Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. augusztus / 8. szám
10 Kultúra Szoboravató A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója alkalmából avatták fel a Kálvin téren Búza Barna szobrászművész Kálvin Jánosról készült egészalakos, álló szobrát, melyet a Dunamelléki Református Egyházkerület állíttatott. A bronzszobor a talapzattal együtt 3 méter magas. Helyének kiválasztása nehézséget okozott, mivel a téren nem volt olyan szabad terület, ahol a szobor is érvényesül és a későbbi rendezési terv sem háborgatja majd. Végül is Kálvin a Kálvin tér 8. előtti hirdetőoszlop helyére került. A műalkotás és a környezetének mostani és későbbi kialakítása 10 millió forintba kerül. A Református Egyház 7 milliót nyert a Magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal pályázatán és ezt 3 millióval egészítették ki. Az alkotó a 90. életévét is betöltött Búza Barna, akinek ezzel 72 éves álma valósul meg. O ugyanis 1928-ban kezdte a Képzőművészeti Főiskolát és már akkor tervezte egy Kálvin szobor megformálását. Kevesen tudják, hogy a Genfben „működő” reformátor francia származású és 1509-ben Noyonban született. Párizsban tanult filozófiát és teológiát, valamint jogot. A francia fővárosban a protestáns hitelvek védelmére kelt, ami miatt el kellet hagynia szülőföldjét. Baselbe költözött, ahol 1536-ban kiadta az ínstitutio religionis Christianae ( A keresztény vallás tanítása ) című művét, amelyben rendszerbe foglalta a reformáció alapelveit. Szemben a XVI. század európai értelmiség jelentős részével Kálvin nem volt pap. A Ferencváros és a főváros terve összecseng abból a szempontból, hogy a jövőben a Kálvin tér forgalma csökkenjen, viszont növekedjék a zöld terület. Ebben az esetben a szobor jelenlegi helyén megtalálja a méltó környezetét a budapesti reformátusok központjában. D.O. Készül a Mester-mű Már javában készül az az óriás freskó, amelyet a Mester utcai József Attila általános iskola diákjai festenek. Az iskola tornatermében terítették ki a hatalmas vásznat, s körben a padokon és mindenfelé festékek. Furcsa a látvány, ám hogy ne koszolják össze a képet, mezítláb, esetleg zokniban egyszerre mintegy tíz gyerek dolgozik ülve és fekve a vásznon. Mire ez a lapszám megjelenik, már kész is lesz a mű, amely mint arról már előzetesen beszámoltunk, a Francia Intézetben lesz látható. Vili. Henrik a IX. kerületben „VIII. Henrik” nevét viseli az 1999-ben alakult reneszánsz kamara együttes, amelynek a tagjai a kerület lakosai. Névadója a híres-hírhedt uralkodó, aki egyéb tevékenységein kívül zenét is szerzett és trónra lépését követően udvari zenekara Európa egyik leghíresebb együttesévé vált. XII - XVII. század közötti zenét játszanak. Az együttes szervezőjének Bolya Annamáriának a kedvence a barokkot megelőző korszakok muzsikája. Ő maga alt- blockflötén és ütőhangszereken játszik és énekel. Szintén szoprán- és altblockflötén, valamint szopraninón játszik az együttes férfi tagja, Pásztor József. Tankó Eszter hangszere a spinét, mélynek különlegessége, hogy egyedi darab, melyet számára készítettek. A telt hangzás kedvéért Farkas Judit gordonkája is fontos szerepet kap. Műsoruk reneszánsz táncokat, Dowland dalokat, barokk műveket, virginál darabokat, Bach szólószonátákat stb. tartalmaz. Jelenleg CD-jük kiadásán dolgoznak. Zenei anyaguknak megfelelően középkori jellegű éttermekben, esküvőkön, fogadásokon és kiállítás-megnyitókon szoktak fellépni. D.O. Szülők visszatérő rémképe, hogy gyermekük a belváros valamelyik homokozójában lapátot ragad, aztán szépen beletúr a homokba... A történet folytatásától és naturisztikus ábrázolásától ezúttal eltekintenénk, attól azonban nem, hogy a IX. kerületben fellelhető játszóterek állapotát körüljárjuk. Szó se róla, a helyzet nem épp szívderítő. De nem is teljességgel lelombozó, úgyhogy a dramatizálással fel is hagynánk. Persze mint mindenhol, itt is a pénz körül forog minden. És e téren a kerület nem áll igazán jól. Vagyis: az önkormányzat évről- évre ugyanannyit tud a játszóterek felújítására fordítani, tehát az infláció folytán a keret időről időre csökken. Kovács István, a kerületi főkertész szerint azonban más belvárosi kerületek még ennyit sem költenek a játszóterek, szabadidő parkok létesítésére, karbantartására, mint a kilencedik. Ferencvárosban évente egyszer valamennyi homokozóban teljesen kicserélik a homokot, kétszer pedig felfrissítik. Utóbbi gázlánggal történő fertőtlenítést és kisebb feltöltést jelent. A legújabb játszóteret a Haller utcai parkban adták át, ahol az európai szabványoknak megfelelő környezetbarát anyagokból épített játszóház is a gyerekek rendelkezésére áll. A Dániából átvett játszótéri kollekció lekerekített végeivel maximális biztonságot nyújt. A régi dilemma (miszerint a játszóterei kell elkeríteni a kutyáktól, avagy a kutyákat kell elkeríteni a gyerekek területétől) eldőlt, hiszen Kovács István amondó: A Tinódi utcai játszótéren öt éve a gyerekeket kerítették körbe a kutyáktól, s ez a tapasztalatok szerint viszonylag hatásosan védte meg a homokozót a kutyapiszoktól. Az újabban átadott játszóterek - mint a Kinizsi utcai kis park és a Haller téri is — hasonló szisztéma szerint épültek. Pillanatnyilag egy park építését tervezik, a részben fővárosi forrásokat is igénybe vevő Vendel-parkét (a Tűzoltó utca Lenhossék utca kereszteződésében), ám ennek átadása alighanem csak jövőre lesz esedékes. Ferencvárosi játszóterek
