Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. augusztus / 8. szám
2003■ augusztus A sportosok Ketten vannak. Titulusuk tanácsos, vezető tanácsos, csak any- nyira érdekes, hogy bárki fordul hozzájuk, eligazítják az illetőt, ellátják tanáccsal. Ők a „sportosok”. Mit, hol, hogyan, mikor érdemes csinálni? Hogy miért? Természetesen az egészséges létért, a közösséghez tartozásért, hogy diák, fiatal, felnőtt és harmadik életkorba lépett (nem öreg!), megtalálja a kedvére valót. Majthényi Anikó és Völgyesi Attila a Petőfi-híd lábánál, egy kis irodából - no meg állandóan a helyszínen - szervezi a különféle eseményeket, segíti a kerület sportéletét, és - sok lelkes, civil önkéntessel - olykor csodát tesz. Akkor, amikor az asztalitenisz rajongói összegyűlnek a Péceli úton, és püfólik a labdát, no meg egymást a győzelemért. (Legközelebb augusztus 19-20-án, az Alkotmány Kupán.) Vagy akkor, amikor a 23 szakosztály valamelyike túrát szervez, és oda olykor nemcsak a törzsvendégek mennek el. De nem kevesebb a segítség a tucatnál több sportegyesület körül sem. Azok úgy szervezik rendezvényeiket, hogy számítani lehet rájuk, lassan hagyományossá válnak. Ilyen a Közgáz Streetball tornája (szeptember elején), a Lakótelepi Sportnap a Nyúldombon és környékén (szeptember 14.), az akadályverseny a Kiserdőben (október 18.), vagy a lakossági túra (november 9.). A nyugdíjasok Challange Day (Kiséggel szervezzen programot. Akkor mindenki hozza, amije van. Az egyik klub a szervezést, a bíráskodást vállalja, a másik a helyszínt adja, a következő a so- kadalmat biztosítja. A részvétel valamennyi rendezvényen ingyenes. Minden induló a nevezéskor hívás Napja) rendezvénye, a FÉG, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (Ludotéka), vagy a Siketek SC 1-1 programja, előre tervezhető, kellemes napot kínál a résztvevőknek. Ha lenne több létesítmény, terem, s nem kellene a nehezen szerzett pénzekből - olykor más kerületekben - helyszínt bérelni, akkor köny- nyebb lenne az élet. A kerületi sportegyesületeket összefogó Sportszövetség vezetője Keszler Katalin (FSZSE), aki sportosaink segítségével törekszik arra, hogy havi rendszereskap egy sorszámot, afféle tombolajegyet, és azzal is nyerhet. A kisebb kerületi cégek ugyanis gyakran adnak kiosztható tárgyakat. A „nagyok” soha! Ez - tudjuk - nem a reklám helye, de a Vörös Postakocsi, vagy a Sunbody fitness mindig megtalálja a segítés módját. Különlegességek is „betörtek” a kerület sportéletébe. A Technikai és Tömegsport Egyesület vízi hokisai már nemzetközi babérokat is szereztek. A kosárlabdázók - korhatár 55-80 év! - pedig a Lónyai Református Gimnáziumban különcködnek hasonló sikerekkel. Igazi csemegére készülhetnek a kerületiek november végén: a híres londoni 6:3 ötvenedik évfordulóján sporttal, filmvetítéssel, szellemi vetélkedővel fűszerezett programot készít elő a „csapat”. Az igazi sportélet azonban korábban, az óvodákban, iskolákban kezdődik. A kerületi testnevelők augusztus végén összeülnek, s megbeszélik, ki mit vállal, legyen-e változás az elmúlt évihez képest. Az öttagú vezérkar ezután összeállítja a programot, a versenynaptárt. Tizenkét iskola szerepel ebben, s aki rendező, létesítményt ad, az bérleti díj helyett „fejkvótát” kap a résztvevők után, melyet sportszerre, sportfelszerelésre költhet. így minden e célra fordított fillér a gyerekeké. (Kár, hogy a kerületben élő, fővárosi illetőségű iskolák nem tudnak csatlakozni e rendszerhez, mert vezetőik nem akarnak „beletenni” a közösbe.) A sportosok 12 millió forintból gazdálkodhatnak évente. Ennek egyharmada pályázati úton elnyerhető - ebből részesülnek az óvodások is - és lehet rendezvényt, sportnapot, tábort, kirándulást szervezni belőle. A többi pénz a versenyrendszer működtetésére, illetve a testnevelők továbbképzésére megy el. Úgy tűnik, haszonnal! Hárshegyi János o Ferencváros ISI
