Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. február / 14. szám (2. szám)
2002. február n t e r j ú A kormány nem szereti a fővárost Demszky Gábor, a hajdani demokratikus ellenzék vezető liberális politikusa a harmadik ciklusát tölti a városházán. A főpolgármestert egyfelől Budapest hosszú távú fejlesztési koncepciójáról, másfelől a kormány és a főváros viszonyáról kérdezte a Ferencváros. ä-;:Tompa Imre- 30-40 éves léptékben tervezi a főváros átalakítását-fejlesztését a hosszú távú fejlesztési koncepció. Mennyire reális nemzedéknyi léptékekben gondolkodni, miközben egy polgármester négy évet kap arra, hogy megvalósítsa a vízióit, ha vannak neki.- 30-40 évben gondolkodni nemcsak lehetséges, hanem éppenséggel szükséges, sőt elkerülhetetlen. Hadd mondjak egy példát. A főváros azért tudta megépíteni a Lágymányosi hidat és Hungária-gyűrűt, amelyik a kapcsolódó úthálózattal együtt az elmúlt évtized legnagyobb közlekedésfejlesztése, mert dédapáink a múlt század vége felé kijelölték ezeket az útvonalakat. Több szabályozási terv készült, és egyik sem engedte, hogy a helyükre bármi más épüljön, ez tette lehetővé, hogy száz év múltán megépíthessük a hidat és az utakat. A jövő Budapestjét is hasonlóképpen képzeljük el: átgondolt terveket, előre kiszámítható városfejlesztést kívánunk megvalósítani, hogy Budapest több nemzedék számára lakható és megfelelő életlehetőségeket nyújtó város legyen.- Hogyan illeszkedik a városrehabilitáció a fejlesztési koncepcióba?- A koncepció fel kívánja gyorsítani a rehabilitáció folyamatát. Ma ugyanis a várost fenyegető egyik legnagyobb veszély a szuburbanizáció, az a jelenség, hogy a belső kerületek magasabb jövedelmű lakói kiköltöznek a külső kerületetekbe, sőt a városon kívülre. A fővárosi városrehabilitáció ezt a folyamatot igyekszik megállítani az európai színvonalú lakótömb- és társasház-felújításokkal. A IX. kerület tevékenysége ebben a tekintetben mintaként állítható a többi kerület elé. Nem véletlen, hogy az ingatlanszakma "Oscar-díjaként" ismert FIABCI Nívódíjat az elmúlt években többször is elnyerte egy-egy fővárosi vagy ferencvárosi rehabilitáció. Ferencváros esetében a látványos sike1 Ferencváros rek annak is köszönhetőek, hogy az ingatlanügyeket már kezdettől egységesen kezelték. Ezek a feltételek a többi kerületnél sajnos hiányoznak. Mindenesetre nem tenne rosszat a városnak, ha - mint viccesen szoktam mondani - Gegesy Ferenc polgármester úr ciklusonként más és más kerület ügyeit venné kézbe, hogy azokban is a ferencvárosihoz hasonló folyamatokat indítson el. Főpolgármesterként és egyszerű járókelőként is nagyon örülök például annak, hogy a Ráday utcából olyan kellemes, színvonalas üzletekkel, kávéházakkal, galériákkal tarkított sétálóutca lett. Pedig az adottságai egyáltalán nem voltak olyan jók, mint számos belvárosi, például VI. kerületi utcáé, ahol igen patinásak az épületek. Ott is akadnak egyébként jó példák: a Hajós utca,vagy a Nagymező utca folyamatban lévő átalakításai szintén hasonló eredményekkel kecsegtetnek. Ez is azt mutatja, hogy kellő elszántsággal és kitartással az elhanyagoltabb környékeket is újjá lehet varázsolni, ahogy azt tette például a főváros a régi Váci utcában vagy az Andrássy úton.- Mennyiben támogatta az elmúlt ciklusban a kormányzat a főváros törekvéseit?- A kormány nem szerette Budapestet. A magyar vállalkozások kétharmada a fővárosban összpontosul, itt termelik meg a nemzeti jövedelem több mint 60 százalékát. Az ország lakosainak egynegyede, mintegy 2,5 millió ember használja a budapesti szolgáltatásokat, köztük a kormány tagjai is, akik ennek ellenére nem érzik magukénak Budapest gondjait. Az elmúlt négy évben egyértelműen pártállás alapján támogatták vagy sarcol- ták az önkormányzatokat, s minthogy Budapest vezetése nem tartozik a Fi- desz-klientúrához, a várost, és ezen keresztül a város és az agglomeráció összes polgárát megbüntették.-Ez a források megvonását jelenti?- Igen. Azt jelenti, hogy a város kizárólag az előző kormányzati időszak, a Hom-Kuncze kabinet mostani ciklusra átnyúló döntései révén kapott pénzt fejlesztésekre. Ezeket fordíthattuk az Uzsoki utcai kórház, a Szent Imre kórház fejlesztésére stb. A Fi- desz-kisgazda kormánynak kezdettől fogva az volt a célja, hogy fiskális eszközökkel lehetetlen helyzetbe hozza Budapestet, és ezzel "bizonyítsa": a város nem él a lehetőségeivel. Budapest akkor tud igazán jól működni, ha a kormány és a főváros között normális, ésszerű munkamegosztás van. Egy, az egész ország érdekeit képviselő miniszterelnöknek látnia kellene,
