Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. január / 1. szám

Iskola Idén ősszel, december elejére készült el teljesen a Kosztolányi Dezső Általános Iskolában (Ifjú­munkás u. 1.) az a beruházás, amelynek során a volt gondnoki lakásból gazdasági, igazgatóhe­lyettesi, iskolatitkári és pénztár- helyiséget alakítottak ki, emel­lett a tanárit is felújították. Az átalakítás költségeihez az ön- kormányzat 5,5 millió forinttal járult hozzá, míg az önerő, amelyből a berendezési tárgya­kat és a számítógépeket vásárol­ták, 3 millió forintot tett ki. IZGALMAS ISKOLA AZ ILLATOS ÜTŐN A Soroksári út-Illatos út sarkán impozáns műemlék jellegű épület vonzza magá­hoz a tekintet. Az 1912-ben eredetileg is iskolai célra létesített épület jelenleg a Kézműipari Szakközépiskola és Szakiskola otthona. Ez az iskola a főváros egyik művészeti szakközépiskolájaként szerzett magának megbecsülést. A múlt: a város peremén Az épület a IX. kerület ipari negyedé­ben található, három megállónyira az új Nemzeti Színháztól. Az itt élők bizakodva várják a kerület városfejesztési programját és a XXI. szá­zadot, amely végre középiskolához méltó kulturális környezetet teremt „a város pe­remén”. Az intézmény idén ünnepelhetné fenn­állásának 50. évfordulóját, ha a költözé­sek, arculatváltások miatt a hagyományte­remtő munkára is lett volna ideje. Az isko­la őse építőipari szakmunkásképzőként 1952-ben alakult Dunaújvárosban, majd a fővárosba, a Huba utcába költözött. Ké­sőbb a Szondy utcai épületet is kinőve 1979-ben foglalta el jelenlegi helyét. Az iskola az elmúlt évtizedekben sokat változott, mert a változás szükségességét az intézmény vezetői többnyire idejében ismerték fel. 1979-ben az addig kizárólagos szoba- festő-mázoló, tapétázó szakma mellett to­vábbi öt szakma (kerámiaformázó, gipsz­mintakészítő, üvegcsiszoló, üvegműves, porcelánfestő) képzése indult meg. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a szakmai képzés iskolai bázisának kiépíté­se jól felszerelt műhelyekkel és gondosan kiválasztott szakemberekkel. 1989-ben pedig az intézmény elérkezettnek látta az időt a szakközépiskolai képzés bevezeté­sére. A demográfiai hullámvölgy és a gazda­sági átalakulás nehézségeit, buktatóit le­győzve, a tudatos fejlesztőmunka eredmé­nyeképp mára erős önálló arculattal ren­delkező intézmény jött létre. A jelen: egy művészeti szakközép Az intézmény egyedi szerepét nemcsak a főváros szakképzési rendszerében betöl­tött helye jelzi, hanem az országos beisko­lázási kötelezettsége is, ugyanis az üveg­csiszoló valamint az ipari üvegműves szakmában csak itt folyik képzés. Az iskola mára már rendelkezik mind­azon személyi és tárgyi feltételekkel, ame­lyet megkövetel a korszerű nevelés, okta­tás. A tantestület létszáma 54 fő, közöttük 14 képző- és iparművész, valamint 8 ma­gasan kvalifikált mester irányításával fo­lyik az oktatás-nevelés. A 25 szak- és tanterem mellett számos oktatási és szociális helyiség segíti a munkát (könyvtár, informatikai kabinet, kondicionáló terem, büfé, diákönkor­mányzati iroda, iskolamúzeum, kiál­lítóterem stb.) A 11 jól felszerelt szilikát­ipari, kézműves és építőipari műhelyben a legkorszerűbb gyártási technológiát lehe­tővé tevő gépekkel és szerszámokkal nemcsak egyedi termékek gyártására, ha­nem - az országban egyedülálló módon - sorozatgyártásra is lehetőség van. Az intézmény, amely az utóbbi években a művészeti szakközépiskolák rangjára emelkedett az elmúlt évek tapasztalatai alapján egy korszerű, egymásra épülő, át­járható oktatási struktúrát alakított ki, amely három részre tagozódik. Öt évfolyamos művészeti szakközépis­kola keramikus, porcelánfestő és tervező asszisztens, grafikus, díszítőszobrász va­lamint díszítőfestő szakokkal. Négy évfo­lyamos általánosan képző szakközépisko­la kézműves, és grafikus szakmai orientá­cióval. A szakiskolai oktatás, (amelyet tanköteles tanulóknál megelőz a kétéves pályaorientációs képzés), az Országos Képzési Jegyzékben engedélyezett szak­mákkal: kerámiaformázó, gipszmintaké­szítő, porcelánfestő, üvegfestő és ólom­üvegező, ipari üvegműves, üvegcsiszoló és szobafestő mázoló és tapétázó. Az iskolában folyó művészeti nevelés elsődleges célja az esztétikai szükséglet kialakítása. Emellett alapvető nevelési ér­ték az egyén konstruktív életvezetésének fejlesztése, felkészítése magasrendű szo­ciális funkciók ellátására, minőségi társa­dalmi aktivitásra. A tehetség kibontakoz­tatása mellett a szociális hátrányokkal, be­illeszkedési, magatartási, tanulási nehéz­ségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása is legalább ilyen fontos. A diákönkormányzat közreműködésé­vel kialakított színes iskolai élet is ezt szolgálja: tehetséges tanulók termékeinek bemutatása, képzőművész tanárok és diá­kok közös kiállítása, irodalmi-művészeti teaház, táncház, színházbarátok köre, filmklub, irodalmi színpad stb. Az évente megrendezésre kerülő szak­mai nap és kiállítás az országos versenye­ken nyújtott teljesítmények, a felsőoktatási intézményekben továbbtanulók száma az itt folyó munka eredményességét igazolja. A jövő: Európa Az európai uniós csatlakozás hatására kibontakozó piaci mechanizmusok, a városrehabilitáció terén megfogalmazott szándékok és feladatok jól képzett kézmű­ves szakember-utánpótlás szükségességét igazolják. A művészeti szakmák iránt fo­gékony, tehetséges gyerekek számára to­vábbra is nyitva áll az iskola kapuja. 9 I 2003. január

Next

/
Oldalképek
Tartalom