Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. november / 11. szám
Interjú nak szavazni azok, akik ennek a politizálásnak a hívei. A jelenlegi helyzetben nehéz megítélni, hogy ki hová orientálódik, hogy kire kell szavazni, mert nem világos, ki hol van. Ezért sok olyan mérsékelt konzervatív polgár visszahúzódik a politikából, akinek nem tetszik, hogy a hangsúlyok a jobbszél felé tolódtak. A szélsőjobb kiszolgálásának kényszere gyakorlatilag lehetetlenné teszi a normális, mérsékelt konzervatív politizálást. A középen lévők tanácstalanul szemlélik az eseményeket vagy olyasmire kényszerülnek, ami nem igazán következik elveikből. Jó példa erre az európai mércével mérve is középjobb politikát folytató MDF esete. Ők a jól vagy rosszul értelmezett szolidaritás jegyében kénytelenek odaállni a Fidesz mellé, noha ez egyértelműen nem az ő politikájuk. De mit is tehetnének, ha a közvélemény-kutatási mutatók szerint egy százalékos a népszerűségük és csak a Fidesz hátán tudnak bejutni a parlamentbe? Ha népszerűségük 6-8 százalékos lenne, akkor az asztalra csaphatnának. A társadalom részéről is jó lenne egy biztatás, ám akkor kevesebb elbizonytalanodó lenne, aki inkább otthagyja a politikát.- Ön mit gondol, a jelenlegi helyzetben milyen mozgástere lehet az MDF-nek? A jelen helyzet ugyanis éppenséggel teret nyithatna az MDF új öndefiníciójához.- Úgy látom, hogy a mostani önkormányzati választásokon az MDF tesz egy kísérletet. (Az interjú a választások előtt készült. A szerk.) Jó pár helyen önálló listákat állítanak, ellenjelöltként lépnek fel az egységes jobb oldallal szemben. Ha ennek pozitív lesz az eredménye, akkor ez visszaigazolást jelenthet, hogy van igény a mérsékelt politizálásra. Reményeim szerint az EU-ba lépve jelentősen változhat a helyzet, mert jól látni, hogy a radikálisok ott sorra belebuknak a kormányzásba, bebizonyosodott, hogy velük nem lehet együttműködni.- Az a tréfás helyzet, hogy ma már Boross Péter balra áll a Fidesztől. Közvetít az '56-os szervezetek és a szocialisták miniszterelnöke között, elmarasz- talólag nyilatkozik az exminiszterelnök uniós csatlakozással kapcsolatos magatartásáról, mérvadóan nyilvánul meg az ügynöklisták ügyében stb.- Igen, így van. Ha '95-ben ezt képviselte volna, akkor talán jobban járunk... Ebben szerepet játszhat az is, amiről egyszer azt nyilatkozta: bekerülhetne a Guiness-re- kordok könyvébe, mint az a miniszterelnöki főtanácsadó, akinek a legkevesebbszer hallgatták meg a tanácsát.- Úgy tűnik, ön optimista az európai uniós csatlakozást illetően. Nem fordulhat elő, hogy a belpolitikai csatározások megakadályozzák az unióba történő belépést? Valki László nemzetközi jogász szerint a Fidesz simán meg tudja akadályozni a csatlakozást.- A csatlakozás megakadályozása akkora felelősség, amit nem lehet vállalni. Szerintem a Fidesz feltételek szabásával megpróbálja a maximális politikai nyereséget kihozni a dologból, azután pedig mindent meg fog szavazni. Kovács László kijelentése, hogy esetleg kiírnak egy rendkívüli választást, hogy új legitimációt szerezzenek a csatlakozáshoz, azt bizonyítja, hogy zsarolással nem lehet a végletekig elmenni. Ha egy párt a csatlakozást meghiúsítja, akkor az a közéletből ki fog szorulni, és ez a végét jelentené. Az ismét előtérbe kerülő mozgalmak, a polgári körök pedig kiszámíthatatlanok, politikai jövő építésére nem is nagyon alkalmasak, hiszen a döntésekben nem vesznek részt, nem vehetnek részt a választásokon, mert a modem politika pártelvű. Mozgalmak alkonya- A rendszerváltás idején magam is azt gondoltam, hogy a mozgalmaknak van jövőjük, a lengyel Szolidaritás is csaknem megbuktatta a kommunista rendszert. Az MDF és a SZDSZ is mozgalomként indult, csak az országgyűlési választások előtt váltunk párttá. A mozgalmaknak meg van tehát a maguk ideje, egy konszolidált társadalomban azonban a parlamenti pártoké a politikai érvényesülés lehetősége. Örökké nem lehet a barikádokon lenni, mint ahogy permanens forradalom sem létezik, hiába hirdették meg a kínaiak. A mozgalom veszélyeket is rejt magában, vezetője könnyen elvesztheti realitásérzékét. Például Csurka István is tapasztalhatta, hogy a Hősök terén összegyűlt képernyőnyi tömeg nem jelent a parlamentbe jutáshoz elegendő szavazatot. Egy tömeggyűlés nagyon látványos lehet, de nem biztos, hogy több szavazatot jelent, mint amennyi a téren összegyűlt százezer ember szavazata. És ez bizony kevés lehet a választásokon.