Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. szeptember / 9. szám
Igényes átlagpolgárok Illés Klára hét éve vezeti a Ferencvárosi Művelődési Központot, közismertebb nevén az FMK-t. A művelődési házat évente 130 ezren látogatják. Miért érdemes egy kultúrházba ellátogatni, hogyan lehet népszerű, de igényes programokat összeállítani, miből él meg egy kulturális intézmény? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az FMK vezetőjével. pályáztam, úgy láttam, hogy szakmai vezetőt keresnek. Szerencsére azóta sem fogalmazódtak meg politikai elvárások irányomban. Ennek igazán örülök, mert egyik politikai pártnak sem Életrajz Illés Klára 1954-ben született, egy kis bakonyi faluban, Csatkán. Tíz éves volt, amikor fel költöztek Budapestre, Pesterzsébetre. Nehéz volt megszokni, hogy Pesten kulcsra kell zárni az ajtókat, az emberekhez nem lehet feltétlen bizalommal közeledni. Családja történetét a rendszerváltás tán ismerte meg alaposabban, nagyszüleit kétszer kitelepítették Németországba, először 1940-ben, de hazaszöktek. 1947-ben azonban ismét rákerültek a kitelepítendők listájára. Otthon ilyesmiről nem nagyon beszélgettek azelőtt, talán éppen a gyerekek védelme érdekében. Édesanyja a Pesterzsébeti Művelődési Házban, a „Csiliben" vállalt takarítónői munkát. Könnyű volt bejutni a legjobb programokra, a mintaszerű művelődési háznak , számító intézménybe, ahol a szolnoki színház előadásaitól, a népszerű beatzenekarok műsoros koncertjéig széles volt a paletták tára. A Mester utcai Teleki Blanka Köz- gazdasági Szakközépiskolában érettségeit. 1972-ben kezdte tanulmányait az ELTE magyar-népművelés szakán. Tanárai között nem kisebb személyiségek voltak, mint Andorka Rudolf, Csepeli György, Németh Lajos, Király Jenő. Az egyetemi évek alatt a színház általi nevelésre specializálódott. Csatlakozott a Mezei Éva és Keleti István vezette frissen alakult Gyerekjátékszínhez. Céljuk az volt, hogy a nézőtéren ülő gyerekeket bevonják az előadásba. Első darabjukat évfolyamtársa, Müller Péter Sziámi írta. Öt évig játszott ebben a csoportban. Az egyetemi évek után a Népszínház társúlatvezető- jeként kezdte pályafutását. Ma már úgy gondolja, igen nagy bátorság volt elvállalni, hogy olyan emberek vezetője legyen, akik művészeti leg és műsza- smereteiket illetően felette álltak. A Déryné és 25. szinházakból alakult társulat pénteken délután indult a Madách térről és általában kedden éjszaka érkeztek haza. Mindennap máshol játszottak, volt alkalma megismerkedni az ország legkülönbözőbb területein működő művelődési házakkal. 1979-ben férjhez ment Janis Attila filmrendezőhöz, ekkor költöztek a Ferencvárosba és vállalt népművelői munkát a Kosztolányi Dezső Művelődési Házban. Eleinte a Pinceszínháznál népművelőként tevékenykedett. A tanfolyamszervezéstől a Benkó Klub menedzselésén keresztül a budapesti színjátszás szervezéséig sok mindennel foglalkozott az ott töltött 15 év alatt. Sok olyan fiatal járt akkoriban oda, akikből rendezők, újságírók, színészek lettek. Közben férje nappali tagozaton végezte a színművészeti főiskolát, albérletben laktak, filmklubokba jártak. A nyolcvanas évek végén néhány barátjával megalakították a Diákszínjátszó Egyesületet, amelynek 2 évig elnöke is volt. 1993-ban pályázta meg a Ferencvárosi Művelődési Központ igazgatói állását, azóta az intézet vezetője.- A rendszerváltás előtti időkben a lojalitás volt a vezetők kiválasztásának fontos kritériuma, manapság mennyire lehet a politikától független egy kerületi művelődési intézmény?- Amikor az igazgatói állást megvagyok elkötelezettje. A KISZ-ből is kiléptem, amint az egyetemre felvettek. Azt talán nem kell mondanom, hogy akkoriban KISZ-tagság nélkül nem nagyon lehetett bejutni felsőfokú tanintézetbe. Megítélésem szerint a legfontosabb a régi és a mostani időkben egyaránt az, hogy a programokra legyen elég a pénz. Azelőtt ki kellett küzdeni a támogatást, ma meg kell találni a megfelelő formát. Lehet, hogy ehhez alapítványt kell létrehozni, esetleg egyesületet vagy közhasznú társaságot kell alakítani. Meg kell tanulni pályázatot írni, érdekeket érvényesíteni. A lényeg, hogy az elképzelt kulturális célok a szakmai igényesség szempontjai szerint valósuljanak meg.- Életrajzából kitűnik, hogy korábban főként színházakban tevékenykedett, színjátszó csoportokat szervezett. Amikor az FMK igazgatója lett, nem érzett kísértést, hogy színházi kötődése a ház programjai között erőteljesebben megjelenjen?- Amikor ide kerültem, többen ezt gondolták. Igazgatói ténykedésem egyik első lépéseként összehívtam a munkatársaimat és elmondtam nekik, nem azért jöttem ide, hogy kisdiák színjátszó központot csináljak. Egy percig sem gondoltam, hogy művésze-
