Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)

2002. április / 4. szám

2002. április F erencváros Megkezdi munkáját a Ferencvárosi Kerületőrség A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének februári ülésén a képviselők elfogadták a Ferencvárosi Közterület-felügyeletről és a Kerületőrségről szóló rendeleteket. A közterületek rendjének és a közbiztonság javítását célzó rendeletek végrehajtásáról kérdezzük Fekete Antalt, a Ferencvárosi Közbiztonsági Kht. ügyvezető igazgatóját. Ferencváros: - Az elmúlt időszakban a Képviselő-testület sűrűbben foglalkozott a közbiztonsággal, mint korábban. Ennyire romlott a helyzet? F.A. - A Ferencvárosi Önkormányzat az el­múlt egy-másfél évben sok kezdeményező in­tézkedést tett a közbiztonság javítására. Megal­kotta a Közbiztonsági Koncepciót, megalapítot­ta a Közbiztonsági Kht.-t, előkészítésre került, és május végére beindul a kamerás térfigyelő rendszer első üteme, nemrégiben pedig megal­kotta az említett két rendeletet. Az nem mondható, hogy a közbiztonság helyzete ennyire romlott volna, inkább arról van szó, hogy az önkormányzati képviselők jól érzékelik a lakossági biztonságérzet milyensé­gét. S ahogy a jelenlegi helyzettel a lakosság sem elégedett, szükségesnek látták a jelzett in­tézkedéseket. Szerencsére a közterületeken ál­talában nem súlyos bűncselekményekről van szó, legalábbis a szó jogi értelmében. Inkább közterületi devianciáról, a kisebb súlyú garáz­daságról, amelyek pont elegek ahhoz, hogy az ember nyugtalan legyen, ha a gyerek nem ér ha­za sötétedés előtt, ha nem mer nyugodtan vé­gigmenni az utcán, ha nem szívesen „töri” át magát a sarki ffiszerbolt előtt sörözgető ember­gyűrűn, és sorolhatnám. Fv: - A felsorolás koncentrált intézkedés- sorozatot jelez. Mit fog érzékelni a lakosság ezekből, és mikor? F.A. — Az önkormányzat vezetése úgy ítélte meg, hogy a rendőrség eszközei a helyzet javí­tására nem elegendőek, ezért ebbe a rendszerbe önkormányzati pénzt és más eszközöket is szükséges beforgatni. A felsorolt közterületi de­vianciákat a rendőr, és a közterület-felügyelő jogosult megszüntetni. Rendőrből kevés van, közterület-felügyelet eddig is működött a kerü­letünkben, de nem önálló szervezetként, hanem a fővárosi szervezet alközpontjaként. A főváro­si irányítás miatt a közterület-felügyelők nem mindig azt ellenőrizték, ami a kerületi sajátos­ságoknak a leginkább megfelelt volna. A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő­testülete ezért rendeletet hozott az önálló Fe­rencvárosi Közterület-felügyelet létrehozására, amely a IX. kerület tulajdonában lévő közterü­leteken elsősorban az önkormányzati rendele­tek betartásának ellenőrzésével segíti a közterü­leti rend javítását. Fv: - Ez az intézkedés mindössze szerve­zeti módosításnak látszik. Milyen konkrét intézkedések egészítik ki ezt a rendeletet? F.A. - Erre a válasz mindjárt a másik rende­let, azaz a kerületőrség létrehozása. Kerületőr­ség alatt egy önkormányzati, városrendészeti egységet kell érteni, amelynek a tagjai párban, vagy a rendőrökkel, közterület-felügyelőkkel, polgárőrökkel járőr-párokat alkotva, járőrözés­sel lefedik Ferencváros egész területét. Április első napjaitól a kerület lakossága találkozhat a képen látható formaruhában, gyalog, vagy gép­kocsival járőröző kerületőrökkel a kerület köz­területein. A kerületőrök formaruháján jól lát­ható lesz az önkormányzat címerét is tartalma­zó kerületőri logo. Azt, hogy a kerületőr szolgá­latban van, a sorszámozott jelvény és az ugyan­ilyen sorszámmal ellátott fényképes kitűző iga­zolvány tanúsítja. A formaruha egyébként sötét­zöld dzseki, halványzöld ing, fekete nadrág és szürke nyakkendő, valamint az említett logoval ellátott fekete sapka. Nyáron a ruházat ugyanez, csak dzseki helyett rövid ujjú ing. Fv: - Milyen jogokkal és önvédelmi eszkö­zökkel rendelkeznek a kerületőrök, gondol­va itt az utcákon időnként randalírozó erő­szakos elemekre? F.A. - A kerületőrök jogosítványai nem tér­nek el bármely — a közterület rendjét megvéde­ni akaró - állampolgárétól azzal a különbség­gel, hogy a kerületőr erre van kiképezve, és ez a feladata. A különbség persze tovább is sorol­ható, hiszen a rendőrrel, közterület-felügyelő­vel történő közös járőrözés során a tényleges intézkedést e hatósági személyek gyakorolják. Ennek megfelelően a törvényesség betartása garantált. Alapgondolatként azonban a kerület­őr, ha olyat tapasztal, ami a közterület rendjét sérti, első lépésként - ha erre a lehetőség