Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. augusztus / 8. szám
Inter 9 SPORTRÉ: KÖKÉNY BEATRIX Két sportoló, egy eset Arról nem szól a fáma, hogy vajon Kökény Beatrix nélkül mi lett volna a Ferencvárossal, arról viszont igen, hogy vele mivé lett. Tudniillik a Ferencváros kézilabdázója az utóbbi évtized egyik legeredményesebb zöld-fehér sportolója. Most mégsem korábbi sikerei miatt került a középpontba, hanem amiatt, mert az olimpia után visszavonul. Elhatározása végleges.- Beszélik, a kézilabda talán a legdurvább sportok egyike. Amikor sokadszorra kíméletlenül leterítik a pályán, mit szól a mamája vagy a férje?- Eleinte rettenetesen féltettek és minden ütközésnél nagyon odavoltak, de mára valamelyest megszokták. Ámbátor amikor eltört a kezem, akkor a mamám sírt egy kicsit, pedig az egész nem volt olyan nagy ügy. A szüleim egyébként az utóbbi időben már csak a rangadókra jöttek ki, s mivel a férjem, Imre Géza szintén élsportoló, ezért külföldi utazásai miatt ő is elég ritkán látott a pályán.- Hogyan ismerkedtek meg?- Az 1966-os atlantai olimpián: pedig amikor kiutaztunk, azt sem tudtam, hogy ő a világon van. A vívókat amúgy se nagyon ismertem, legfeljebb csak a nagy neveket, például Szabó Bencét, de Géza párbajtőrben rögtön az olimpia első napján nyert egy bronzérmet, s az volt a magyar csapat első olimpiai érme. Úgyhogy azután neki elég sok szabadideje volt és eljárt a mi meccseinkre szurkolni. De kint még nem történt közöttünk semmi, csak amikor hazajöttünk és az olimpikonoknak a Külker. Parkban szerveztek egy fogadást. Később aztán egyre jobban elmélyült kapcsolatunk, s mivel a kézilabda-válogatott bronzérmének köszönhetően én is bekerültem az országban élmény- beszámolókra utazó csapatba, így rengeteg helyen voltunk együtt.- Mígnem tavaly jött az esküvő.- Valóban végül összeházasodtunk.- Ha a civil életben is olyan profi lesz, mint a pályán, akkor aligha érheti majd meglepetés a házaséletben. Tényleg, van olyan még, amin meg tud lepődni?- A pályán aligha, ahhoz elég régóta kézilabdázóm. A mostani volt a huszadik szezonom. 1981-ben az Építőkben Hajnal Józsefnél kezdtem, pedig eredetileg eszem ágában sem volt ezt a sportágat választani. Ugyanis a nővérem már két éve játszott, s emlékszem, akkoriban azt mondtam, hogy bármit elvállalok, csak ezt nem. Anyám azonban megelégelte, hogy állandóan otthon rosszalkodom és lezavart az egyik edzésre. Igencsak húztam a számat, és azt mondtam, hogy rendben, engedek a szülői nyomásnak, de csak a kapuba vagyok hajlandó beállni.- Miért pont a kapuba?- A telepen, ahol laktunk, mindig a fiúkkal fociztam, és nekem a kapuban volt a helyem. Erre minden másképp történt, a kézi- labdapályán soha, egyetlen pillanatra sem álltam a gólvonalra.- Mi lett a nővérével?- Nem az elfogultság mondatja velem, de tényleg nagyon tehetséges volt, sőt, szerintem nálam sokkal jobb játékos lehetett volna: csakhogy 14 centivel alacsonyabb nálam, így ebben a játékban nem juthatott el az igazi csúcsra. NB I/B-ben játszott, azután az első gyermekét követően már csak hobbiszinten kézilabdázott, a második után pedig már azon sem.- Még szerencse, hogy kegyed továbbvitte a hagyományokat. Emlékszik még az első felnőtt meccsére? Hogyne, 1986-ban 17 évesen a Laurencz László edzette Építőkben léptem pályára az EMG ellen. De nem lőttem gólt, a második viszont a Dunaújváros ellen kettőt is.- Apropó, Dunaújváros. Miként élték meg, hogy a tavaly a fél évtized óta egyeduralkodó Ferencvárost hirtelen letolta a dobogó legfelső fokáról a Dunaferr?- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy könnyen, de így utólag már úgy gondolom, hogy az egész várható volt: a Fradiból szép sorjában több meghatározó játékos is távozott, és helyükre nem érkeztek hasonló képességű játékosok. Tehát ahelyett, hogy erősödtünk volna, évről évre csak gyengültünk. De tavaly a bajnokság elvesztése enélkül is előfordulhatott volna, hiszen nem lehet állandóan a topon lenni.- Árulja már el, mi volt a Fradi titka? Zsinórban öt bajnokság, hat kupagyőzelem és egy év kihagyás után idén ismét visszaszerezték a bajnoki aranyat?- Titok nincs, legfeljebb munka, hiszen edzőnk, Németh András ebben nem ismert tréfát. Ha mégis volt titok, akkor talán az, hogy mi rettentően jól érezzük magunkat. A Népliget olyan hely, mint a béke szigete, ahol elképzelhetetlen a széthúzás: nemcsak a pályán, de a magánéletben is összetartunk, hiszen hasonló mentalitású, azonos korosztályú lányok vagyunk. Nálunk még a nehezebb emberek is beálltak a sorba.- Úgy döntött, hogy a Svdney-ben esedékes olimpia után mindenképp abbahagyja: semmi nem változtathat ezen?- Az olimpiáért mindent alárendeltem és pluszterheket vállaltam. Úgy hiszem, szeptember után kipukkadok, mint a léggömb, ezért nem hiszem, hogy változtatnék elhatározásomon. 1986 óta játszom az első osztályban és ez nagyon hosszú idő. Jóllehet, nekem óriási szerencsém volt, mert mindig jó csapatban kézilabdázhattam. Olyanokban, amelyek negyedik helynél sohasem végeztek rosszabb helyen, de többnyire minden évben érmes voltam. Ezért nem hiszem, hogyha már nem megy annyira, akkor majd egy kis csapatban levezetek. Egyelőre az edzői feladatok sem izgatnak túlságosan, bár valamilyen szinten ezután is biztos benne leszek a kézilabdában. A szerződésem december 31 -ig köt a Fradihoz, de szerintem nem fogom kitölteni. Úgy tervezem, hogy az olimpia után néhány meccsen még pályára lépek, de lehet, hogy az egyiket kikiáltom majd a búcsúmeccsnek és szépen visszatérek a civilek közé.- Mire vágyik még?- Egy olimpiai aranyra és utána nyugodt családi életre. V. A. NÉVJEGY Születési év: 1969. március 12. Magasság: 180 cm, súly: 69 kg Válogatottságainak száma: 213 Az FTC színeiben 340-szer lépett pályára. Legjobb eredménye: olimpiai bronz, világbajnoki ezüst, Európa-bajnoki bronz, KEK-döntő ezüst, hatszoros magyar bajnok, hétszeres kupagyőztes.
