Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)

2002. február / 14. szám (2. szám)

Választás 2002 Medgyessy Péter elleni támadás, hatásá­ra csak a jobboldali szavazók körében romlott az ő megítélése, a társadalom többi rétegében nem. Összetartó erő Orbán Viktor szemé­lye, mint a jobboldal vezetőjéé, ő egy­szersmind a kampány egyik fontos üze­nete is.- Milyen szerepe lehet a kormányol­dal választási eredményében egy eset­leges tavaszi árvíznek? Lehet, hogy ez esetben növekszik a hatalmon lévők felé megnyilvánuló lojalitás?- Ha lesz ilyen, akkor (gondolom) a pártok be fogják emelni a kampányba, de nem hiszem, hogy ezen múlna a vá­lasztási siker. Megítélésem szerint in­kább az dönt majd, hogy ki milyen jövő­képet ígér, és nem az, ki cipeli a gátakon a zsákokat, bár nem szeretném bagatelli­zálni ezt a feltételezést.- Említette, hogy a jobboldal szá­mára fontos az összetartás, hogy felso­rakozzanak egy meghatározó szemé­lyiség mögött. Úgy tűnik, a baloldal nem rendelkezik ilyen karizmatikus miniszterelnök-jelölttel. Ez mekkora hátrányt jelenthet számukra?- A baloldali bázis emberanyaga több­féle, több a táboron belüli népszerű poli­tikus, akiket - ha nem is „imádnak”, mint Orbánt Viktort a jobboldaliak - kedvelnek. A vezetők kiválasztása egy hosszabb, vitákban, belső harcokban ér­lelődő folyamat volt, és ez kitermelt több hasonló kedveltségű, ámde eltérő habitusú személyiséget. A FIDESZ ese­tében egy személyre épített pártról van szó, a frontemberek közepesen támoga­tottak, noha kétségtelenül elismert sze­mélyek pártjukban. A tapasztalatok alapján az szinte el­képzelhetetlen, hogy Orbán Viktorról egy baloldali szavazó pozitívan nyilat­kozzon, és átszavazzon a FIDESZ-re. A fordítottjára is kevés az esély, de előfor­dulhat, hogy egy jobboldali orientációjú szavazó találjon a másik oldalon a szá­mára valamennyire elfogadható sze­mélyt, ha nem is fogja szeretni azt.- Választások idején a közvéle­mény-kutatók előtérbe kerülnek. Önöket ilyenkor sokszor vádolják el­fogultsággal. Mennyire befolyásolja ez munkájukat? Egy részecskefizikai kísérlet elvégzésénél a kísérleti eszkö­zök a maguk tulajdonságaival befo­lyásolják az eredményt. A közvéle­mény-kutatások mennyire lehetnek objektívek?- Nálunk értelemszerűen több a szub­jektív elem, mint egy fizikai kísérlet ese­tében. Nem csak egy ember, az anyag, és a kémcső van jelen. Nálunk az eredmé­nyeket sokan produkáljuk. A munkánk több fázisból áll, meg kell fogalmazni a kérdéseket, kérdőíveket kell készíteni és ki kell értékelni a válaszokat. Ez a fel­adat egyszerűbb része, az igazi nagy do­log a terepmunka. Kétezer ember lekér­dezéséhez több száz kérdezőbiztosra van szükségünk, hogy tíz nap alatt or­szágos eredményt kapjunk. A legkisebb tanyáktól Budapest belvárosáig minden­hová el kell mennünk. A folyamatba el­lenőrzéseket iktatunk be, ISO minősített a cégünk, kívülről is ellenőriznek ben­nünket. Ez egy adatgyár, szükséges a fo­lyamatos kontroll, alapvető érdekünk a hitelesség, hiszen piackutatások eseté­ben megbízóink fontos döntéseket hoz­nak az eredményeink alapján. Néha a különböző közvélemény-kuta­tó cégek eredményei eltérnek egymás­tól, és ilyenkor nagy a hírverés. Ha az el­múlt éveknek a politikai pártok népsze­rűségére vonatkozó kutatási eredménye­it tanulmányozzuk, akkor egy kivételtől eltekintve csekélyek az eltérések. Ez egy valószínűségen alapuló módszer, minta­hibával dolgozunk, nem lehet elvárni, hogy minden cég ugyanazt mutassa ki. Eltérések módszertani különbségekből is adódhatnak. Más kérdés, hogy a kü­lönbségekre rácsap a média és a politika. Ebből műsorokat lehet készíteni, és köz­vélemény-kutató cégeket kapcsolatba lehet hozni a pártokkal. Engem ez egyébként kissé idegesít, de már meg­szoktam. Saját adatainkért felelősséget vállalok. Soha nem hozunk nyilvános­ságra úgy adatot, hogy annak hitelessé­géről ne győződnénk meg. Az adatokra nem lehet hatással semmilyen elvárás, a cégnek nincsen világnézete. Ferencváros 5 2002. február

Next

/
Oldalképek
Tartalom