Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. március / 3. szám

2003. március O damegyünk lakni... Kétségtelen tény, hogy a Középső-Ferenc- város a főváros egyik legdinamikusabban épülő-szépülő része. Bontásokkal és építke­zésekkel találkozhatunk mindenütt. Ugyanakkor a szanálandó házak lakói tel­ve vannak bizonytalansággal, közülük töb­ben is megkeresték szerkesztőségünket az­zal a kéréssel, érdeklődjünk utána: mi lesz velük? Kérdéseinkkel dr. Hurbán Lajoshoz, a Fe­rencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hi­vatala Vagyonkezelési Irodájának vezetőjéhez fordultunk. Dr. Hurbán Lajos: Az utóbbi években a magánbefektetők érdeklődése a Középső-Fe- rencváros iránt ugrásszerűen megnőtt, a ma­gántőke bevonása pedig felgyorsította a reha­bilitáció folyamatát. Bartha Zsuzsa: Miért változtak meg azok a korábbi tervek, amelyek az önkormányzati tulajdonban maradt házak felújítását célozták? H.L.: Minden nem számítható ki előre. Ön- kormányzati keretek között csak nagyon las­san tudnánk megvalósítani az önkormányzati tulajdonban maradt házak felújítását, ezért igyekszünk ehhez a feladathoz is befektetőket keresni. A fejlesztési tervek adottak, az üteme­zés azonban változó aszerint, hogy mikor és mire találnak befektetőt. Sajnos a bérlőkkel szinte csak az „utolsó pillanatban” tudjuk kö­zölni, hogy a házuk lebontásra kerül, akkor, amikor már megállapodtunk a befektetővel. B Zs.: És mire jogosultak a szanálásra kije­lölt házban lakó bérlők? H.L.: A Ferencvárosi Önkormányzat a jog­szabályi előírásnál jóval többet kínál. A kerü­let vezetése azon az állásponton van, hogy az a bérlő, aki arra kényszerül, hogy kiköltözzön a lakásából, mindenképpen jobb helyzetbe kerüljön. Általános kép, hogy a többség kom­fort nélküli, rossz állapotban lévő, kis lakás­ból kerül jobb komfortfokozatú, nagyobb mé­retű lakásba. A tapasztalatok szerint vannak olyan családok is, akik a saját erejükből sem­mit nem tettek a maguk boldogulásáért, de amikor ki kell költözniük, extra igényekkel lépnek föl az önkormányzattal szemben. Igyekszünk türelmesek lenni, és ha a bérlő végképp nem találja megfelelőnek a felkínált lakást, úgy felajánljuk, hogy keressen ő ma­gának. Arra is lehetőség van, hogy a lebontás­ra váró bérleményt visszaadja a bérlő az ön- kormányzatnak. Ilyen esetben ingatlanszak­értő felmérése alapján a lakás forgalmi érté­kének (piaci ár) 80%-át készpénzben kifizeti az önkormányzat. Dr. Hurbán Lajos ígérete szerint az idén is folytatódik a Középső-Ferencváros rehabilitá­ciója úgy, hogy a kiköltöztetésre váró bérlők sem járnak rosszul. A bontásokkal együtt járó zaj, por és egyéb kellemetlenségek átmeneti­ek, az eredménye pedig a XXI. századnak megfelelő városrész létrejötte, ahol a ferenc­városiak otthon érezhetik magukat. Ehhez az állampolgárok türelmére és együttműködésére is szükség van. Bartha Zsuzsanna A képernyő veszélyei A televíziók, a számítógépek és a videojáték­ok katódsugárcsöves képernyői azonos elven működnek. Ezt úgy kell elképzelni, mintha fi­nom vízsugarat irányítanánk a falra, a felgyor­sított elektronnyaláb ugyanígy söpri végig a képernyő fluoreszkáló felületét, amelyen pontról pontra kirajzolja a fénylő képet. Nem is lenne ez probléma, ha az elektronok energi­ája csupán a képet