Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. október / 10. szám
2003■ október S zázhuszonöt éve született Krúdy Gyula .............................................................................................................................................................................................. A modem magyar próza egyéni hangú, kiváló mestere 1878. október 21-én Nyíregyházán látta meg a napvilágot. Apja Krúdy Kálmán kisnemes, neves ügyvéd, 1848-as honvédszázados. Édesanyja Csákányi Julianna, cselédlányként szolgált a Krúdy-ház- ban. A szülők csak a tizedik gyermekük megszületése után kötöttek házasságot. Krúdy Szatmárnémetiben kezdte meg gimnáziumi tanulmányait, Podolinban folytatta, majd a nyíregyházi evangélikus főgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. Már 15 éves korától jelentek meg írásai a vidéki és a fővárosi lapokban. Tanulókorában diákújságokat szerkesztett, sajtóirodát szervezett, hogy a fővárosi lapokat tudósítsa. Debrecen, majd Nagyvárad pályája állomásai. Szerkesztőségi munkatársa volt Nagy Endre és Ady Endre, akikkel belekóstolt a századvégi írók bohém, éjszakai életébe. Budapestre jött az ezredévi ünnepségekről tudósítani, de a valóság, hogy: „a szerelem, az itt telelő Henry Cirkusz táncosnője után itt sem hagyott nyugodni, a cirkusz után Pestre szöktem.” Első novellás kötete Üres Fészek címmel 1897-ben jelent meg Budapesten. Havonta 7-8 tárcája és több novellája jelzi útját. Anekdotisztikus, csattanókra épülő elbeszélő mód jellemezi. A Ferenc körút 8, majd a 24. szám alatt lakott. A nemesi származású - teljes nevén Szécsénykovácsi Krúdy Gyula - úgy is élt, mint egy dzsentri. Ha pénze volt, nagyvonalúan, ha nem volt, nyomorogva. Az ifjú író, a mámoros éjszakák ábrándfelhőibe burkolódzó lovagja igazi fenegyerek volt. Egyetlen székkel a kezében 10 huszártisztet kergetett ki az Orfeumból, Sztojanovics kapitányt, a Budapest-Arad távlovaglás győztesét, aki az Orfeumban kivont karddal támadt reá, lefegyverezte, elvette tőle a kardját. Nevezetes párbaj lett ebből, városszerte beszéltek róla. Máskor egy primadonna Ferenc körúti, első emeleti ablakából ugrott ki, amikor a félj váratlanul hazajött. Lábát törte, a kórházban Bródy Zsigmond orvos - később ismert irodalmár - rakta sínbe a lábát. A 7 évvel idősebb Spiegler Bella írónőt kiskorúként, apja engedélyével vette feleségül. Négy gyermekük született. Ekkor már a Józsefvárosban, majd a Terézvárosban laktak. Krúdy korábbi szentimentális hangvételű írásait felváltotta a nyersebb, naturalizmus irányába mutató stílus. Új témákról írt, a rideg, kiábrándítóan élv- és pénz- hajhászó fővárosi élet ezt követelte meg tőle. Rájött, hogy aki nem küzd az érvényesülésért, azt kegyetlenül félresöprik, eltiporják. Sokat dolgozott, naponta 17 oldalt írt, lila tintával. Baráti körében kijelentette, hogy ő olyan, mint akármelyik iparos, neki ez a mestersége. 1911-ig több, mint 40 kötete jelent meg nyomtatásban. Szindbád-novelláival sajátos, lírai stílust teremtett. Bohém, kicsapongó életmódja miatt megromlott a házassága. 1915-ben a Royal Szállodában lakott, ahol intim kapcsolatba került az igazgató feleségével, akinek tanító- képzős leánya beleszeretett az íróba. Krúdy 1918-ban a Margitszigeti Nagyszállóba költözött, s a szerelmes leány utánaszökött. Elvált feleségétől, és nőül vette a gyermeket. Frigyükből született Krúdy Zsuzsa. Óbudára költöztek, ahol már betegen, de nagy munkabírással dolgozott. Sorra születtek remekművei. 1930-ban Baumgarten-díjat nyert, de már ez sem segített romló anyagi helyzetén. Egy riporteri kérdésre, hogy mennyit írt, az író így nyilatkozott: „Hatvan kötetem jelent meg eddig... Ha minden írásomat kiadtam volna könyvben, száz kötetet tenne ki.” Száz kötetet Jókai Mór írt hosszú élete folyamán. Krúdyt betegsége korán legyőzte, 55 éves korában halt meg. A Kerepesi temetőben nyugszik, síremlékét Borsos Miklós készítette 1963-ban. Pilinyi Péter Ferenc-nap - jeles nap Katolikus naptár: Assisi Szent Ferenc emléknapja. Református, evangélikus, unitárius naptár: Ferenc napja. Görög katolikus naptár: Hierót főpap és Ananiás apostol napja. Zsidó naptár: Tisri hónap 5. Ferenc: Franciscus rövidüléséből származik, az pedig az olasz Francesco (jelentése: kis francia) egyházi latinosítása. Az egyik legnagyobb szentet köszönthetjük ebben a hónapban: Assisi Szent Ferencet, aki a Ferences rend megalapítója volt Assisi Szent Klárával. Története évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat és a művészeket egyaránt. A 24 éves itáliai posztókereskedő fia 1205-ben felismeri, hogy a hírnév és gazdagság beteljesülését kínálja Isten, aki Fiában, Jézus Krisztusban értünk szolgává és szegénnyé lett. Őt hirdetve és a szegényekben őt szolgálva, minden kincs az övé. Ezért élhet szegénységben, tulajdon nélkül és tisztaságban. A felismerés megváltoztatja életét. „Elhagyja a világot”, hirdeti, hogy egyetlen Atyának vagyunk a gyermekei, egymásnak pedig testvérei Krisztusban. Három évvel később társak csatlakoznak hozzá, létrejön körülötte a fratemitas, a testvéri közösség. Életeszményük a minoritás: kisebbnek lenni mindenkinél, nem uralkodni senkin, ahogy Krisztus is mindenki szolgája lett. Amikor 1226-ban, 45 évesen meghal, követői több ezren vannak. Rendtartományokra, provinciákra oszlanak Angliától a Szentföldig. 1228-ban magyar földre is eljutnak az első ferencesek. ■Iü Ferencváros A Krúdy (i villáról kcs/úli legutolsó
