Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. január / 1. szám
2004. január V ámtörténet dióhéjban Adók - pro és kontra 20 a kedvezmény a törlesztő részlet 30%-a, de maximum évente 120 ezer forint. Kivétel, ha a házastárs (élettárs) hat hónapig GYES-en volt, mert náluk a bruttó jövedelem felső határa 5 millió forint. A magánszemélyek kérhetik az adóhatóságtól az éves jövedelemadó megállapítását. Ennek akkor van jelentősége, ha valaki nagyon sok helyről kap jövedelmet, így a kifizetők által az adóhatósághoz beküldött adatszolgáltatásból az adóhatóság könnyen és gyorsan meg tudja állapítani a jövedelmek utáni adót (Ebben az esetben tételes költségelszámolást nem lehet választani.) A munkáltató 15 ezer forint, adómentes iskolakezdési támogatást adhat a dolgozónak. A természetben adott étkezési értékhatár 6 ezer forint lehet havonta. Az étkezési csekk havi értéke 3500 Ft-ra nőtt. Fontos változás, hogy a cégautók utáni adó a duplájára nőtt. Összegezve, az adóváltozásokat nem lehet jónak vagy rossznak minősíteni, hiszen mindenki különbözőképpen kap és szerez jövedelmet. Egy fontos összehasonlítás: ha valakinek nincs gyermeke, és nem kap sehonnan más jövedelmet, csak a minimálbért, akkor a 2003-ban érvényes nettó jövedelme 43.750,— Ft, idén havi 500, éves szinten 6.000 forinttal kevesebb. Papp Ákosné Nagy Mária Olvasott? Nyerhet! Köszönjük, hogy 2003-ban is segített szerkeszteni lapunkat, Kedves Olvasónk! Sokan írtak nekünk, s mondták el észrevételeiket, javaslataikat. Mi pedig kíváncsiak voltunk a véleményükre, vajon melyik írásunk nyerte el leginkább a tetszésüket, mi volt az, ami nem aratott osztatlan sikert? Most amolyan összegzésre kéijük Önt. Aki egész évben figyelmesen olvasta lapunkat, bizonyára talált a cikkek között olyat, ami különösképpen megragadta, s amelyre ma is szívesen gondol vissza. Kéijük, hogy január 20- ig küldjék el a Ferencváros Szerkesztősége új, ideiglenes címére (Budapest, IX. Üllői út 47.2. emelet 7., 1091), melyik írásunk tetszett a legjobban, és az hányadik lapszámunkban jelent meg. Ha több cikkünk is megmaradt emlékezetében, valamennyi „kedvencét” megjelölheti. A beküldők között értékes könyveket sorsolunk ki! A borítékra vagy levelezőlapra írják rá: Olvasva nyerhet! Ferencváros ma is őrzi emlékét annak, hogy egykor Pest városának, majd 1873. után a fővárosnak fontos vámkezelő pontja volt. Erre utal mind a Vámház körút, mind a Fővám tér elnevezés. Egykor az itt működő fővámhivatal feladata volt vámkezelni a főváros területére érkezett, és az innen elszállított árukat. A fővámhivatal - Ybl Miklós tervei alapján -1870-74. között épült, majd a II. világháború után itt helyezték el a Közgazdaságtudományi Egyetemet. Már az ókorban is szedtek vámot, elsősorban az állam jövedelmeinek növelésére. A Római Birodalom késői éveiben, főként a fényűzési cikkeket foglalta magába a vámtarifa. Érdekesség, hogy a heréit rabszolgák is vám alá eső áruként szerepeltek. A középkorban a vám magánjogi alapon szedett ellenszolgáltatássá vált, amelyet annak fejében kellett teljesíteni, hogy a terület ura különféle portékák szállítását engedélyezte. Bizonyos helyeken utakat, hidakat, réveket létesitett és tartott fenn, az áruszállítókat pedig egyfajta védelemben részesítette. Ezt nevezzük belső vámnak, mivel ebben az esetben az államban zajló áruforgalom után szedtek vámot. Magyarországon az egyes földesurak, egyházi és világi testületek javára szeA Fövám palota 1890 tájékán dett belső vám mellett a középkorban is fennállott a közjogi alapon, azaz az ország határán, a királyi kincstár javára szedett vám (pl. harmincad). Ebben a korban leginkább az áru egy részének átadása jelentette a vámot. A feudalizmus visszaszorulásával a nyugati országokban egyre inkább előtérbe került az ország határának átlépésekor szedett vám (határvám). Ennek kialakulása a XVII. században figyelhető meg. Ettől kezdve a vám nem csak pénzszerzési forrás, hanem az ország fizetési mérlegének javítására, és a belföldi termelésnek a külföldivel szembeni védelmére is szolgált. A vám modem fogalma a XIX. században alakult ki. Jellemzője, hogy az állami bevételek szerzésére irányuló célt mindinkább háttérbe szorította a vám gazdasági célja. A vám segítségével az állam szabályozza az árakat, és tudatosan befolyásolja az ország termelését, ezen keresztül pedig gazdasági fejlődését. A vámokat nem szereti az állampolgár, és ez érthető. Talán mindannyiunknak örömteli hír, hogy csatlakozásunkkal megszűnnek a vámok az unióhoz tartozó országok és hazánk között. Nem hiszem, hogy ezt sajnálni fogjuk! Bartha Zs. A személyi jövedelemadózásban - január 1- jétó'l - érvényes változások, minden állampolgárra hatással lesznek. Csökkentek az adósávok, ez azt jelenti, hogy a megkeresett bruttó jövedelem után kevesebb adót kell fizetni. A legmagasabb adó mértéke 38 %, ez 1,5 millió forintos éves jövedelem felett fizetendő. A középső adósáv - 800 ezer és 1,5 millió forint között - adókulcsa 26%. Az alsó sáv - 800 ezer forinti- adója 18%. A nyugdíjjáralék (bér 8%-a) 25%-ára járó adókedvezmény megszűnt, tehát a jövőben ez nem vonható le a fizetendő adóból. A minimálbér 53000 Ft, ez - mint korábban is - adómentes, az úgynevezett kiegészítő adójóváírás intézményével. A magánszemélyeknek 2004-ben az adójóváírás alkalmazását külön, írásban kérni kell a munkaadótól! E nyilatkozat hiányában a munkáltató az adó teljes összegét köteles levonni a jövedelemből. Megszűnt az adóhitel, mint adókönnyítés. Azok az adózók, akik korábban ilyen hitelt vettek igénybe, 2007. április 20-ig kötelesek azt visszafizetni. Jelentős a változás a lakáscélú hiteleknél. Azoknál a magánszemélyeknél, akiknek a bruttó keresete nem haladja meg a 4 millió forintot,
