Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)

2002. február / 14. szám (2. szám)

2002. február Vá lasztás 2002 DÖNTENEK A BIZONYTALANOK Tájkép csata előtt A média naponta bombáz bennünket adatokkal, a pártok népszerűségi mutatói­ról, politikai elemzőit latolgatják a választási esélyeket. A kerületben működó' Szonda-Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet kutatási igazgatójával, Závecz Tiborral beszélgettünk, hogy a nem elkötelezett, bizonytalan választók mi­ként fognak szavazni, melyek a jobb- és baloldal sajátosságai, mennyire hitelesek és pontosak a közvélemény-kutatások. Kleer László- Foglaljuk össze, hogy az elmúlt három évben hogyan alakultak a pár­tok népszerűségi mutatói?- Általános választás-szociológiai je­lenség, hogy a voksolást követő 2-3 hó­napban a megválasztott kormányzópárt támogatottsága növekszik. Egyrészt azért, mert azok is úgy emlékeznek, hogy a győztesre szavaztak, akik nem szavaztak rá, másrészt a kormány meg­alakítása pozitív hírként hat. A vesztes pártok népszerűsége ebben az időszak­ban csökken. Szintén választás-szociológiai jelen­ség, hogy ezt követően elkezdődik az elégedetlenség. Ennek az az oka, hogy az emberek gyorsan szeretnének pozitív változásokat, de ez objektíve nem telje­sülhet, ezért a kormánypártok támoga­tottsága csökkeni kezd, az ellenzéké pe­dig növekedik. Ez mindig így zajlott, a legutóbbi választások után is. 1999 közepére kialakult az egyensúlyi helyzet, utána hosszú ideig MSZP-veze- tést lehetett kimutatni a FIDESZ népsze­rűségéhez képest. A bal- és jobboldal tá­mogatottsága kiegyensúlyozottabb ké­pet mutatott. Baloldali és liberális tömb alatt az MSZP-t és az SZDSZ-t értem alapvetően, jobboldal alatt pedig a kor­mánykoalíción kívül a MIEP-et is. 2000 őszéig az MSZP vezette a nép­szerűségi listát a FIDESZ-szel szemben, majd nagyjából kiegyenlítődött a támo­gatottságuk. Tavaly tavasszal volt egy visszaesése a szocialista pártnak, amely a miniszterelnök-jelölt választása körüli huzavonának lehetett a következménye, de ezen túljutva stabilizálódott a párt helyzete. A FIDESZ támogatottsága pe­dig akkor növekedett, amikor a kisgazda botrányból kikeveredve a közvélemény úgy ítélte meg, hogy ők szabadították meg Torgyán Józseftől a választókat. Az igazi változás ősszel történt, ami­kor a FIDESZ elnyelte az MDF szavazó­táborát, csaknem a pártot is. Létrejött egy jobboldali koncentráció, amit ha si­4 kerül befejezni, akkor az hatással lehet a választásokra. Ugyanakkor, ha a Torgyán-féle kisgazdák, a Centrumpárt és a MIEP aktivizálódni kezd, akkor lét­rejöhetnek dekompenzációk.- Milyen esélyei lehetnek egy olyan új pártnak, mint a Centrumpárt?-A bal- és a jobboldal egyaránt széles spektrumot ölel át. Ezalatt azt értem, hogy például a FIDESZ és az MSZP is rendelkezik olyan politikusokkal és po­litikai törekvésekkel, amelyek középpár- tiságot mutatnak. Tehát nyúlványaik kö­zépen is vannak, és itt versenyez velük a Centrumpárt. Talán nem is az a legjelentősebb kér­dés - bár ez is fontos hogy bejutnak-e vagy sem a parlamentbe, hanem, hogy mennyi voksot és kitől tudnak szerezni. Elvileg lehetséges, hogy az új párt a most fennálló kényes egyensúlyt befo­lyásolhatja, ugyanis 2-3 százalék szava­zat eldöntheti a választásokat. A decemberben mért adatok szerint a Centrumpárt támogatottsága 2 százalék, ami egy új párttól szép eredmény.- Mi lehet a parlamenti kispártok sorsa?- Azt gondolom, hogy kemény küz­delmet fognak folytatni a bekerülésért. Támogatottságuk az elmúlt három év­ben öt százalék körül mozgott. Ingado­zást esetükben 4 és 6 százalék között mértünk. A kormányalakítást erősen be­folyásolhatja, hogy az SZDSZ és a MIEP közül melyikük és milyen arány­ban jut be a parlamentbe.- Az Ön által elmondottakból lehet arra következtetni, hogy a pártok kö­zötti erőviszonyok látványosan nem fognak változni a választásokig?- Igen, habár figyelembe kell venni, hogy kampány folyik a választók meg­győzéséért. A nagy pártok szavazótábo­ra meglehetősen masszív, kicsi a való­színűsége annak, hogy választóik átsza­vaznának. A baloldali tábor régebben ki­alakult, nem látni olyan erőt, amely hoz­zájuk tudna csapódni. Tartalék szem­pontjából jobboldalon merül fel a kér­dés, hogy befejeződik-e a koncentráció vagy sem. Igazán nagy kérdés, hogy a választá­sokon biztos részvételt ígérő, de egyelő­re bizonytalan szavazók kire fognak voksolni. Ők a népesség 8 százalékát te­szik ki, mintegy 600-800 ezer ember. Nagy valószínűség szerint a két nagy párt egyikére fognak szavazni. Ennek a választói típusnak a többsége a bizo­nyosságot a masszív erőben találja meg. Rájuk erősen hat, hogy ki látszik győz­tesnek.- Lehet azt mondani, hogy a válasz­tási kampány a 8 százaléknyi bizony­talan választó kegyeiért folyik?- Igen, továbbá a biztos választók ak­tivitásának szinten tartásáért, hogy el­menjenek szavazni. A baloldalra ez biz­tosan igaz. A jobboldalon folyamatosan kellenek összetartó erők. Ez egy később összerakott szavazótábor, gyengébb kö­telékekkel kötődik a FIDESZ-hez, Or­bán Viktorhoz. Kereszténydemokraták, kisgazdák, régi MDF-esek alkotják a jobboldalt. A nagy jobboldali szavazótá- bomak kellenek az üzenetek, hogy együvé tartoznak. Ezt folyamatosan erő­síti a kormányoldal, jó példa a Závecz Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom