Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. augusztus / 8. szám
Interjú 5 C irkusz már van. Jószerivel követhetetlen. Egy éve döntött úgy a kormány, hogy az új Nemzeti az Erzsébet tér helyett a ferencvárosi expóterületen épüljön fel. Júniusi számunkban olvashattak arról, hogy milyen szép jövő vár az egykor hoppon maradt birtokra, jön Demján, meg a kanadaiak, lesz ott városközpont, kaszinó és mozi, ésatöbbi, s nem mellesleg: ott lesz a Nemzeti. Első kapavágás augusztusban. Vagy mégsem? Schwajda György építési engedélyt kért Siklós Mária tervére. Ha a lázongó építészkamara végső lépésként kizárná soraiból a tervezőnőt, akkor a ferencvárosi önkormányzat műszaki osztálya nem adhat ki engedélyt az általa készített tervre. Lapzártáig semmi ilyesmi nem történt. A kerületi polgármesteri hivatal műszaki irodájának álláspontja: ha a terv megfelel a törvényi kritériumoknak, engedélyezhető, nem kell vizsgálni, hogy pályázaton nyertes vagy más tervező munkájáról van szó. A határozatot 60 napon belül kell meghozni. Egy biztos: ha idén nyáron nem kezdik meg az építkezést, aligha áll a parton színház és városközpont 2002. március idusán. * * * Gödör lesz? A mostanra kialakult helyzetben mi a Ferencváros álláspontja, véleménye? - erről beszélgettem Emődy Zsolttal a városfejlesztési bizottság elnökével.-Az említett expótelkek állami tulajdonban vannak, ezért erről az oldalról aktiv közbeavatkozásra nincs lehetőségünk. Másfelől azonban igen, mivel már kialakult a Ferencvárost érintő részletes rendezési terv. Azt szeretnénk, ha nemcsak afféle alközpont lenne, hanem a főváros egyik alapvető fejlesztési területe, különleges, sőt, városközpont rangú.- S erre, mint tortára a hab, jött volna a Nemzeti.- Igen, teljesen illet az elképzelésekbe. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a 90-es évek elején a ferencvárosi helyszínnek komoly hívei voltak az építésztársadalomban is. Akkoriban szlogenszerűen lehetett hallani, hogy ez lenne a főváros fejlődésének egyik kulcspontja. A későbbi döntés kedvezően érintett minket, hiszen a mi hozzáállásunk az, hogy szívesen látjuk kerületünkben ezt az intézményt.- A mára kialakult helyzet tükrében is? — A legfrissebb fejlemények ismeretében a kérdés megítélése némileg bonyolult. Néhány gondolatot vázolnék ezzel kapcsolatban. Egy: változatlanul támogatjuk a Nemzeti Színház megvalósulását. Kettő: a körülmények elképesztően rosszul alakultak, arról nem beszélve, hogy már az indulás sem volt szerencsés, a folytatása pedig rendkívül nehezen követhető és értelmezhető. Schwajda úr az építésztársadalom véleményét egy könnyed mozdulattal fölülbírálja, ezt azért tartom rendkívül különösnek, mert körülbelül 150 éves hagyománya van Magyarországon az építészeti tervpályázatoknak. Ez a hagyomány minden rendszerben fennmaradt. A kiemelt, reprezentatív nagy értékű épületekről beszélek, s ugye, a Nemzeti nyilvánvalóan ebbe a kategóriába tartozik. Ezt a másfélszázados tradíciót sikerült most megszegni ebben az esetben, amelynek nem nagyon látom az indokoltságát, semmilyen értelemben sem. Véleményem szerint a megfelelő művészi színvonal érdekében kötelező a pályáztatás.- Milyen mozgástere van a ferencvárosi önkormányzatnak?- Konkrétan az építés-engedélyezési eljárás elég kicsi mozgásteret ad, az ugyanis építéshatósági ténykedés, jogszabályokkal kell egybevetni. Ez nem önkormányzati, hanem hatósági jellegű művelet, a képviselő-testület ez esetben nem jelentheti ki, hogy nem ad ki épitési engedélyt, csak akkor tehet ilyet, ha az eljárás valóban valamilyen jogszabályba ütközik. A részletes rendezési terv az, amivel a kerület operálni tud, bár egy éve egy módosítás következtében a fővárosnak vétójoga van.- Ez pedig egy újabb feszültség forrása?- A kormány részéről nem volt valami barátságos gesztus a fővárossal szemben, hogy „elvitte” a Nemzeti Színházat az Erzsébet térről. Ebben a helyzetben talán fokozottabb hangsúlyt kap az a kérdés, hogy kell-e a mi részletes rendezési tervünkhöz a főváros jóváhagyása? Itt rögtön le lehet szögezni, hogy akkor nem kell, ha a Nemzeti kapcsán nincs szükség ennek a tervnek a módosítására. Amint azonban a rendezési terv módosítására lenne szükség, a fővárosnak vétójoga nyílik. Mivel - minden egyéb szimpátiánkéi függetlenül - szerettük volna, hogy a színház itt épüljön, megpróbáltuk rávenni a tervezőket arra, hogy igyekezzenek a részletes rendezési terv kereteit kihasználni. Ezt azért tettük, mert Schwajda úrnak voltak ötletei, amelyekben szerepeltek többek közt a Dunán úszó szigetek, félszigetek, egyebek, nos, erről sikerült őt lebeszélni. Eddig sikerült a rendezési terv keretei között maradnunk. Kezelni leginkább úgy tudjuk a Nemzeti körül kialakult ellentéteket, vagy legalábbis összehozni a tárgyalófeleket, hogy konkrét dolgokra hívjuk fel a figyelmüket, például a megoldatlan HÉV-kérdésre, sajnos ennek megoldása első körben nem sikerült. Any- nyit azonban sikerült elérni, hogy a fővárosnál már keresik a megoldási lehetőségeket.- A végén még előbb lesz HEV- állomásépület, mint Nemzeti...- Elképzelhető. A kincstári optimizmus azt mondatja velem, hogy Nemzeti is lesz, de az esélyei komolyan romlottak az utóbbi villongások miatt. Nem vitás, most az építésztársadalom térfelén van a labda, kérdés, mit tud vele kezdeni.- Ha mégsem lesz Nemzeti, az kétségtelenül presztízsveszteség a Ferencvárosnak, de attól még jön a Demján a TG- vel, a pénzzel és az új városközpont tervvel. Vagy nem?- Nem vagyok erről meggyőződve. Deklaráltan nincs ugyan összefüggés a két dolog között, de én azt gondolom, valamilyen mértékben azért van. A terület ázsiója ‘93 környékén nagyon magas volt, akkoriban gyakoriak voltak az építészeti tanulmányok, miszerint a belváros déli irányú terjesztése izgalmas és kívánatos városépítészeti tevékenység, ehhez képest az utóbbi években ezek a hangok eléggé elhallgattak. Ebben a lanyhulásban nagyon jól jött a Nemzeti Színház ötlete és hozzájárult ahhoz, hogy mások is, befektetők is életképes és reális dolognak gondolják a terület kihasználását.- Ha félretesszük a kincstári optimizmust, az egyetlen jó hír, amivel szolgálhatunk, hogy gödör még nincs.- A tisztelt beruházó már augusztus elején szeretne ásni. A megnyugtató viszont az lenne, ha csak akkor kezdenék a földet túrni, amikor már minden szál el van varrva. Az önkormányzat felelőssége, hogy ne keletkezzen túl sok gödör a városfejlesztés során. A kormány rendkívüli elszántsága láttán azt gondolom, talán mégis lesz valami a Nemzetiből, más kérdés, hogy ha felépül, akkor valóban a nemzet színháza lesz-e. Az építési engedély kibocsátása azonban van annyira nehéz ügy, hogy a 60 napra valószínűleg szükség lesz, s mivel csak mostanában nyújtották be a kérelmet, ebből következik, hogy szeptember előtt nem kezdődhetnek meg az érdemi munkálatok.- Magyarán: addig egy kapavágást sem ejthetnek azon a területen, amíg az önkormányzat erre engedélyt nem ad.- így igaz. A lehetőségek szerint a legalaposabban előkészített tervre szabad csak igent mondanunk. Garamvölgyi Katalin Gödör lesz?