hozná létre. A valóságban azonban ennek az energiának egy része ala­csony és nagyon alacsony frekvenciájú sugár­zás formájában elszökik, ami elektromágne­ses szennyeződést okoz. Napjainkban gyakran ki vagyunk téve ennek a pulzáló elektromág­neses hatásnak. A képernyőn végigszáguldó elektron pulzáló elektromágneses sugárzást hoz létre, amely rövid távon felbontja az élő sejtek egyensúlyát. A tudományos kísérletek bebizonyították, hogy ez a káros hatás a kép­ernyő teljes körzetében mérhető, különösen a képcső előtti és mögötti 110 fokos körzetben. És ezek a hatások még a készülék lekapcsolá- sa után több órával is fennállnak! Az Egyesült Államokban már 1991-ben bizonyítást nyert, hogy a katódsugárcsöves képernyők nagyfokú károsodást okoznak az élőlényekben. Egyre gyakoribb a felnőttek megmagyarázhatatlan fáradtsága, idegrendszeri zavara, munkahaté­konyságuk csökkenése, a koncentráló képes­ségük és a memóriájuk romlása. Azoknál a ^Ferencváros gyermekeknél, akik túlságosan sokat nézik a televíziót, ill. sok időt töltenek a számítógép monitorja előtt, gyakori az agresszív magatar­tás, a romló iskolai teljesítmény. Orvosok, ta­nárok és szülők egyaránt aggódnak amiatt, hogy gyermekeink mindennapi életében egyre nagyobb szerepet játszanak a képernyővel kapcsolatos tevékenységek. Ugyanez a hely­zet jellemzi - korosztálytól függetlenül - a felnőttek életét is. Sajnos a képernyőkkel járó veszélyekről csak ritkán hallhatunk, jellem­zőbb ezeknek a cáfolata. A megfigyelések szerint a hatások többféle tünetben mutatkoznak meg. Ilyenek, pl. a stressz, a fejfájás, az idegesség, az agresszivi­tás, az alvászavarok, a szem elfáradása és a lá­tászavarok, a szervezet természetes védekező rendszerének csökkenése. Kísérletek igazol­ták azt is, hogy ha patkányokat ivarérettségük előtt katódsugárcsöves képernyő sugárzásá­nak teszneíc ki, közülük sok felnőttkorára nemzőképtelen lett. A katódsugárcső frekvenciája mindenen keresztül hatol: a falon, az emberi testen, a képemyőszűrőn, és még az ólmon is. A katód­sugárcsöves képernyő hatósugara a képcső át­mérőjének nyolcszorosát teszi ki. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy egy 50 cm-es kép­ernyő esetében négy méteres távolságban érezhetjük magunkat biztonságban. A legerő­sebb a sugárzás a képernyő előtti és mögötti 110 fokos kúpban. Sajnos a folyadékkristályos képernyők sem kivételek, a káros hatások ezeknél is megfi­gyelhetők. Tíz éven át tartó kutatás eredményeként megszületett egy hatásos védőszerkezet, amely 100%-ban kiszűri a képernyők káros sugárzását. A képernyőn elhelyezhető, két kis gömbről van szó, melyeket Svájcban, egy nemzetközi hírű laboratóriumban fejlesztettek ki. A védőrendszer ritka földfémek elektro­mágneses rezonanciájának tulajdonságait használja fel. Lényege: az ellenfázisú hullá­mok interferenciája esetén a hullámok kioltják egymást. Ugyanígy az említett kis gömbökben lévő ritka földfémek a képernyő biológiailag káros frekvenciáival azonos formájú és ampli­túdójú, de ellentétes fázisú hullámokat állíta­nak szembe, amelynek eredményeként a káros sugárzás megszűnik. A Svájcban kifejlesztett és az EU több or­szágában már használatos kis gömbök ha­zánkban is kaphatók, megfizethető áron. Bartha Zsuzsanna

Next

/
Oldalképek
Tartalom