Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. április / 4. szám
Ferencváros Városfejlesztési koncepció nagy távlatokban 2001 decemberében elkészült Budapest városfejlesztésének hosszú távú koncepciója, mely egy reális, 15 éves távlatú fejlesztési stratégiát is felvázol. A tervezeten négy éve dolgozó szakértői bizottság munkájával a szakmai közönség, de minden laikus érdeklődő is megismerkedhetett a nyilvános vitafórumokon, melyeknek a városháza díszterme adott otthont. Megyeri Zsuzsanna A témák és az időpontok: Február 19-én a Gazdasági fejlődés perspektívái, regionális összefiiggések, március 12-én Az épített és természeti környezet fenntartható fejlesztése, március 19-én a Társadalmi fenntarthatóság, oktatás, kultúra, március 26-án a Térbeli fejlődés a városban, közlekedési, műszaki infrastruktúra. A négy év alatt elkészült anyagot a főváros elküldte a kerületeknek, a szakhatóságoknak, a gazdasági, társadalmi és civil szervezeteknek, az észrevételeket április 15-ig várják. Az ezek alapján módosított koncepció várhatóan a nyár elején kerül a fővárosi közgyűlés elé. A koncepció létrejöttének körülményei A fejlesztési stratégia előkészítését a városvezetés által kiírt közbeszerzési pályázaton győztes Városkutatás Kft. végezte el további szakemberek bevonásával. Tosics Iván, a Kft. vezetője elmondta, hogy azért kell a főváros jövőjére komplex terv, mert Európában a határok leomlásával megnőtt a régiók, de főleg a nagyvárosok szerepe, ugyanakkor az infrastrukturális lemaradás miatt háttérbe szorulhatunk. Az is tény, hogy Budapest lakóinak száma 1990 óta 12%-kal csökkent, miközben az agglomeráció lakossága 18%-kal nőtt. A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutatóközpont Kht. 2001 októberében kutatássorozatot indított, melynek vizsgálata szerint ez a folyamat megfordul, 2002-ben megindul a visszaköltözés Budapestre. A kutatási adatok szerint a fővárost 1990 óta elhagyók 20%-a vissza szeretne költözni Budapestre. Budapestet tehát nemcsak Európa, de a budapestiek számára is vonzóvá kell tenni, a lassú, de folyamatos kitelepülési folyamat megállítható, ha élhető, „lélegezhető”, emberi léptékű város épül. Schneller István főépítész szerint a koncepció egyik legfontosabb eleme, hogy egyensúly teremtődjön Budapest három érteke: a dinamikus fejlődés, a lakható-él- hető környezet kialakítása és a szolidaritás, a méltányosság elvének érvényesítése között. A koncepció legfontosabb alapelvei A három részre tagolt koncepció tartalmaz egy nagy távlatú jövőképet, melynek alapja, hogy Budapest történelme, városszerkezete, épített környezete azt mutatja, hogy a város korábbi dinamikus fejlődési periódusai, adminisztratív, gazdasági, oktatási és kulturális ereje egy nagyobb térségben elfoglalt innovációs és közvetítő szerepköréből adódtak. A mai fejlesztések átgondolásakor is a városnak ebből a tradíciójából kell kiindulni. Budapest városfejlesztésében kiemelt, egymással egyensúlyban kezelt három alapvető érték (hatékonyság, lakhatóság, szolidaritás) mellett általános értékként kell tekinteni a kooperációt. A városi tér és a városfejlődés tipikusan sokszereplős, ahol egyedül senki nem érhet célt. Budapestnek szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy a globalizálódó világban, a városok és régiók erősödő versenyében kizárólag lehetséges partnereivel, a város életének többi szereplőjével együttműködve és együtt megerősödve lehet csak eredményes. A nagy távlatú jövőkép térszerkezeti elemei- Az északi és a déli Duna-hidakkal megépítésre kerül a Körvasútsori körút, mely feltálja az átmeneti zóna rozsdaövezetét, környezetbarát ipari, lakó, szolgáltatási, kereskedelmi, közlekedési és zöldterületi funkciók egymással szerves kapcsolatban levő hálózatát, parkvárossá fejlesztve az elhanyagolt ipari övezetet.- Folytatódik és felgyorsul a belső városrészek komplex rehabilitációja, nagyobbrészt a közösségi és magánszektor összehangolt akciói, kisebb részt a szociális indítékú közösségi beavatkozások nyomán, minden esetben a gazdasági, környezeti, közterületi, szociális szempontok tudatos alkalmazásával.- Szisztematikus beavatkozásokkal továbbfejlesztésre kerül a Duna térsége, az északi és a déli térségek partszakaszainak fejlesztésével, a Dunához kapcsolódó funkciók helyének és megoldásainak javításával, továbbá az észak-déli közlekedési tengely tudatos többfunkciós fejlesztésével.- A külső városközpontok, bevásárló- központok kapcsolatának megteremtésével erősödik a város többközpontú térbeli rendszere. A városfejlesztés stratégiája A március 12-i nyilvános vitafórum témája az épített és természeti környezet fenntartható fejlesztése volt. Schneller István főépítész bevezetőjében elmondta, hogy a városhoz való viszonyulás az elmúlt évtizedekben megváltozott. Több a várost „használó” és kevesebb a városban lakó ember, tehát a nappali népesség nőtt, míg Ferencvárosi 2002. április
