Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. szeptember / 9. szám
Interjú Változott a közbiztonsági szemlélet Augusztusi lapszámunk közbiztonsági mellékletében önkormányzati szakemberek fejtették ki véleményüket a Ferencváros közbiztonságáról. Akkor a kerület kapitányával nem tudtunk interjút készíteni, rendes évi szabadságát töltötte. Most a városrész közbiztonságáról, az új térfigyelő-rendszerről beszélgettünk dr. Ormossy Attila ezredessel, a IX. kerületi rendőrkapitányság vezetőjével. Kleer László- Történtek változások a kerület közbiztonsági helyzetében az utóbbi években?- Egyik évről a másikra, a száraz adatok alapján elég nehéz érdemi megállapításokat tenni. A közbiztonság társadalmi folyamatok összessége, ezért akkor vagyunk reálisak, ha minél nagyobb időszakot vizsgálunk. Ha mégis az előző év vagy az azt megelőző alapján kellene értékelnem, akkor azt mondom, stagnál a közbiztonság. A 2000. évben csökkent jelentősen a bűnesetek száma.- Ez minek köszönhető?- Több oka lehet ennek a folyamatnak. Mondhatom, hogy a gépjármű- okmányokkal kapcsolatos új szabályok jelentősen csökkentették az autólopások számát. A kilencvenes évek elején ez a fajta bűncselekmény rendkívüli mértékben elterjedt, napjainkban viszont folyamatosan csökken.- Kockázatosabb a bűnözők számára az autólopás, mint azelőtt?- Inkább úgy fogalmazok, hogy sokkal nehezebb belföldön értékesíteni, okmányokkal legalizálni a lopott autót. Az a gyanúm, hogy az ilyen bűncselekményeket külföldiek követik el és kiviszik az országból a járműveket. A határnál történő intézkedések szigorítása újabb jelentős áttörést eredményezhetnének az autólopások számának csökkenésében. Hangsúlyozom, hogy egy-két év tapasztalata még nem biztos, hogy tendenciát jelent, inkább 5-10 év múlva lehet majd erről is megalapozott véleményt mondani, ennyi idő alatt mehetnek végbe komolyabb társadalmi változások.- Magyarországon rendkívüli változások zajlottak az utóbbi 10-12 évben, amelyek alaposan megváltoztatták a közbiztonságot is.- Igen, ez így van, a zárt társadalmat nyitott váltotta fel, jóval nagyobb szabadságjogokkal. A lakosság azelőtt hozzászokott egy európai átlagot pozitív irányban meghaladó közbiztonsághoz. Ez az akkor adott, zárt társadalmi viszonyok között volt lehetséges. Napjainkban, ha Európa más hasonló adottságú városaihoz hasonlítjuk a budapesti közbiztonságot, akkor nem kell szégyenkeznünk.- Ha már az összehasonlításnál tartunk, a Ferencvárost más kerületekhez viszonyítva milyennek látja a bűnügyi szakember szemével?- Ez a városrész Budapest történelmi magjához tartozik, nem olyan, mint egy csendes, külvárosi alvó negyed. Sűrűn lakott, heterogén lakosságú, nagy átmenő forgalmú kerület, országos hatáskörű intézményekkel. Az ötödik, nyolcadik, tizedik kerületek is hasonló helyzetben vannak. Azt hiszem, nem meglepő, hogy ezeknek a városrészeknek, beleértve a Ferencvárost is, rosszabbak a bűnügyi mutatói, mint a külső kerületeké.- Milyen fajta bűncselekmények száma növekszik?- Az utóbbi években rablásokból egyre több fordul elő. Budapestet és a kilencedik kerületet is ez jellemzi. A Ferencvárosban évente átlagosan hatezer bűncselekmény történik, ebből száznegyven volt tavaly a rablások száma, a többihez viszonyítva nem jelentős szám, de önmagában igen. Az európai nagyvárosok adataihoz hasonlítva egyébként ez nem számít soknak. Megjegyzendő, hogy a ’70- es-’80-as években jóval kevesebb rablás történt. Ha évekkel ezelőtt megkérdezte volna valaki, akkor ennél a Ferencváros 13 2002. szeptember