- A társadalom kettészakadása és a politika hiszterizálódása, a szóbeli polgárháború ellenére az elmúlt bő évtized eredője szerintünk jó irányba mutat. Egyetért ezzel?- Úgy látom, 1990-ben nagyon optimisták voltunk, azt hittük, hogy a kilencvenes évek közepére EU tagok leszünk, de nem így lett. A viszonylagos társadalmi béke mellett létrejött gazdasági fejlődés szerintem példa nélküli, erre büszkék lehetünk. A kormányok kitöltötték a maguk négy évét. A rendszerváltás óta eltelt kormányzati ciklusok kormányai összességükben sikeresen dolgoztak az egy irányban történő, előretörő fejlődésen, még ha a részletek megítélésében voltak is különbségek. Tény ugyanakkor, hogy a társadalom érthetetlen mértékben kettészakadt, ezt semmi nem vetítette előre és ezt a mai állapotok sem indokolják. Érdekes, hogy ennyire még 1990-ben sem voltunk megosztottak. Reményeim szerint ez rövidesen le fog csengeni, mert a társadalom állapota jó, a jogállamiság létrejött, az egyének szabadok, a gazdasági szituáció relatíve jó. Szerintem Magyarország érett európai országgá vált. Az uniós csatlakozás a rendszerváltás értelme Interjú Török Gábor politológussal A baloldal országos megerősödésének részeként Ferencvárosban is döntő fölényben van a szocialista-szabaddemokrata szárny. Tekintsünk vissza az október 20-i választásra, és foglaljuk össze az események lehetséges okait. Miért kerekedett felül a bal a jobbon, az átrendeződésben milyen szerepet játszottak a politikai hibák, a stílus, a kormányprogram teljesítéséről szóló kommunikáció?- Igaz-e az, amivel a jobboldal igyekszik tompítani a változások élét, azaz, hogy mindig az viszi az őszt, aki tavasszal is nyert?- flyem mértékű átrendeződés még nem volt a rendszerváltó választásokon. '98-ban döntetlenre végeztek a felek, most mindhárom mérvadó politikai szinten: Budapesten, a megyei jogú városokban és a megyei közgyűlésekben előretört a baloldal.- Mivel magyarázza ezt az átrendeződést?- A politikában egy magyarázat soha sincs. Minden bizonnyal szerepet játszott a választáson az a materiális politika, a jóléti csomag, amit a kormány összeállított, a Fidesznek főleg nyáron tetőző válsága, és az a „tanulási folyamat” is, amit az önkormányzatok és a választópolgárok megéltek, és amely azt sugallta, hogy egy helyi hatalom jobban jár, ha a központi hatalommal egyszínű, mert utóbbi hajlamos szelektíven osztogatni a támogatásokat. (Megjegyzem, ezt az eljárást nem a Fidesz kezdte).- Elemzők szerint politikai hiba volt a jobboldal részéről a szélen keresni a voksokat a centrum helyett.- Egyetértek, a Fidesz jobban járt volna, ha mérsékelt politikát visz, ez is eleme a választási eredményekhez vezető folyamatoknak. Nem az a baj, hogy a konfliktust bevitték a politikába, hiszen a demokrácia és a konfliktus összetartozó fogalmak, ezt a magyar választópolgároknak is meg kell tanulniuk, hanem a stílus, amely csak a saját támogatói tábornak tetszett, de azon kívül senkinek. Márpedig ha a Fidesz balról is át akar csábítani szavazókat, azt radikális és antikom- munista retorikával aligha teheti meg. Ez az „igazságtevő”, radikális politika sikertelennek bizonyult, és a jobboldalnak változtatnia kéne a stratégiáján, háttérbe kellene szorítania ezt a tónust.- Az önkormányzati választást és az EU bővítésére áment mondó írországi referendum után megakadályozhatja-e a jobboldal az uniós csatlakozást, ahogy ezt az exminiszterelnök kilátásba helyezte?- Az uniós csatlakozás a legfontosabb feladat, ami Magyarország előtt áll, a rendszerváltás értelme. Az, hogy vita folyik a feltételeiről, helyes, hogy a Fidesz euroszkeptikus álláspontot foglal el, mint egyébként sok nyugat-európai konzervatív erő teszi, ugyanolyan respektálandó politikai álláspont, mint bármi más. Ám akkor, amikor a társadalom kétharmada a csatlakozás mellett áll, egy néppárt nem helyezkedhet kisebbségi álláspontra. Véleményem szerint a Fidesz az unió híve, és nem fogja megakadályozni a csatlakozást. Vannak határok, és ezt nem fogja átlépni. Ha mégis, azt is tiszteletben kell tartani, ez esetben a kormány megpróbálhatja megszerezni a társadalom abszolút többségi támogatását új választások kiírásával. Ez ilyen egyszerű.-tFerencváros
