Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2001. december / 12. szám
2001. december I nterjú Parlamenti ülés a kerületben 2001. október 30-án a kerületben, a Viola utca 8.-ban a Szociális Szakmai Szövetség meghívására a 3Sz irodájában ülésezett az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága. A kihelyezett ülés apropója az volt, hogy a Szociális Szakmai Szövetség elkészült azzal a tanulmánnyal, melyet a szegénységkutatásról készített. Dobrovits Orsolya Az ülés napirendi pontja dr. Ferge Zsuzsa akadémikusnak, a Szociális és Szakmai Szövetség elnökének a beszámolója a legújabb kutatásaik alapján a magyarországi szegénységről, illetve a tanulmánnyal kapcsolatos kérdések megvitatása volt. Ferge Zsuzsa, mint a Szociális Szakmai Szövetség elnöke elmondta, hogy a 3Sz egy úgynevezett emyőszervezet, melynek nyolc tagszervezete van. A szerepük az, hogy valamiféle rendszert adnak a különböző szociális szakemberek egyesületeinek. Köszönetét fejezte ki a bizottságnak, hogy elfogadták a 3Sz meghívását és elsőként tájékozódnak a legújabb kutatásról, melyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal felkérésére végeztek. A két vizsgálatot 1000-1000 háztartás körében végezték. A felmérés több szempontból is aktuális. Egyrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik kulcskérdése a szegénység, másrészt hat éve a KSH 1995-ös jövedelem felmérése óta nem publikáltak olyan anyagot, amely alkalmas lenne a szegénység és a jövedelmi egyenlőtlenségek vizsgálatára. A professzorasszony táblázatokkal és grafikonokkal illusztrálta mondanivalóját. Az egyik táblázatot egy angol kutató készítette. A grafikon bemutatta az EU- országok átlagos szegénységi szintjét. Ebből kiderült, hogy az Európai Unió jelenlegi tagállamaiban a lakosság 17%-a számít az ottani fogalmak szerint szegénynek. A legkevesebb szegény a Skandináv országokban él, kb. 9-10 %. Portugáliában a legrosszabbak a szegénységi arányok, az ott élők harmadát, pontosan 33 %-át tekintik szegénynek. Ha ugyanezeket a számítási módszereket alkalmazzuk a Közép- és Kelet-Európára, akkor az itteni országok lemaradása ebben a tekintetben szembeötlő, ebben a térségben jóval magasabb a szegénységi mutató. A legjobb helyzetben Szlovénia van. Az egyetlen csatlakozásra váró ország, amelyik beleilleszthető az európai szegénységmezőbe. Utána Csehország következik, ahol a lakosság 50 %-a szegény uniós mércével. Magyarország a harmadik, de nálunk az ország lakosságának a 73 %-a él az uniós átlag alatt. Ferge professzorasszony egyik konklúziója, hogy az összetett okokon kívül megállapítható az is, hogy a rendszerváltás óta a mai napig a különböző kormányok sokkal kevésbé figyeltek a szegénység kérdésére, mint amennyire kellett volna és lehetett volna. A továbbiakban a vizsgálat részleteit (városok és falvak, főváros és vidék, cigányok és nem cigányok) különböző társadalmi rétegek szegénységi megoszlása képezte. Jelenleg az egyik legnagyobb probléma, hogy a kedvezményekkel a legszegényebb családok nem, iíletve csak részben tudnak élni. A családi adókedvezményt a szegénycsaládok 43 %-a tudja igénybe venni. A vizsgálat utolsó bemutatott adata a társadalmilag leszakadó családban élő gyerekekkel kapcsolatos. A megállapítás az, hogy noha éhezés és me- legruha-hiány nem jellemző, sőt a családok hihetetlen erőfeszítésének következtében az iskolában szükséges dolgokat is beszerzik, még sincs esélyegyenlőség. A szegénycsaládokban élők táplálkozásának minősége rosszabb, a sportolás és a különórák lehetősége pedig nincs meg. A nyelv- tanulás hiánya, a számítógépes ismeretek meg nem szervezése sokszor behozhatatlan hátrányt jelent. Pál Tibor a IX. kerületi önkormányzat alpolgármestere felszólalóként főleg ehhez az utolsó gondolathoz kapcsolódott. Hozzászólásában hangsúlyozta, hogy szerinte csökken a társadalmi mobilitás. Külön felhívta a figyelmet azon kerületek problémáira, hogy folyamatosan szembe kell nézni a szegénységgel, megemlítve a VII. VIII. és IX. kerületet. Kitért arra, hogy sokszor a szegénység máshol keletkezik, mint ahol szembe kell nézni vele. Ez a helyi, kerületi tapasztalat is, a Ferencvárosban sok a vidékről ide települt szegény család. Az újraelosztás kérdésével kapcsolatban egyebek között elmondta, hogy a ferencvárosi önkormányzat is 12 Ferencváros
