Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. január / 1. szám

2004, január T eljes értékű emberek Amikor a világsajtót bejárta a hír, hogy Muhammad Ali, a híres bokszoló Parkinson-kórban szenved, sokan azt hit­ték, kora, és a mérkőzéseken fejére mért ütések hatására lett beteg. Aztán egy másik hírességnél, a jóval fiatalabb amerikai szí­nésznél, Michael J. Foxnál is diagnosztizál­ták a kórt, s a közvéleményt megdöbbentet­te a hír: ilyen fiatalon is kialakulhat ez az el­változás az emberi szervezetben? Mi is ennek a betegségnek az alapja? A köz­ponti idegrendszer meghatározott területeinek idegsejt-pusztulása. A betegség tünetei: az izommerevség, a mozgás lelassulása, a nyugal­mi remegés.- Az agy olyan sejte­ket tartalmaz, amelyek dopamint termelnek. Ez üzenetvivőként viselke­dik, jeleket továbbít az agyban. Amikor bármi­féle oknál fogva ezek a sejtek elhalnak, a dopamin termelése foko­zatosan csökken - ma­gyarázza dr. Fazekas András címzetes egye­temi docens, a Fővárosi Szent István Kórház I. Idegosztályának vezető főorvosa. - Ez a beteg­ség sajnos ma még nem gyógyítható, de jól kezelhető, ha idejében felis­merik.- Miként lehet javítani a betegek állapotán?- Elsősorban az egyénhez igazított gyógy­szerek segítségével. Fontos még a megfelelő, szakszerű torna. A beteg megtanulja a moz­gásgyakorlatokat, és otthon is folyamatosan végzi azokat. Ma Magyarországon minden le­hetőség adott, hogy a Parkinson-kórban szen­vedő emberek megkapják a legkorszerűbb or­vosi ellátást. A Delta Parkinson Egyesület öt éve alakult meg az István-kórházban. Önsegélyező, több mint százan vannak. Bár a tagok a főváros kü­lönböző pontjain élnek, negyedévente talál­koznak egymással. Sokan tornázni is ide jár­nak. Legutóbb tavaly, év vége előtt üdvözölték egymást a Nagyvárad téri, patinás gyógyin- tézmény kultúrtermében. Alelnökük, Antus Alajos mondja:- Dr. Fazekas András hosszú évek óta fárad­hatatlanul dolgozik értünk, betegekért, állapo­tunk javításáért. Nagyon hálásak vagyunk ne­ki. Fábriné Ákos Magdolna konduktor segít­ségével gyógytorna-gyakorlatokat sajátítunk el, s ezzel életminőségünk is jelentősen javul. A Parkinson-kórosok számára az elsődleges támaszt a családtagok jelentik. A házastársak, a gyerekek, a testvérek, akik segítenek felven­ni a ruhákat, akik szemet hunynak, ha a resz­kető kézből kiesik a pohár, akik elkísérik a be­teget az orvoshoz, vagy az egyesület összejö­veteleire. Mayer Tivadar is feleségével érkezett. A nyugdíjas férfi 12 éve beteg.- Mivel foglalkozott nyugdíjazása előtt?- Műszerész a szakmám. Ma már egy vil­lanykörte becsavarása is nehézséget okoz. Há­rom szívinfarktuson is átestem, nagyon kell ügyelnem a gyógyszerek összehangolására. Néha nagyon elkeseredem. Ilyenkor a felesé­gem önt lelket belém, s az is sokat jelent, ha betegtársaimmal találkozhatom. Otthon még ma is segítek a házimunkában, de már nem tu­dok olyan fürge lenni, mint korábban. Böde Jánosnéról nehéz elhinni, hogy már nyugdíjas. Az ápolt, csinos asszony azelőtt egy butikban volt eladó.- Mikor vették észre önnél a betegséget?- Három éve, amikor gerincsérvvel jártam kezelésre. A kezem egyre jobban remegett, s a vizsgálaton kiderült, parkinsonos vagyok. Sze­dem a gyógyszereket, tornázom, még a tükör­ben is gyakorlom az arcmimikát, mert ezt is ta­nácsolták az izommerevség ellen. Két nagyfi­am van, tőlük kaptam szobabiciklit, azt is haj­tom. Rejtvényt fejtek, hogy az agyamat is tor­náztassam. Sokan mondják, nem lehet észre­venni a betegséget rajtam, de én tudom, hogy amit azelőtt fél óra alatt elvégeztem, ma más­fél órába telik. Ez egy lappangó betegség, min­denkinek azt ajánlom, nagyon figyelje magát, és ha a megszokottól eltérő tünetet észlel, azonnal forduljon orvoshoz. Németh Imre nyugdíjas zenész. Nyolc esz­tendeje harcol a titokzatos kórral.-Most hogy érzi magát?- Egyik nap jobban, máskor rosszabbul. Az­előtt fúvós hangszereken játszottam, a vendég­látóiparban kerestem a kenyerem. Egyszer azt vettem észre, nem tudom úgy működtetni a hangszert, mint régen. Javítani vittem, de kide­rült, hogy engem kell megreparálni. Nem ha­gyom el magam, ma is kertészkedem. Felesé­gem és két lányom is bíztat, s mindig alig vá­rom, hogy lássam a két unokámat. Németi Sándor is nyugdíjas, egykor főe­nergetikus volt egy áru­házban. Most bottal tud csak közlekedni.- Otthon hogyan tel­nek a napok?- Panelben lakunk, sajnos, így behatárolt a mozgási lehetőségem. Csak a háztartásban tu­dok egy kicsit segíteni. A csípőizületi betegsé­gem régóta fennáll, ehhez társult 3 éve a Parkinson-kór. Most viszonylag jól érzem ma­gam, mert három hétig feküdtem az István- kórházban, ahol beállították a szükséges gyógyszereket. A betegek rendkívül fontosnak tartják, hogy időről időre véleményt cseréljenek egymással, s érezzék, bajukkal nincsenek egyedül. Talál­kozóikon olyanok, mintha kicserélték volna őket. Teljes értékű emberek, még ha ebben né­ha maguk is kételkednek. Garamvölgyi Annamária Jótékonysági hangverseny A Patrona Hungáriáé katolikus iskola dísz­termében - az igazgató, Irén nővér jóvoltá­ból -jótékonysági hangversenyt rendezett a Fidesz-MPSZ női tagozatának budapesti el­nöksége, a Tűzoltó utcai II. számú Gyer­mekklinikajavára. A meghívott előadók, Prunyi Ilona Liszt­díjas zongoraművész és Csavlek Etelka ér­demes művész varázslatos előadással káp­ráztatták el a közönséget. A vendégek között üdvözölhettük dr. Fekete György professzor urat, a gyermekklinika igazgatóját, és Tirts Tamás országgyűlési képviselőt, aki sokat segítet a rendezvény megszervezésében. Több mint 100000 forint adomány gyűlt össze a kórház javára. Bállá Ágnes 14 Ferencváros

Next

/
Oldalképek
Tartalom