Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. szeptember / 9. szám
2002. szeptember S zonda Ipsos AZ ÖNKORMÁNYZAT TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Az önkormányzat tevékenységének globális megítélése A jelenlegi önkormányzat eddigi munkájával a kerület lakóinak fele elégedett, negyede vegyes állásponton van, közel tizede pedig elégedetlen. Ezen belül 16% nagyon elégedett, 36% elégedett, 28% is-is, 5% elégedetlen, 3% pedig nagyon elégedetlen. A megkérdezettek 12%-a azért nem válaszolt, mert úgy érzi, nem ismeri kellően az önkormányzat tevékenységét annyira, hogy véleményt tudna róla alkotni. További 1 % más okból nem válaszolt. A férfiak és a szegényebbek között valamelyest több az elégedetlen válaszoló, mint a nők és a jobbmódúak között. A válaszoló iskolai végzettségének emelkedésével nő az aktuális önkormányzat munkájával elégedettek aránya. Sikerek, kudarcok, problémák A lakosság legnagyobb arányban (85%) a lakásépítések terén tartja sikeresnek az önkormányzatot. A kerület egészének működését a válaszolók háromnegyede sikeresnek ítélte, héttizedük pedig a kulturális területen tartja eredményesnek az ön- kormányzatot. A szociális ellátás és támogatások terén nyújtott teljesítményt háromból két megkérdezett szintén sikerként könyveli el, az oktatás és az egészségügy terén pedig közel 60 %-os ezek aránya. A civil kapcsolatok ápolásával kapcsolatban már kicsivel kevesebb a sikeresnek ítélők aránya, mint a másképp gondolkodóké, a munkahelyteremtés terén pedig tíz megkérdezett közül csak három tartja sikeresnek a kerületvezetést. A spontán említések alapján Ferencváros egyértelműen az újlakásépítés terén legsikeresebb a kerület lakói szerint. Ugyanezt fogalmazza meg az a második leggyakoribb említés, amely belső-ferencvárosi tömbrehabilitációként említi ezt. A városfejlődés elismerése továbbá az olyan említések mögött is megtalálható, mint a Tompa és Ráday utca rendbetétele, régi épületek, lakások felújítása, az infrastruktúra (pl. díszburkolatok, járdák) fejlesztése, sétálóutcák kialakítása, parkosítás, fásítás. Ha az ezeket említőket egy csoportnak tekintjük, akkor elmondható, hogy a válaszadók közel kétharmada a ferencvárosi sikerek említésekor a városfejlődés, tömbrehabilitáció, Belső-Ferenc- város megújulására gondolt. Az említők egytizede a Nemzeti Színház új épületének a IX. kerületbe való megépítését (is) megemlítette. Egy ugyanekkora tábor pedig az önkormányzattal szembeni elégedetlenségének adott hangot azzal a véleményével, miszerint nem volt az önkormányzatnak semmilyen sikere. Kudarcok A kudarcok terén tartalmilag és a kudarcot említők arányát tekintve is már jóval kevesebb véleményt mondtak el a megkérdezettek, mint a sikerek esetében: 37%-nyian ki is mondták, hogy szerintük a jelenlegi önkormányzat munkájában nem volt kudarcnak minősíthető elem. A kudarcok között a leggyakrabban kifogásolt Haller piacot 7%-nyian említették, a többi területet pedig legfeljebb 3%-nyian. Érdekesség, hogy a sikerek között abszolút kiemelkedő lakáshelyzet illetve rehabilitáció itt - csupán 5% véleménye szerint - problémaként jelenik meg. Problémák Leggyakrabban a közbiztonságot említették a megkérdezettek problémaként. Emellett kiemelkedő még a köztisztasággal való elégedetlenség, hiszen 13%-nyian tették szóvá ezt a területet általában (beleértve olyan részproblémákat, mint