Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. május / 5. szám
Civil vilá 9 Zsidónak lenni A zsidó szó Izrael legtekintélyesebb fiának, Judának nevéből ered. Izrael Északi királyságának i.e. 722-ben bekövetkezett bukása után, melyet csak a Júdeai Királyság alattvalói éltek túl, ezen a néven vált ismertté az egész nép. Ezért nevezik a népet zsidónak, hitét judaizmusnak, nyelvét hébernek, országát pedig Izraelnek. Isteni alkotmányuk a Tóra. Eredetük alapján a zsidók egy család tagjainak tekintik magukat, a családhoz tartozás anyai ágon öröklődik, ám sosem korlátozódott a születés jogára: aki kész volt vállalni a zsidóságot, azt „örökbe fogadták”. Épp ezért nehéz hagyományos (nemzeti, faji. vallási, társadalmi) kategóriába szorítani ezt a szót: zsidó. A zsidó hit ott kezdődik, hogy „És Isten megteremtette az eget és a földet". Azon aztán elvitatkoznak ma is, hogy ezek után az Isten tett-e még valami mást is, de mindenképpen oda érkeznek, hogy semmi sem kényszeríthet az imádására, hiszen felruházta teremtményeit szabad akarattal. A zsidó vallás szerint Isten mindent lát és tud, de mégis megadja mindenkinek a jó és rossz közötti szabad választás jogát. Isten akarata fogalmazódik meg a Tízparancsolatban és kinyilváníttatott az írott Tórában (amely gyakorlatilag Mózes öt könyve), de létezik egy úgynevezett Szóbeli Tóra is, amely az írottba foglalt parancsolatok részleJiddisnek hívják azt a nyelvet, amely középkorban alfélé dialektusként alakult ki az európai zsidók között, leginkább a német és a héber nyelven alapul, de más nyelvekből is átvett jövevényszavakat. Héber betűkkel ír ugyan, de korántsem azonos a héber nyelvvel. Ilyen szisztéma szerint született a spanyol zsidóktól származó, héber elemeket tartalmazó ladina nyelv is. teit tisztázza, s nemzedékről nemzedékre szállt, egészen addig, míg le nem jegyezték ezt is. A Szóbeli Tóra lett a Talmud alapköve. Az írott és a Szóbeli Tóra ad eligazítást, hogyan kell élni, tanai kiterjednek az élet minden részére, átfogják az emberi és társadalmi viselkedés tartományait, sőt kiterjeszti hatályát olyan területekre is, amelyeket más vallások a világi polgári és büntető törvények etikai, erkölcsi vagy jogi szabályozása alá utalnak. A Tóra maga a zsidó hit, az Istennel kötött szerződés. A Tóra az, ami zsidóvá teszi a zsidót. G. K. (Hayim Halevy Donin: Zsidónak lenni c. könyve alapján) Egy este a Somer klubban A Zsidó Hitközség Páva utcai körzetében a csodálatos, ámde mára megkopott zsinagóga egyik oldalsó helyisége ad otthont immár nyolc éve a Hasomer Hacair ifjúsági szervezetnek. Hasomer Hacair magyarul Fiatal Őrzőt jelent, de aki idejár, az csak Somer klubként emlegeti.- Hosszú múltra visszatekintő szervezet a miénk - meséli Nagy Ákos klubvezető. - A háború előtt is működött, később az embermentésben volt nagy szerepe, a gettóba csempészett élelmiszert és hamis papírokat. A kommunisták betiltották a Somért, a tagok közül sokan Izraelbe távoztak. A rendszerváltás idején szinte azonnal „újraalakult”, azt tűzve ki célul, hogy erősítse a zsidó közösséget, színesítve ezzel a „többségi” társadalmat. Elsősorban gyerekeket, fiatalokat várunk ide, de nem szoktuk megkérdezni tőlük, honnan jöttek, zsidók vagy sem, az ajtó nyitva áll mindenki előtt, mert azt gondoljuk, aki eljön ide, az vagy zsidó, vagy jó szándékú. Hattól harminc éves korig minden korosztály megtalálhatja a neki tetsző elfoglaltságot. Minden korcsoporttal 3-4 madridi foglalkozik. A madridi a Somer szellemes kisszótára szerint „az a különös állatfaj, melyet egy rendszerrel ezelőtt még ifinek bélyegeztek”. Ők szervezik, tartják, felügyelik a foglalkozásokat (bábszakkör, héber órák, énekkar, tánccsoport), amelyek természetesen a zsidó kultúrára épülnek. A nagyobb események is a zsidó ünnepekhez kapcsolódnak, jóllehet a Somer nem vallásos szervezet. A hagyományőrzést tartja feladatának, hogy ismereteket adjon át a gyerekeknek, s összekovácsoljon egy erős budapesti közösséget. Hogy ki mennyire építi be saját identitásába a közösségben látott, hallott, tapasztalt dolgokat, az az egyén magánügye. Céljai felől mindenki maga dönt - ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a Somer nem „agit-prop” szervezet, mindazonáltal segíteni igyekszik azoknak is, akik úgy vélik, boldogulásukat Izraelben találhatják meg. Fotók: Somfai- A Kidma, az egyetemisták és a fiatal felnőttek csoportja gyakran hív beszélgetésre illusztris vendégeket. Szabó Istvánt új filmjének bemutatója előtt hívtuk meg, hiszen rendkívül aktuális kérdéseket érintett a műve. De nem csupán művészeket hívunk, voltak nálunk rádiósok, írók, egyetemi tanárok, egyes szakkörök szegmenseinek jó ismerői. Jártak nálunk délszláv menekültek is. Hazai politikai kérdésekkel nem nagyon foglalkozunk, inkább az izraeli békefolyamatról, az izraeli társadalom kérdéseiről beszélgetünk, és nagyon fontosnak tartjuk, hogy a többségi, nem zsidó társadalomban is pozitív attitűdöt építsünk ki - mondja Nagy Ákos. A Páva utcai épület azonban nagyon rossz állapotban van, alkalmatlan arra, hogy nagyobb létszámú közönséget vonzzon, többek közt ezért sem hirdetik városszerte a programokat. Ráadásul most éppen azt sem tudják, szeptemberben hol folyhat tovább a klubélet, hiszen a hírek szerint a Páva utcai zsinagógából holocaust-emlékmúzeum lesz, s nyár végén megindulnak a felújítási munkálatok. A Somer mindenesetre szeremé Ferencvárosban maradni. Ehhez minden segítséget örömmel és köszönettel fogadnának...-garamvölgyi-
