Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. augusztus / 8. szám
Sport „Lesz még egyszer ünnep a világon”? Albert Flórián a Ferencváros „örökös bajnoka” (1974), „aranydiplomása” (1984) mindennapjait a Fradi-pályán tölti. Minden idők egyik legkiválóbb magyar labdarúgója, sokunk „Császára” 537 mérkőzésen 383 gólt szerzett zöld-fehér színekben, háromszor volt gólkirály, négyszer magyar bajnok, kétszer kupagyőztes csapat tagja. Egyedüli magyarként kiérdemelte az Aranylabdát, ami azt jelenti, hogy Európa legjobb labdarúgójává választották (1967) „mértékadó” szakemberek. Véleményére, gondolataira, előremutató észrevételeire, úgy gondolom, nem csak én vagyok kíváncsi.- Hogy van ifjúkorom bálványa, aki jellegzetes mozdulattal áll előttem - csípőn álcázás akinek ősz haját is figyelembe véve, fiatalos, huncut tekintetáből ma is az a derű árad, amit sok-sok áwel ezelőtt volt szerencsám megismerni?- Jól vagyok.-Lehetne ezt egy kicsit bővebben kifejteni?- Annyira nem vagyok jól.- Magánemberkánt?- Nincs okom panaszra. Azzal foglakozom, amit szeretek. A családom mellettem van, unokám pillanatokon belül iskolás lesz és elkezdi a futballt, előkészítő csoport szinten, mert, természetesen évek óta ott van a pályán.- Labdarúgó szakemberként is jó a közérzete?- Na, ezt már tényleg bővebben fejthetem ki. Közel sem annyira, mint privátim.- A miértet nem kellene kérdeznem, hiszen II éves kora óta tartozik a klubhoz, amikor egy Füles Jóska nevű szurkoló elvitte Száger Misi bácsihoz.- Akkor még ezzel foglalkoztak a szurkolók, bár a „valódiakkal” ma sincs semmi gondom. Talán csak az, hogy egyre csökken a számuk.- Nyilván őket a jó foci érdekelné, s szeretnék a gyermekeiket, unokáikat is magukkal hozni a mérkőzésekre?- Igen. Amikor én idekerültem, s még utána is hosszú ideig, ünnep volt meccsre járni. Ma nem az. Ma nem ültetheti a nyakába az unokáját a nagyszülő „gyere, viszlek a pályára”.-A ,Jcöritést” látjuk, de a pályán nem lehetne valamit tenni annak érdekében, hogy legalább elgondolkozzon rajta?- Akkor fog ezen elgondolkozni az igazi szurkoló, ha tényleg ünnepnek tekintheti a programot. Ha azt látja a pályán, hogy ha akad is 1-1 gyengébb teljesítmény - egy csapatsportnál ez természetes - de a többiek átsegítik a gyengélkedőt, s ő a következő mécsesén „visszaadja” a kölcsönt.- Most többnyire tizenegyen gyengélkednek, és nincs aki segítsen.- Szerintem a feltételek nélküli szerződte- tési rendszer az alap ok. Amikor 1974-ben bevezették, speciálisan „magyarra” sikeredett. A játékos csak annyira hibás, hogy kicsikarja a számára legkedvezőbb feltételeket. Ha lehet teljesítmény nélkül is pénzhez jutni - és ez a „speciálisan magyar” - akkor örömmel ír alá, s megszűnik a teljesítménykényszer. A másik ok, hogy tucatjával hozzuk a középszerű, kiöregedőben lévő külföldi futballistát. Ha véletlenül egy pályája elején álló labdarugó vetődik ide, azt vagy nem „veszik’egy normális ország normális bajnokságában, ha mégis vennék, azonnal továbbáll, azaz csak ugródeszkának kell neki a magyar foci. Eközben elveszi a helyet a tehetséges magyar fiatalok elől, akiket ugyan nehezebb kinevelni, de biztos, hogy nagyobb a kötődésük, mint az importáltaké. Ami még elszomorít, hogy látom, amint e tehetségek napról-napra adják alább az igényeiket, s ,jó lesz nekem az NB II.” jelszóval, még az eléjük dobott kesztyűt sem veszik fel. Rohamosan csökken a színvonal.- Ha valahol, akkor az FTC-ben lehetne tenni, hogy ez másképp legyen.- Szűcs Lajossal és Rákosi Gyulával folyamatosan keressük a tehetségeket. Tele van velük a Népligeti pálya, de ők is látják, amit az imént elmondtam, s a mókuskerék csak fo- rog-forog. Hollandiában akkor lendült fel a futball, amikor „beszerezték a gyarmatokról” a 10-12 éves tehetségeket, elkezdtek velük foglalkozni, s lett egy világszintű Ajax, vagy Feyenord. Európa ma is tele van kitűnő hollandjátékosokkal. Az angolok kicsit másképp gondolkoztak: van olyan csapat, ahol csak elvétve találni hazai focistát. Igaz viszont, hogy ott csak a „minőségnek” kínálnak szerződést.- Az angolohól más példákat is átvehetnénk. Gondolok itt a „sárga vonalra", amit ha átlép a néző, komoly felelösségre-vonásra számíthat.- Ott is befurakodott a szurkolók közé egy olyan réteg, amelyik nem oda való. Egy kis összeurópai dádá, és vagy máshová orientálódtak a renitensek, vagy megtanultak viselkedni. Jó volna elérni mindezt idehaza is.- Mikorra prognosztizálható ez?- Nem jós vagyok, csak egy sokat megélt sportember, aki ismételni tudja önmagát: ha újra ünnep lesz meccsre járni, akkor lehetünk elégedettek. HJ Ferencváros^ 25 2003 augusztus • i B öcsúmcccs - búcsúgól ; ■ * - • J ■
