületén, valamint az agyagcserépen fokozott sólerako­dás mutatkozik, valószínű a tápanyag adagolása a szükségesnél több. Ala­posabb öntözés szükséges, hogy a fe­lesleges tápanyagok kimosódjanak. Túlságosan magas tápanyagkoncent­rációra utal a leveleken kialakuló bar­na folt, a perzselési tünetekre utaló le­vélszél. A kaktuszokat figyeljük meg, mikor virágoznak! Ennek ismereté­ben (télen, vagy nyáron) gondoskod­junk növényünk számára megfelelő tápanyag-utánpótlásáról, öntözésé­ről! A frissen vásárolt kaktuszok álta­lában egy évig is jól bírják utánpótlás nélkül. Az új virágok egészséges fej­lődéséhez naponta csípjük ki az el­hervadt részeket! Bánhidi János Ferencváros] 23 2004. január V irágos szobanövények Ahhoz, hogy virágos szobanövénye- ink sokáig pompázzanak, gondos­kodnunk kell a helyes tápanyag-után­pótlásról. A virág általában duzzadó bim­bókkal kerül hozzánk, tápanyagokkal telitett talajban nevelik, amely megfe­lelő összetételben tartalmazza a makroelemeket, sőt késleltetett hatá­sú, apró kék szemcsés műtrágyát is adagolnak a virág földjébe. Otthon, a folyamatos öntözések következtében a tápanyagok kimosódnak a termőta-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom