Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. szeptember / 9. szám
A Fáy András reálgimnázium múltjából A Fáy András reálgimnázium 95 esztendővel ezelőtt, 1908. szeptember havában nyílt meg, mint a Vili. kerületi állami főgimnázium fiókintézete. Az 1917—1918-as tanévtől önállóvá vált, majd az 1920-1921-es iskolai évben az anyaintézettől is független lett, mint a budapesti IX. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium. Reálgimnáziummá 1924-ben alakult. Dr. Fodor Gyula volt az iskola első igazgatója, aki 1918-ban bekövetkezett haláláig vezette az intézetet. Őt követte Korpás Ferenc, akinek utódja, 1924. szeptemberétől a pesterzsébeti állami Kossuth Lajos reálgimnázium volt igazgatója, Haszler Károly lett. Az iskola első otthona a Tűzoltó utcában volt, majd 1910 szeptemberében a Mester utca 65. első emeletére költözött. Később az osztályok egy része a Gróf Haller, a Tűzoltó, és az Ernő utcák közt fekvő fővárosi fabara- kok egyikében nyert elhelyezést. Az önállóvá vált iskolába a megfelelő épület, a kellő felszerelések, a segédeszközök hiánya, a szétszórtan elhelyezkedő osztályok, valamint az eredményes tanítást veszélyeztető mostoha körülmények miatt szinte csak a szegényebb sorsú fizikai dolgozók, kisiparosok járatták gyermekeiket. A tanári testület kitartásának köszönhetően 1919 tavaszán dr. Hermann Győző parancsnoksága alatt megalakult a 18. Lóczy Lajos cserkészcsapat. A cserkészmozgalom jelentősen hozzájárult a tanulók oktatásához, gondos neveléséhez. 1921-ben létrejött a Lóczy fiúk fúvószenekara, amely 1922-ben már a nyilvánosság elé léphetett, méltón képviselve a magyar cserkészetet itthon és külföldön egyaránt. Ezzel szinte egy időben megszervezték az Ifjúsági Segítő Egyesületet és megalakult az egyházi és világi énekkar Janson Vilmos, majd az „Ifjúsági Vöröskereszt Csoport” Hermann Győző vezetésével. Az intézmény tanulmányi előmenetelét jelzi, hogy az 1923- 1924-es tanévben a budapesti rangsor harmadik helyén végzett. Az 1921. év sorsforduló volt. Ekkor Usetty Ferenc képviselő kezébe vette az új épület megvalósításának ügyét. Interpellációjára adott válaszában Vas József miniszter megígérte, hogy az intézetet mielőbb megfelelő épülethez juttatja. Usetty ezt megkönnyítette azáltal, hogy az új épület számára megszerezte a fővárostól a Márton-Mester-Szvetenay utcák közötti 1100 négyszögöles telket. Á kultuszkormányban történt változás folytán, most már Klebensberg Kuno miniszter személyében, hathatós pártfogóra és lelkes apostolára talált a hajléktalan intézet. Az építkezés 1922 augusztusában a tornacsarnokkal kezdődött. Dr. Fábián Gáspár és Lechner Lóránd építészekkel a tanári kar egyeztette és megvitatta az épület belső berendezését. Az intézet, angol rendszer szerint, négy pavilonból állt. A főépület az osztályokat, egy a tornacsarnokot, egy a szertárat és a laboratóriumot, a negyedik az igazgatói és szolgálati lakásokat foglalta magába. Evek teltek el az építkezéssel. Mindez nem az illetékesek jóakaratán, hanem a nehéz pénzügyi viszonyokon múlott, amelyeken a legjobb szándék is hajótörést szenvedett. 1924 őszére a tornacsarnok készült el, 1925 júliusában az igazgatói és szolgálati lakásokat adták át. 1926 végére készen állott a szertárépület, majd 1927-ben tető alá került a főépület is. így 1928 augusztusában sor került az intézet oly régóta nélkülözött, végleges otthonba költözésére. A kitűnő pedagógusokból álló tanári testület lelkes, odaadó munkássága és az ifjúság hűséggel párosult szorgalma tartotta fenn és mentette meg az intézetet. A Fáy András Diákszövetség az intézet hősi halottad emléktáblán örökítette meg, amelyet 1929. június 9-én kegyeletes ünnepség keretében lepleztek le. A nemzeti mozgalom és szociális haladás, az erőfeszítés és támogatás viszonosságának és kölcsönösségének tudata vezette tanári testület 1921. szeptember 1-jén Fáy Andrást választotta az intézet névadó eszményképének. Fáy András 1786. május 30-án Kohányban (Zemplén megye) született, régi nemesi református családban. Sokat foglalkozott irodalommal, de leginkább életbölcsességgel és hazafias érzéssel teli meséivel tűnt ki. Része volt a Nemzeti Színház megalapításában. Buzdított Széchenyi eszméinek követésére. Tiszteletbeli tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának és első igazgatója a Kisfaludy Társaságnak. Ő alapította a Hazai Első Takarékpénztárt (1940). Életének célja volt - saját szavai szerint - a „hazának használni akarás”. Minden munkát vállalt, a „haza mindenese” volt, de jutalmat nem fogadott el érte. 1864. július 26-án halt meg. Hamvai a budapesti Kálvin-téri református templom kriptájában pihennek. Dr. Kozáry Gyula Felső sor (balról jobbra): Podhradszky Kálmán. Danielisz Lajos. Uhlitz Ágoston, Zachár Emil dr.. Vitéz Bodor Aladár dr„ Csehéry Aladár. Középső sor: Éri Emil. Kiss László. Vitéz Mátyás, König József. Koczab Frigyes dr, Janson Vilmos. Kővári István, Pável Benő dr. Kováts Gyula dr. Alsó sor: Fóka Gyula, Nagy István, Varannai István. Perlaky Gábor, Haszler Károly igazgató, Schmidt Pál. Nagy Béla, Győri János, Rózsa Kálmán. 9 2003■ szeptember
