Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. november / 11. szám
6 Ferencváros A legnehezebb körzet Sorházak falusias környezettel, szűk utcácskák a parányi kertek között, toldaléképületek, szedett-vedett és rendezett kertek jellemzik az Aszódi úti lakótelepet. A környék sem kertvárosinak, sem városiasnak nem mondható, noha néhány emeletes tömbház épült a telep szélén. A telepiek nem maradnak adósok Kétkezi, becsületes munkásemberek laknak a telepen, többségük alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjas. Az itt élőknek alig van közüzemi díjhátralékuk, inkább mást nem vesznek, de adósok nem maradnak. A fiatalok elköltöztek, bár többen közülük visszajönnek, hogy idős, beteg szüléikről gondoskodjanak - mondja Német Józsefné, a környék önkormányzati képviselője. A telepen lánykori nevén, Magyar Erikának szólítják. Sok egykori iskolatársa és még néhányuk szülője is ugyanabban a lakásban lakik, mint annak idején iskolás korukban. A képviselőasszony gyermekkorában költözött szüleivel a MÁV házak egyikébe. Édesapja a Rákospalota-Újpest vasútállomás vezetője volt. Igazságtalan privatizáció Akkoriban csupa vasúti alkalmazott, többnyire tisztviselők, laktak a vasutas tulajdonban lévő bérházakban. A MÁV telep valamennyi családi házát és áz emeletes bérházak egy részét a vasút azóta eladta a bérlőknek. Már csaknem befejeződött a privatizáció, amikor észbe kaptak a MÁV-nál, hogy túl olcsón adták a bérleményeket, és leállították az eladásokat, így a telep egyik oldala öröklakásokból, másik oldala bérházakból áll. Igazságtalan ez, hiszen az el nem adott lakásokban ugyanolyan emberek laknak - állapítja meg Német Józsefné. A privatizált lakások tulajdonosai jól jártak, mert a szabadpiaci ár milliókkal több lett, mint a vételi ár. Hasonlóan előnyös helyzetbe kerültek az Aszódi úton kisajátított házak tulajdonosai is. Az önkormányzat 120 ezer forint körüli áron adta el a házrészeket, az újságokban pedig 3-4 millió forintért hirdetik ezeket az ingatlanokat. A sorházak privatizációja már évek óta húzódik, eddig mindössze hat sort sikerült eladni. Nagy tervek, kevés pénz 1992-ben a képviselő-testület nagyszabású tervet szavazott meg, amelynek az volt a lényege, hogy anyagilag támogatják a házak tetőtér-beépítését. El is kezdődött a megvalósítás, az első sor tetőterének szerkezetét az önkormányzat költségére, összesen 25 millió forintért átalakították. A lakóknak további egy-két milliójukba került a tetőtér vakolása, burkolása, a feljárók megépítése, a fűtés, az elektromos hálózat kiépítése. Három-négy embernek volt erre pénze, a többi ház ma is félkészen áll. A terv megvalósítása közben derült fény arra, hogy az első sor sokkal jobb műszaki állapotban van, mint a többi, ezeket a lakásokat a háborúban lebombázottak helyén újjáépítették. A telep nagyobb részét alkotó, szerkezetileg elavultabb házak teljes födémszerkezetét kéne kicserélni ahhoz, hogy a tetőteret be lehessen építeni. Ennyi pénze pedig nincs az önkormányzatnak. Bontásra ítélt toldalék-épületek A privatizáció szempontjából sajátos helyzetet teremtettek az évek során felhúzott toldaléképületek, garázsok, kamrák, fészerek, kerítések. Az itt élők szemszögéből érthető, hogy nem akarnak megválni ezektől az építményektől. Hiszen azért építettek kamrákat, hogy a kerti szerszámokat, slagot, talicskát, befőtteket, kerékpárt legyen hol tárolni. Sokaknak a garázs megélhetésük forrása, a bérbeadásukból befolyt pénz alacsony nyugdíjuk kiegészítésére szolgál. Ezeknek az építményeknek egy része engedéllyel épült, mégis, a polgármesteri hivatal nem régen kézbesített egy határozatot az érdekelteknek, hogy amennyiben nem bontják le ezeket, akkor 100 ezer forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatok, a határozat elleni fellebbezés pedig 5000 forint. Néhányan megijedtek és bontottak. „ Sajnos csak későn jutott az ügy a tudomásomra, ha hamarabb megtudom, akkor lebeszéltem volna őket erről” - mondja Német Józsefné. A kerítésekkel az a helyzet, hogy a házakat nem soronként, hanem tömbönként kéne értékesíteni és akkor nem kell a kerítések közötti 2,4 méteres oldaltávolságot betartani. A MÁV eladta a kertes házakat felépítményekkel együtt, senkinek sem kellett semmit lebontania. Túl sok a kocsma A környéken öt kocsma üzemel, vagyis az ezer fős lakótelepen minden kétszáz polgárra jut egy efféle műintézmény. A nagy játszótéren gyűlnek össze az italozók, tönkre is tették a szépen felújított parkot. A piásokkal sok a baj, az élelmiszerüzletben megveszik az alkoholt, az utcán elfogyasztják, azután a dolgukat a kerítések mellett végzik el. A telep az utóbbi időben fejlődött is, elkészült a MÁV lakótelep korszerűen felszerelt gyermekjátszótere, a pártház helyén az idősek napközi otthona számára épül egy park. A volt FIMÜV területén parkoló létesül a környék lakóinak, és talán a víztornyot is sikerül megmenteni az enyészettől. Kleer László Fotó: Bege Nóra ŐlD RANK Kedvezményekkel intézheti bankügyeit a világhálón
