Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. február / 2. szám
2003. február Ö nkormányzat Az éves költségvetés elkészítése az önkormányzat tevékenységei közül az egyik legjelentősebb. A büdzsében lévő számok jól tükrözik a képviselő-testület rövid távú céljait és a távlati elképzelésekre is lehet belőlük következtetni. Ez még akkor is igaz, ha a gazdasági környezet, az állami támogatások mértéke és az elkerülhetetlen kiadások nagysága közötti csekély különbség szűk mozgásteret biztosít az önkormányzat számára. Az idei költségvetésről Dr. Gegesy Ferenc polgármesterrel beszélgettünk.- Milyen bevételekkel számolhat a kerület?- A legnagyobb tétel az államtól kapott pénz, költségvetésünk mintegy kétharmadát teszi ki. Több részből tevődik össze, a normatív támogatásból, a személyi jövedelem adó helyben maradó részéből, a kötelezően előírt adókból, mint például gépjármű adó. Szerencsére vannak adóforrásaink, amelyeket nem a ferencvárosi polgároknak kell fizetniük. Tetemes, évente több mint egy milliárdos bevételt hoznak a vállalkozásokat érintő építmény- és telekadók. Jelentős forrásként tartjuk számon a vagyonértékesítésből az üres telkek, lakások, helyiségek, részvények eladásából befolyó pénzeket. Ezek egyre kisebb szerepet játszanak, hiszen az önkormányzati vagyon véges és az ebből származó bevételek erősen csökkeni fognak az elkövetkező egy-két évben. A költségvetés egészéhez viszonyítva sajnos csekélyek a díjbevételekből, járulékokból befolyó összegek, az önkormányzat működési bevételei. Ide idetartozik a gyermekétkeztetésre befizetett szülői önrész, a lakások, helyiségek bérleti díja. A működési bevételek teljes költségvetésünk mintegy tíz százalékát teszik ki. Hosszú távon növelnünk kell arányát, mert ez biztosíthatja majd beruházásaink forrását.- Mely tételek szerepelnek a kiadási oldalon?- Legnagyobb az önkormányzati intézmények fenntartására fordított összeg, ez nagyjából hasonló nagyságrendű, mint amennyit az államtól kapunk. Ferencvárosnak harminckilenc intézménye van. Jelentős tételt fizetünk ki személyek és tevékenységek támogatására, nagyságrendje körülbelül egyezik a helyi adókból és működési bevételekből befolyt összeggel. Ide tartoznak a szociális támogatások, a közbiztonsági, sport és kulturális támogatások, oktatási kiadások, park- és útfenntartás. Idén a költségvetés tizennyolc százalékát fordíthatjuk beruházásra és felújításra. Ez jó, meg egyben rossz hír is. Jó, mert szűkös lehetőségeink ellenére még ennyit tudunk erre fordítani, nem túl örömteli azonban, hogy jóval alacsonyabb, mint a tavalyi 35 százalék. Igaz, hogy ez az arány más kerületekhez hasonlítva kiugróan magas volt az előző évben.- Az állami támogatások mértéke ismert?- Teljesen pontos adatot csak akkor tudunk majd, ha a Magyar Közlönyben megjelenik. Az országgyűlés elé beterjesztett törvény és a várható módosítások ismeretében azonban elég jó közelítéssel lehet kalkulálni.- Sokaknak az a félelme, hogy az ön- kormányzatoknak nyújtott állami támogatások mértéke csökkeni fog. Ön hogyan látja ezt?- A különféle címen kapott állami támogatások szerintem arra lesznek elegendőek, hogy az intézményeinkben dolgozó közalkalmazottak és köztisztviselők számára előírt béremelést és a hozzátartozó adókat fedezzük. Ebből következik, hogy intézményeink esetében dologi kiadásokra, fejlesztésre, felújításra nem tudunk többet fordítani, mint tavaly, vagyis az inflációt nem tudjuk követni.- A költségvetés összeállításának első lépcsője a költségvetési koncepció elkészítése, ezt követi a konkrét számok tervezése, majd az önkormányzat rendeletet alkot. Most hol tart ez a folyamat?