Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. január / 1. szám
A felszín és ami alatta van Vízkereszt Ezt az ünnepet Urunk megjelenésének nevezzük hivatalosan, Vízkereszt magyarul, de az Epifánia név sem ismeretlen számunkra. Az ókori Keleten, ha a király megjelent egy városban, az ott lakók ünnepi fényekkel, díszkivilágítással fogadták. Erre utal Izajás könyve: „Kelj fel, gyújts örömfényeket Jeruzsálem, mert eljött a te világosságod!” (íz 60. 1). Az uralkodó teljes királyi díszben vonult be, a polgárokat gazdagon megvendégelte, és kitüntetéseket osztogatott. Liturgiánk ennek nyomán azt ünnepli, hogy Krisztus, mint a Világmindenség Királya, megjelent az ő városában: az Egyházban. Teljes pompával, azaz isteni mivoltában, mint a Világ Világossága, az igazi Fény. A polgárok ujjongással fogadják, ő pedig lakomát rendez híveinek az Eukharisztiában. Jézus Krisztusnak, a Második Isteni Személynek a bevonulását jeleníti meg a liturgia. Fordítsuk figyelmünket a megjelenítésről arra, amit megjelenítünk! Mi is az, ami történt, mi is az, ami nem látható módon végbement? Ennek megértéséhez idézzük emlékezetünkbe azt a kifejezést, amit a földrengésekkel kapcsolatban szoktak mondani, amikor közük, hogy hol volt a rengés epicentruma. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy valahol a föld mélyében, ahová nem látunk, ami rejtve van a tekintetünk elöl, történt valami, és az elindított egy óriási erőt, lökéshullámot. Ennek a középpontját kivetítik a föld felszínére (ott a legerősebb a földrengés). Az epifánia - hasonlóképpen - azt jelzi, hogy a dolgok felszíne alatt a valóság mélyén, ott, ahol a szemünk nem láthat történt valami, ami a felszínen is megmutatkozik. Átragyog, átsugároz a látszatokon, és megnyilvánul számunkra. „A földet sötétség borítja, a népeket homály födi, de fölötted ott ragyog az Úr... népek jönnek a világosságodhoz, királyok a benned tündöklő fényességhez.” (íz 60. 1-3). Ám amikor a Három Királyok elmondták Heródesnek jövetelük célját, „Heródes király megrémült, és vele egész Jeruzsálem” (MT 2. 1-3), ez a rémület nem volt indokolt. Semmi értelme nem volt. Ártalma annál több. Sötétség pedig ma is borul a földünkre, népeket ma is föd homály, szorongásunkat nem csökkentik, sem királyaink, sem bölcseink. Ünnepén a Fénynek, aki elűzi a sötétséget, jogos a kérdés: homályban szorongva félő emberek, találhatunk-e mi oltalmat és biztonságot a Világ Világosságánál, a Világmindenség Bevonuló Királyánál. Parádi Gyula Január 6-a magyar elnevezése. Latinul Epiphania Domini (Az Úr megjelenése, megnyilvánulása), angolul Twelfthday (12. nap). A keleti egyház eredetileg ekkor ünnepelte Krisztus születésének napját, majd a római egyház ezt december 25-ére „egyeztette” a pogány Mithras napisten születésnapjával. így az Epiphania új jelentést kapott. A nyugati egyházak szerint e napon látogatták meg a Háromkirályok (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) a kis Jézust, de a keleti nézet, erre a napra teszi Krisztus - Jordán folyóban - megkeresztelkedését is. Az ünnep, később az „első csodához” - a víz borrá vált a kánai menyegzőn - kapcsolódott. Jézus megnyilvánult! Az angol elnevezés alapján Vízkereszt a karácsony utáni 12 nap, a holdév és a napév közti különbséget eltüntetni hivatott időszak zárónapja. Vízkereszt a keresztelések napja. A katolikusok tömjént és vizet szentelnek - házszentelés -, s ez kapcsolódik a Háromkirályok tiszteletéhez. A keleti egyházak folyót keresztelnek. Ennek módja, hogy fából vagy jégből faragott keresztet dobnak a vízbe, s az edzett hívők kihalásszák azt. A vízen úszó keresztről - amit Jézus megfeszítéséhez használtak - középkori legenda szól. A Tudás fájáról sarjadt ágból faragta Mózes azt a rudat, amelyre a rézkígyót szegezte fel. Ez a fa Jeruzsálembe került, gerendahídként szolgált egy patak felett, majd a Bethesda-tóban találták meg. A víz gyógyító erejét a „majdani” keresztfának tulajdonították. Vízkereszt egyházi jelképe a sugárzó, arany betlehemi csillag. GYERMEKEKNEK POCSOLYA J___________ MALACLAK! ELŐD FIATAL LÓ AMPERÖRA, RÖVIDEN HETYKE, DÉLCEG sajAtKEZÜLEG, RÖVIDEN színházigazgató. DRÁMAÍRÓ (TAAR) l W w w NAGY EDÉNY SZÉNMONOXID ► NÉMÁN LESŐ! ► irröTTKOPOTT. ROZOGA FEN ► ▼ LILÁSVÖRÖS REPAFELE IDÉZ, HANGZÓI ► ▼ MESEBELI VARÁZSLÓ ► NÉVELŐ ► NEM AD NEKI ENNI NÖVÉNYEVŐ HAL IDŐS, KOROS ► ▼ ▼ KARIKA BOT VÉGEI! ► ▼ BEKÜLDENDŐ TILTÓSZÓ ► ZSIGMOND, EGYIK BECÉZÉSE ► KEMENCE ESAFAL KÖZTI HELY EGYSZERŰ LÁBBELI ► EME KÖRNYEZETÉTŐL ELÜT ► ▼ FAGGYÚ ► ▼ K.G.S. FAGYI, NÉMETÜL ► * HAJÓFAR ► FÉLIDEI! ► * DIÓBÉL! ► ÜT TÉTLEN VÖT! KERESZTÜL í SZOBANÖVÉNY DÉL, RÖVIDEN ► V ▼ RÁDIÓ. TV MUNKATÁRSA ► ▼ Kedves Gyerekek! „Répa az orrom, szemem szén, a nagy hóban lakom én.” Hogy ki vagyok? Ha megfejted a rejtvényt, megtudod. A helyes megoldást a következő címre váijuk: Ferencváros Szerkesztősége 1091 Budapest, üllői u. 47. II/7. Beküldési határidő: 2004. január 15. A helyes megfejtést beküldők között egy nyertes részére egy sapkát sorsolunk ki. Ferencvárosi 15 2004. január
