Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. december / 12. szám
;U P^jtMÍjmqmvyinyn mKTT» I f%lHlu^UiikTw<rMIIW*I- - ,^ ^^^MaÉÉbBMHÉÉBÉflHBHBÉKslÉBÉÉfeÉ^ Az aprócska üzletbe lépve kis csengő jelzi, hogy vevő érkezett. Mosolygós úr köszön és érdeklődik, mivel szolgálhat. Ki gondolná, hogy egy 85 éve, Losoncon alapított órásüzlet hírnevét ápolja Mega Klára és Dániel a Ferencvárosban, az Üllői úton?- Az üzlet alapítási éveként 1918 szerepel. Mit rejt ez a dátum? - kérdeztem Mega Dánielt.- Az órásmesterség nálunk családi hagyomány. Nagypapám volt az első, aki 1918-ban Losoncon nyitott óra- és ékszer üzletet.- Hogyan került a család a Felvidékről Budapestre?- AII. világháború utáni kitelepítések következtében. Előbb az Üllői út elején dolgoztunk, majd az 1950-es évek második felétől a jelenlegi helyünkön, közel a Nagyvárad térhez.- A Rákosi rendszer nem arról volt híres, hogy kedvelte volna a kisiparosokat, az önök üzletét mégis meghagyták?- Az üzletet nem sajátították ki, de az ösz- szes ékszert államosították, és ami csak mozdítható volt, azt mind lefoglalták. Nagyapám és édesapám sosem gondolták volna, hogy egyszer majd kizárólag az órák javításából kell megélniük, az élet azonban így hozta.-A húgával, akivel együtt vezetik az üzletet, nem gondoltak arra, hogy ismét áruljanak ékszert is?- Ha nem is olyan szinten, mint eleink idejében, de már tettünk lépéseket profilunk bővítésére. A megvalósításra az ad reményt, hogy a húgom fia kitanulta az órás mesterség mellett az ötvös szakmát is, és majd ő viszi tovább a családi hagyományt.-Ön és a testvére hol tanulták az órás mesterséget?- Mindketten édesapánk tanítványai voltunk, és miután letettük a mestervizsgát, azóta órásmesterként keressük a kenyerünket. Jómagam már az 1970-es évek elejétől dolgozom itt. A húgom 1985-ben vette át, s azóta családi kisvállalkozásként működtetjük az üzletet.- Mikor dőlt az el, hogy önök ketten is az órásmesterséget tanulják ki?- Az én esetemben ez egyértelmű volt, a húgom azonban csak később döntött a szakma mellett, ugyanis a nagymama varrónőnek szánta.- Mennyire gyakori, hogy a szebbik nem képviselői az órás mesterséget választják?- Nem túlságosan, de vannak néhányan.- Mi adja napjainkban az órásmesterség szépségét?- Az ismét divatba jött mechanikus órák. Az egykor fiókba zárt időmérők előkerültek, és még a fiatalok körében is hódítanak. Ugyanígy feltámadt az érdeklődés a faliórák és az órakülönlegességek iránt is.- Milyen gondokkal küzd ma egy órásmester?- Egyrészt a bevásárlóközpontok elszívják a vevőket, másrészt sokan másfél év után „eldobják” az órájukat, és inkább vesznek egy újat az elemcsere helyett. A forgalom növelése érdekében apróbb ajándéktárgyak árusításával is kibővítettük a választékunkat, úgy tűnik, hogy erre volt is igény. A családias kis üzletbe vissza-visszajámak a régi ügyfelek, akik hajdan még a Mega testvérek édesapjánál javíttatták óráikat. Mega Klára és Mega Dániel jól ismerik az üzlet törzsközönségét, mindenkihez van egy-egy kedves szavuk úgy, ahogy egykoron nagypapájuk és édesapjuk tanította őket. B. Zs. 4. Szent Borbála védőszentje a bányászoknak, a tüzéreknek és a váraknak. A legenda szerint Kis-Azsiában élt, és keresztény hitéért fejezték le. Hajdan a lányok ezen a napon tettek cseresznyefaágat vízbe, s ha a Borbála-ág karácsonyra kivirágzott, házasságot jelentett. Délnyugat-Magyarországon e napon tilos volt mindenféle női munka. Egyes helyeken a férfi vendég nem volt szívesen látott, mert elvitte a ház szerencséjét. 6. Szent Miklós a keleti egyház legjelentősebb szentje. A IV. században élt a kis- ázsiai Myrában. Segítette a szegényeket, nincsteleneket. A legenda szerint egyszer egy nyitott ablakon aranyakat dobott be három hajadonnak, akik így tisztességgel férjhez mehettek. Innen ered a szokás, hogy a gyermekek a mai napig az ablakba teszik kitisztított cipőjüket, s várják a Mikulást. 13. „Szent Lucának híres napja, a napot rövidre szabja.” A hagyomány szerint nem volt szabad e napon fonni, kenyeret sütni, lúgozni. Ekkor kezdték faragni a Luca-széket, amelyet karácsonyra kellett elkészíteni úgy, hogy minden nap csupán egy műveletet lehetett rajta elvégezni. Innen ered a mondás: „Sokáig készül, mint a Luca széke.” Karácsony este aztán elvitték a templomba, éjféli misére. Készítője ráállva megláthatta kik a falu boszorkányai. 28-án Aprószentek napja. Heródes tömegvérengzésének emléknapja. Mivel akkor a kisfiúk estek áldozatul, most a lányokon a sor. Aprószentek hajnalán a legények alig várták, hogy törleszthesse- nek. A korbácsot 8 fűzfavesszőből fonták, ezzel verték meg azt, akinek jót kívántak. Azt tartották, hogy akit aprószentek napján nem korbácsolnak meg, a jövő évben beteges lesz, vagy nem fog férjhez menni. Ferencváros foto: Tilt tő
