Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. szeptember / 9. szám
4 Interjú ti centrumra lenne itt szükség. Inkább arra próbáltam ráérezni, hogy a lakosságnak mire van szüksége. A kerületet már akkor is elég alaposan megismertem, ez megkönnyítette a helyzetemet. A művelődési ház dolgozóiban jó partnerekre találtam, egyetértés volt közöttünk abban, hogy nem az egyéni művészi ambícióinkat kell kiélnünk, hanem azt kell csinálni, amire az embereknek szükségük van, de azért egy kicsit hasonlitson ránk a végeredmény. Igényt is támasztunk és szolgáljuk is ki az igényeket. Az ötleteim alapján megvalósuló programok is azt mutatják, hogy nincs kivételezett helyzete a színjátszásnak. Ilyen a Diákfesztivál, amelynek lényege, hogy a középiskolások diákpolgármestert, diákönkormányzatokat választanak és persze közben jól érezik magukat. A „Civil Budapest” mintájára megcsináltuk a „Civil Ferencvárost” és az ugyanilyen nevű kiadványt, amit a mai napig keresnek az emberek. Kezdetektől támogattam a Művészetbarátok Körét, ez az egyik legsikeresebb klubunk, 500 tagja van. Mindazonáltal a régi színházi kapcsolatoknak vannak előnyei. Ha egy díszletre vagy jelmezre szükség van, akkor azt könnyebb az egykori kollégáktól beszerezni. Színháztermünk felújításakor nagyon olcsón megszereztük az éppen átalakítás alatt álló Operettszínház régi székeit, így sikerült lecserélni a régi kopott faszékeket. Azt persze nem titkolhatom el, hogy az FMK-ban sok jó színházi rendezvény van. Létrehoztuk a Színjátékforgó rendezvénysorozatot, ahol a kerületi iskolákban működő színjátszó csoportok bemutatják egymásnak tudásukat. A legjobbak nívódíjat kapnak, de minden együttes kap valamilyen támogatást az önkormányzattól. Az idén elkezdődött a Pörgő-forgó, amely a táncos variációja a színjátékforgónak. Második éve mi rendezzük a Budapesti Színjátszó Találkozót. Ez egyébként egy ráfizetéses rendezvény.- A közművelődési programok egy része gondolom veszteséges, és a nyereséges programok „tartják” őket el. Miképpen lehet eldönteni, hogy melyik értékes, ámde veszteséges műsort rendezzék meg és melyik értéktelenebb, de nyereségesre mondjanak nemet?- Próbálom a kerületieket előnyben részesíteni. Elsőbbséget élveznek a helyi alapítványok, egyesületek, kisebbségi önkormányzatok. Egy program sorsáról elsősorban helyi ismeretemre támaszkodva döntök, igyekszem érzékelni a várható nívót. Ezek alapján határozom el, hogy felvállaljuk-e, mint saját programot vagy inkább termet adjunk bérbe a szervezőknek.- A médiumokban óriási teret nyert a könnyű, nem egyszer giccsbe hajló, igénytelen szórakoztatás. Az ilyen súlytalan műfajok iránt mekkora igény jelentkezik és lehet-e, kell-e ellenállni? Gyakran az anyagi lehetőségek szabnak határt ennek a műfajnak. A kinevezésem utáni első öt évben nem volt nehéz ellenállni, az ilyen programokkal járó anyagi kockázatot nem vállalhattuk. A kínálkozó lehetőségek közül azonban sikerült nívós rendezvényeket szervezni. Ilyen volt például, amikor az Esztergomi Nyári Játékok előadását, a Göncz Árpád fordította „Szentek útját” ingyen megkaptuk és neves színészek, Rajhona Ádám, Venczel Vera közreműködésével mutathattuk be. Az előadást megtekintette Göncz Árpád köz- társasági elnök is. Általában szívesebben tervezünk hosszú távra. A nálunk jelentkező civil szervezetek ajánlatait mérlegelni szoktuk kollégáimmal, és ha érdemesnek ítéljük, akkor biztosítjuk számukra a megfelelő hátteret. Tizenhat egyesületnek és alapítványnak biztosítunk lehetőséget. A Herz-kórus, a Baltazár Színház, a Garabonciás Együttes hosz- szabb távú sikereket biztosítanak számunkra, minthogy leszerződtessünk egy manapság menő playback technikát alkalmazó együttest, és olyan szórakozást biztosítsunk a fiataloknak, amelyre nem alkalmas igazán a létesítmény. Elsődleges szempontunk, hogy lehetőleg élő zene szóljon és az elérhető legyen a vékonyabb pénztárcájúak részére is. Valamennyi korosztály igényét ki kell elégítenünk az óvodásoktól a nyugdíjasokig. Az érdeklődésből igyekszünk kiindulni, de az igények felkeltését is feladatunknak tekintjük. Hogyan gazdálkodnak, mekkora az önkormányzati támogatás? A ház gazdasági egyensúlyát biztosítanunk kell, az infrastruktúra használatáért szinte mindenkitől el kell kérnünk legalább a rezsiköltséget. A korábbi években az önkormányzat a költségvetésünk 50 százalékát állta a másik felét nekünk kellett kigazdálkodni. Tavaly javult a helyzetünk, mert hozzánk kerültek a kis művelődési intézmények, a Pincetárlat, Helytörténeti Múzeum, a József Attila-emlék- szoba és a Lónyay utcai Pinceklub. Velük együtt a rájuk szánt támogatási keret is hozzánk került. Jelenleg 65 százalékos intézményünk önkormányzati támogatottsága. Ez egy olyan arány, amely lehetővé teszi számunkra a reális gazdálkodást. Az idén megnyílt, József Attila lakótelepi Dési Huber Művelődési Ház is hozzánk tar-, tozik. Éves költségvetésünk 86 millió forint.- Az ön munkájában fontos, hogy a kerülettel, az itt élő emberekkel jé kapcsolata legyen. Hogyan lehet ez megvalósítani? Ha csak tehetem, gyalog járok a kerületben, az önkormányzatba is így szoktam átmenni. Számomra elképzelhetetlen, hogy a Mester utcán villamossal menjek végig. Próbálok sok emberrel találkozni, nézelődni, minél több hangulatot érzékelni.- Milyen szociális réteghez tartozó emberek veszik igénybe a művelődési ház kulturális szolgáltatásait?- Erre nem tudok pontosan válaszolni. Idén ősszel szeretnénk egy kérdőíves felmérést végezni. Minden hozzánk betérőtől egy nyomtatvány kitöltését fogjuk kérni. Remélem, utána erre a kérdésre is válaszolni tudok. Az az érzésem, hogy azok jönnek be, akiknek van igényük a kultúrára, de a v' lalkozói szférában adódó kínálatot nem tudják megfizetni. Szerintem az igényes átlagpolgárok járnak hozzánk, akik videokölcsönző helyett szívesebben járnak könyvtárba, akik a fitness szalont nem tudják megfizetni, de a mi kondicionáló tornánkat igen, akiknek esetleg gondot jelenthet egy színházi jegy kifizetése, de a mi legdrágább 250-300 forintos jegyünket még megengedhetik maguknak. Kleer László Az FMK statisztikai adatai: (1999. éves adatok) LÁTOGATOTTSÁG Hétköznap 96.200 fő Hétvégén 20.000 fő Színházterem 17.700 Termet bérlőknél 10.200 fő Kis intézményeknél 10.400 fő Vásárokon 3.600 fő