- A képviselő-testület decemberben fogadta el a koncepciót, most tárgyaljuk éppen a részletező számokat is tartalmazó első változatot, majd a második fordulóban megalkotjuk a költségvetési rendeletet. A koncepció a már régen kialakult fontosabb elveket tartalmazza. A munkánk igazi jelentősége most abban áll, hogy a képviselő-testületbe újonnan bekerült képviselők is megismerhessék, megvitathassák gazdálkodásunk főbb elveit.- Mik a főbb elvek?- Alapvető elhatározás, hogy az intézmények működési költségeinek növekedése ne érje el az infláció növekedésének mértékét, és semmiképpen se haladja azt meg, máskülönben nem lesz forrásunk beruházásokra, felújításokra. Felhalmozási lehetőségeinket nem akarjuk pénzügyi befektetésekre fordítani, mivel azt gondoljuk, hogy az esetleges jó hozam elérése is azzal a hátránnyal járna, hogy egy-két évig lekötné a pénzünket és nagy mértékben lassítaná a kerületi beruházások megvalósulását. Inkább azt választjuk, hogy a napi kiadásokhoz szükséges ösz- szeg biztosításán felüli bevételeinket a beruházások folyamatos finanszírozására fordítjuk. Fontosnak tartom, hogy csak támogatott hitelt vegyünk igénybe, amelynek a kamatai nem haladják meg az infláció mértékét, a törlesztőrészletek ne terheljék meg túlságosan az éves költségvetést. Alapvető célkitűzésünk a tömbrehabilitáció folytatása. Rendelkezésre álló forrásainkat a Középső-Ferencvárosra fogjuk koncentrálni ebben az évben újra.- Gondolom, a koncepcióban köny- nyen megegyeznek a képviselők, de nem lehet könnyű a konkrét számokkal egyetérteni.- Valóban, amikor a képviselők megismerik, hogy az általuk képviselt területre menynyi jut, akkor megpróbálják keményen érvényesíteni az adott terület érdekeit. Sokkal könnyebb általában elfogadni, hogy szűköFerencváros sek a keretek, mint szembesülni azzal, hogy mennyi jut egy feladatra. A koncepció elfogadásában érdemi vita folyt. Ellenérvként elhangzott, hogy a működési kiadásokra ugyanannyi, beruházásra és felújításra kevesebb jut, mint tavaly, ami elfogadhatatlan. Sajnos nem tudjuk növelni bevételeinket, így nem marad más megoldás, mint egy erős megszorításokat tartalmazó költségvetést készíteni. Ez persze senkinek sem öröm, ebben nincs közöttünk nézet- különbség.- Mondhatjuk azt, hogy a várható bevételek és kiadások közötti csekély különbség meglehetősen kevés mozgásteret biztosít az önkormányzat számára?- Igen, ez a helyzet.- Ha az intézmények kiadásainak növelésére csak az infláció mértékénél kevesebb összeget fordíthatnak, akkor adódik a következtetés, hogy esetleg csökkeni fog a szolgáltatási színvonal. Ön mit gondol erről?- Az eddig elért szintnek nem szabad csökkennie. Az elmúlt két évben az intézmények dologi kiadásai az inflációt meghaladóan emelkedtek. Azt gondolom, hogy az átlag feletti, jobb évek biztosítják most a szintentartást.- A költségvetés tervezését Ön szoros ellenőrzése alatt tartja. Más polgármesterek is ennyire kézben tartják ezt a területet?- Úgy tudom, hogy a legtöbb helyen a pénzügyi iroda vezetője végzi ezt a tevékenységet. Fontosnak tartom, hogy tudjam, mi mennyibe kerül és miért. A szakágazatok munkájába természetesen nem akarok beleszólni, de sokirányúan kell tájékozódnom ahhoz, hogy kiállhassak a jó ötletek mellett, mint például a ferencvárosi diákok jogosítványhoz jutásának vagy a nyelvvizsgának a finanszírozása. Két területtel foglakozom személyesen a legtöbbet, a pénzüggyel és városfejlesztéssel. Ezeket stratégiailag fontosnak tartom, mert meghatározzák a jelenünket és a jövőnket. Kleer László I>r. (»cgcsy Ferenc