adott — mindössze kéri a cselekmény abbahagyását, felhívja a szabálysértőt a szabálysértés tény éré, és annak következményeire. Köznapi értelem­ben véve, arra a magabiztosnak tűnő kérdésre, hogy „na és, ki mer nekem szólni?!”, lesz pozi­tív válasz, lesz, aki ezeknek az embereknek mer szólni, és a kerületőrség segíteni fog a társadal­mi közgondolkodás erősítésében, hogy nem a normálisan viselkedő állampolgárnak van az utcán félnivalója. A kerületőrök egyébként önvédelmi eszközt nem viselnek, ez is mutatja, hogy ez az egység egy alapvetően polgárbarát, és nem erőszak­szervezet. Tagjai fizikailag jól felkészített, ön­védelmi sportokban jártas fiatalemberek, pon­tosan megismerték azokat a módszereket, ami­vel erőszak nélkül lehetőség van a szabálysértés megszüntetésére - ha pedig e módszerek még­sem elegendőek, úgy a rendelkezésükre álló fo­lyamatos rádiókapcsolaton keresztül azonnali rendőrségi, hatósági segítséget kérhetnek. Az, hogy az ilyen kérésre azonnal lesz rendőr, a Közbiztonsági Diszpécserközpont a garancia, amely a kerületi rendőrkapitányságon működik. A kerületőrök egyébként jogi védettséget él­veznek. A rendőrrel, közterület-felügyelővel történő közös járőrözés esetén, ha őket támadás éri, az a támadó szempontjából büntetőjogilag ugyanolyan cselekménynek minősül, mintha a rendőrt támadta volna meg. Fv: - Mekkora létszámmal fog működni a kerületőrség? F.A. - Az említettekből látszik, hogy a köz­terület biztonságának javítását nem kizárólag a kerületőrségtől várjuk, hanem attól, hogy mos­tantól e feladatra több szervezet - közöttük a kerületőrség is - összefog, napi szinten koordi­nálja feladatait, s emellett e munkába társadal­mi szervezeteket is igyekszik bevonni. A kerü­letőrség a rendőrséggel, a közterület-felügyelet­tel és a Ferencvárosi Polgárőr Egyesülettel kö­zösen - ez összesen több mint 30 főt jelent - napi 12 órában (és nem csak munkanapokon), összesen öt járőr-útvonalon, folyamatos járőrö­zést végez, megelőzve, megakadályozva a köz­területi deviáns cselekményeket. Egy önálló járőrpárral találkozhatnak a fe­rencvárosiak Belső-Ferencvárosban, a Vámház krt - Üllői út - Ferenc körút és a Duna által ha­tárolt területen, másik járőrpárral Középső-Fe- rencváros területén, és szintén külön járőr-pár­ral a József Attila-lakótelepen. Ezek mellett gépkocsival járőrözünk a Ferencvárosi Pálya­udvar, az Aszódi úti lakótelep és a Gubacsi út körzetében. A felsoroltakon túlmenően lesz egy külön gépkocsis járőrpár, napi 24 órában, rendőrrel, amely járőrpár a rádiós bejelzések, vagy lakossági bejelentések alapján a kerület­nek arra a pontjára megy, ahol arra a leginkább szükség van. Fv: - Ezek szerint lesz módja a lakosság­nak is segítséget kérni, bejelentést tenni? F.A. - Igen, mégpedig két módon. Az egyik nyilván a közvetlen személyes kapcsolat, hi­szen nem kell egy hónapnál több, és a kerület lakói számára ismertek, megszokottak és elfo­gadottak lesznek a kerületőrök. A másik megol­dást a folyamatosan működő Közbiztonsági Diszpécserközpont jelenti, ahol reményeim szerint júliustól egy ún. „80”-as, azaz díjmente­sen hivható telefonvonal áll a lakosság rendel­kezésére, ahol az ilyen azonnali segélykérést, bejelentést meg lehet tenni. Ennek a számát a közeli hetekben közzé fogjuk tenni, s ebben a lapban is folyamatosan olvasható lesz. 4 ÍFerencváros Módosított rendelet a távfűtési díjak elszámolására A fővárosi közgyűlés február 28-i ülésén módosította a távhőszolgáltatási díjak megállapításáról szóló rendeletét. Ezt kö­vetően - ha a fogyasztók igénylik - külön tüntetik fel a fűtésre és külön a melegvíz- készítésre elszámolt hőmennyiséget. Az új rendszer nagyban javítja a díjszétosztás és a számlázás áttekinthetőségét, érthetősé­gét. A fogyasztók tulajdonában lévő költ­ségmegosztók utólagos leolvasása, kiérté­kelése szükségessé teszi a távhőszolgáltató által már elszámolt időszak visszamenőle­ges elszámolását is. Ez jelenleg gyakran azért húzódik el, mert néhányan a befizeté­si kötelezettségüknek vonakodva, vagy egyáltalán nem tesznek eleget, s a távhős- zolgáltatónak nincs joga az elmaradt befi­zetést követelni. Amennyiben a fogyasztók igénylik, a visszamenőleges elszámolást a távhőszolgáltató köteles évente legfeljebb két alkalommal térítésmentesen elvégezni. A külön fűtési és külön melegvíz-kimuta­tás arányok szerinti díjszétosztásra vonat­kozó kötelezettség a következő fűtési idény kezdetén, 2002. október 15-én lép hatályba. (DeákPress)

Next

/
Oldalképek
Tartalom