levegőszennyezettség, kosz, környezetvédelem hiánya), további 5% pedig a kutya- és egyéb állatpiszok említésével specifikálta a problémát. A korábban sikerterületként értékelt lakásépítések, |Ferencváros házfelújítások, tömbrehabilitáció kérdéskörét még sokan megoldatlannak tartják - könnyen lehet, hogy saját házukra, lakásukra gondolva. A kudarcok között épp csak felmerült a kerület cigány lakosságának helyzete, a sürgős problémák terén viszont már hangsúlyosabban jelenik ez a téma mint probléma. Az egyes önkormányzati feladatok fontossága A IX. kerület lakói szinte minden területet nagyon fontosnak minősítettek, hiszen a lehetséges 100 pontból egy kivétellel mindegyik legalább 90 pontot kapott. Az egyetlen kivételként említett műemlékek felújításának fontosságát is átlagosan 89 pontra értékelték a válaszadók. A fontosak között is legfontosabb a köztisztaság, az egészségügyi és közoktatási intézmények támogatása, valamint a közbiztonság, de az ezeket követő területek is igen magas pontszámokat kaptak, ami a lakosságnak azt az igényét tükrözi, hogy a felsorolt területek egyikét sem tekintheti másodlagosnak a ferencvárosi önkormányzat. Az egyes önkormányzati feladatok fontossága Átlagpont (0-100) Köztisztaság 97 Egészségügyi intézmények támogatása 97 Iskolák, óvodák támogatása 96 Közbiztonság 96 Lakóépületek felújítása 94 Parkosítás 94 Utak, járdák állapotának javítása 94 Rászorulók, szegények támogatása 94 Környezetvédelem 94 Művelődés, kultúra támogatása 92 Új lakások építése 92 Parkolási gondok megoldása 92 Tömegközlekedés 90 Műemlékek felújítása 89 ÜGYINTÉZÉS A POLGÁRMESTERI HIVATALBAN A Polgármesteri Hivatalhoz a megkérdezettek negyede (25%) még sosem fordult semmilyen problémával, további egyhar- maduk pedig több mint egy éve intézett valamit. Az adatfelvételhez viszonyított elmúlt egy hónapban 9% járt valamilyen okból a hivatalban, közel ugyanennyien (8%) a megelőző 2-3 hónapban, egytizedük (11%) fél éve, 13%-uk pedig fél évnél régebben, egy éven belül valamikor. Akik az elmúlt egy évben jártak a Polgármesteri Hivatalban, azoknak az ügyintézés minőségére vonatkozó kérdéseket tettünk fel. Az ügyfelek többsége (57%) emlékei szerint könnyen el tudta intézni azt az ügyet, amiért a hivatalhoz fordult, 18% számára viszont mindez nehézségekbe ütközött, de végül is elintézte az adott ügyet. Az ügyfélként fellép válaszoló negyede (24%) nem tudta elintézni azt, amit szeretett volna. Arra kértük az előbbi kérdésben is megszólaltatott korábbi ügyfeleket, hogy egy ötfokú skálán minősítsék annak az ügyintézőnek a munkáját, akivel Polgármesteri Hivatalban találkozott. Az értékelés az iskolai osztályzáskor hasonlóan zajlott, azaz az 5-ös jelentette a nagyfokú elégedettséget, az 1-es pedig azt, hogy nagyon elégedetlen a válaszadó. Az ötfokú skálán kapott átlagpontszám 3,86 ami a közepesnél erősebb elégedettséget jelez. Erre utal az is, hogy nagyon elégedett volt az ügyintézővel a megkérdezettek éppen fele (50%), elégedetten távozott további 19%, közepesnek ítéli a tapasztaltakat 12%, és csupán 6-6% az elégedetlen, valamint a nagyon elégedetlen ex- ügyfelek aránya. Az ügyintézés az okmányirodákon a korábbiakhoz képest az érvényes választ adók fele (47%) szerint javult, harmaduk (31%) szerint nem változott, negyedük (23%) szerint viszont romlott. ^ Minél alacsonyabb a pontszám, annál fontosabb az adott szempont.
