Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)

2002. november / 11. szám

2002. november I nterjú Középen politizálni A politikai játszmák bonyolultak, különösen választások idején, amikor a megszerez­hető szavazatok száma az elsődleges szempont. A politikusok mindezt ideológiai kön­tösbe bújtatják. Az utóbbi időben kissé háttérbe húzódott Szabó Ivánnal, a magyar középjobb mértékadó politikusával beszélgettünk, milyen szerepe lehet a rendszer- váltás után 12 évvel alakuló tömegmozgalomnak, hol a határ a konzervatív, keresztény gondolkodás és a radikalizálódó jobboldali erők között. Miképpen változhatnak az el­vek a siker, a hatalom megragadása érdekében? Kleer László — Tompa Imre- A mérsékelt konzervativizmus a ma­gyar történelemben gyakran a szélre szorult. Ön szerint mi lehet az oka ennek a jelenségnek?- Ezzel nem vagyunk egyedül Európá­ban, a szomszédos országokban Szlovákiá­ban, Romániában, Lengyelországban is ha­sonló a helyzet. A fő ok talán az lehet, hogy a rendszerváltás után sok ember illúziója szertefoszlott, mert a vélt vagy valós sérel­mek orvoslása nem történt meg. A rend­szerváltás előtt sokan a harmadik, negyedik vonalban dolgoztak, noha képességeiknél, tudásuknál fogva ennél többre voltak hiva­tottak. Ezek az emberek joggal gondolták, hogy majd az őket megillető helyekre ke­rülhetnek, ám az esetek nagyobb részében ez nem következett be. Aki adta a pofonokat, annak maga­sabb a nyugdíja, mint aki kapta- Csalódást okozott, hogy az, aki annak idején Kistarcsán adta a pofonokat, annak magasabb a nyugdíja, mint aki kapta. Ad­va van tehát egy csomó elégedetlen ember és a politikának az a csúnya tulajdonsága, hogy a voksok megszerzéséért semmi sem drága. Az elégedetlenek képviseletét reto­rikailag felvállalják azok, akiknek eszük ágában sincs változtatni az elégedetlenek helyzetén, de olyan szólamokat használ­nak, ami reménnyel tölti el ezt a tömeget. Szerintem a radikalizálódásnak, pontosab­ban az irracionális gondolkodásnak ez az alapja. Egy másik érdekesség, hogy a jobbolda­li radikálisok számára nyilvánvaló, hogy az európai uniós csatlakozás elsőrendű érde­künk, mégis egyesek a nemzeti érzésre hi­vatkozva képtelen feltételeket támasztva keresnek népszerűséget. Természetesen, mint minden nemzetnek nekünk is vannak fontos értékeink, melyeket védenünk kell. Ez azonban nem lehet alapja ésszerűtlen követeléseknek. Amikor ezeket hallom, az jut eszembe, hogy mi lett volna, ha Szent István azt mondta volna, hogy felvesszük a kereszténységet, de csak akkor, ha Rómá­ban ezentúl magyarul fognak misézni.- Egyes elemzők szerint a jobboldal él­csapata radikális retorikát használva a jobbszélen igyekszik gyűjteni a voksokat a centrum helyett. Mi lehet az oka ennek a politikának?- A választások szavazatokon múlnak és a modem politikus erre épít, ennek megfe­lelően választ hangnemet. A rendszervál­táskor a magyar demokra­tikus ellenzék egy része, így pl. a Fidesz is, úgy gondolta, hogy Magyaror­szágon amerikai típusú li­berális demokrácia fog megvalósulni, ezért ehhez az eszmeiséghez csatlako­zott. Azután látszott, hogy a jobboldali értékeknek van jövőjük, hát ebbe az irányba mozdultak el, a re­torika pedig radikalizáló- dott a szélső jobb felé. A két dolog valahol összeér. A radikális szövegek mö­gött nem áll tényleges tár­sadalmi kép vagy cél, sok­kal inkább a hatalom min­denáron való megszerzése. Erre mondta Downs, angol szociológus: a pártok nem azért csinálnak választási programot, mert azt hatalomra kerülésük esetén meg akarják valósítani, hanem azért, mert hatalomra akarnak ke­rülni, hogy azt csinálhassanak, amit akar­nak.- De nem lehet, hogy középről több szavazatot lehetne összegyűjteni, mint a szélső jobbról?- Ez rendkívül érdekes dolog. A jobbol­dali szavazó hiába tapasztal a retorikában neki nem tetsző részleteket, azért még nem fog a szocialistákra szavazni. így több­letszavazatot lehet szerezni a szélsőjobbtól, anélkül, hogy a mérsékelt szavazók voksa- it elvesztenék. Ez nem csak jobboldali sa­játosság. Megfigyelhető, hogy a szocialista párt is egyre inkább „szociáldemokratáso- dik” és Medgyessy Péter is a nemzeti kö­zép kormányát hirdette meg. Ebből az irányból számítottak többlet szavazatokra. Jól tudták, hogy a jó öreg szocik, akikben még él a nosztalgia a Kádár-rendszer iránt, emiatt nem fogják a Fideszt vagy a MIÉP- et választani.- Annak, hogy a szélsőjobb rendre a mérsékelt jobbközép fölé kerekedik, nem az a magyarázata, hogy a középosz­tály, a polgár, mely szó elkoptatása az elvtárséhoz hasonlatos, Magyarországon hagyományosan nem elég erős?- Nem minden felvállalt jelszó és jelző bír valóságos tartalommal. Az előző rend­szerben nem járt jól, akinek a káderlapján a polgár szó szerepelt, ez most érdemmé lett. Erőltetett használata sokakban ellen­érzést vált ki, a fogalom kisajátítása in­kább szűkíti a kört, pedig az ellenkezője lenne a cél. Hiányzik a polgárság- Érzésem szerint a jó értelemben vett polgárság ma hiányzik Magyarországon. A polgári átalakulás 1848-óta nem fejeződött be és nem teljesedett ki. A polgár szó gya­kori emlegetése inkább a nyugati társadal­makhoz képest fennálló elmaradásunkhoz fűződik, egyfajta „utolérési effektus”. Az más kérdés, hogy nyugaton ezen már túlju­tottak és esetükben inkább fogyasztói társa­dalomról beszélhetünk, a polgár szó nem annyira osztály- vagy jövedelempozíció­tartalmú, ami a fejlődés egy másik foka. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy ebben a fogyasztói társadalomban a polgá­ri erények érvényre juthatnak.- Engel Pál néhai konzervatív törté­nész szerint az úriembert két dolog biz­tosan megkülönbözteti a nem-úriember­től: nem lépett be a pártba, illetve nem állt szóba szélsőjobb csőcselékkel. Sze­rinte ma a jobboldalon mindkét elv sé­rül.- Erről elég sajátos véleményem van, nem is tudom, hogy meijem-e nyilvános­ságra hozni. Jó lenne a MIÉP a parlamentben- Szerintem a két erő közeledése inkább retorikai. Érdekes, hogy a magát szónoki- lag szélsőjobb irányban pozicionáló Fidesz szorította ki a kisgazdákat és a MIÉP-et a parlamentből. Azt feltételezem, hogy a jobbközépnek, a mérsékelt konzervatívok­nak jobbat tett volna, ha a MIÉP bejut tíz képviselővel, megtartja szavazóbázisát és a középre, az így világosan megkülönböztet­hető mérsékelt konzervatívokra rá tudná­6 Ferencváros

Next

/
Oldalképek
Tartalom